Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.2.11.

Közlekedés
 
 
A közlekedésben nélkülözhetetlen a színkommunikáció, különösen amióta sok és nagy sebességű járművet használunk. A fontos információk puszta kiírása nem volna megfelelő, hiszen nincs idő szövegeket olvasni, nem beszélve a nemzetközi forgalomról és az ebből fakadó nyelvi nehézségekről. A vizualitás sokkal hatékonyabb: a lámpák, a közlekedési táblák formája és színe szempillantásnyi idő alatt felfogható. A színkódokat azonban előbb egységesíteni kellett, ezeket meg kell tanulnia a közlekedőnek, aki számára feltétel az ép színlátás is.


Közlekedési lámpák és táblák

Az első közlekedési lámpát Londonban, a Parlament mellett állították fel 1868-ban. A színek előképe a tengeri közlekedésben megszokott színkódok voltak, valamint a vasúti szemafor, mely vörös-zöld fényekkel ad jelzéseket a vonatforgalomnak. A villanyvilágítással működő, de még csak vörös-zöld lámpát 1912-ben vezették be Amerikában, Salt Lake City-ben, majd a vörös-sárga-zöld lámpát 1920-ban, Detroitban. A három szín a 20-as évek folyamán Európában is elterjedt. (History of Traffic Signal Design)

Közlekedési lámpák „evolúciója”
Két színű lámpa Három színű lámpa A vörös a narancs felé,
a zöld a kék felé módosított
Kép forrás:
http://www.kbrhorse.net/signals/history01.html

Mivel a színlátási zavarban szenvedők többsége éppen a vörös-zöld színeket nem tudja határozottan megkülönböztetni, később kicsit módosítottak a színeken: a vöröset a narancs, a zöldet a türkiz irányába „tolták”.

A közlekedési lámpa hátterének ill. környezetének színe befolyásolja az észrevehetőséget. A zöld lombok előtt a piros lámpa erős kontrasztot alkot, így jól látható, míg a zöld lámpa könnyen beleolvad a növényzet színébe. Ezért is szerencsés a türkiz irányába módosított zöld lámpafény, mert a növényzet más árnyalatú (a sárga felé hajló) zöld.

A láthatóság szempontjából fontos elem a lámpa fölötti ernyő, mely az erős napsütésben leárnyékolja és így kontrasztossá, láthatóbbá teszi a színes lámpafényt. (Ernyő nélkül is ugyanakkora lenne a fényerő, de árnyékolásban sokkal világosabbnak látjuk!) Fontos információt jelent a lámpák villogása, a mozgó fény nagyon erős inger a szemünknek.

Lámpa és háttere
A türkizzöld kevésbé olvad bele a zöld növényzet hátterébe
Kép forrás:
http://www.kbrhorse.net/signals/history10.html


Az információs táblák színjelei:

• vörös: tiltás, veszély, korlátozás
• sárga, narancs: figyelmeztetés; útvonal típusa
• kék: tájékoztatás
• zöld: tájékoztatás, engedély, biztonság; irány
• barna: kulturális, turisztikai információk


Járművek

Közösségi járművek
A különféle közösségi járműtípusok (villamos, busz, troli) karosszériájának színei (egy városon belül) többnyire állandóak.
A budapesti metróvonalakat gyakran említjük színük szerint: a kelet-nyugati a piros metró, az észak-déli a kék metró. A Millenniumi kisföldalatti sárga, a 4-es metró pedig zöld színkódot kapott. A színkódok nem a szerelvények felületén, hanem az információs rendszerben (feliratok, táblák, piktogramok) jelennek meg

Megkülönböztetett járművek
A megkülönböztetett járművek (segélynyújtás, mentő, tűzoltó, rendőrség, gázművek stb.) színkommunikációs jele a villogó sziréna mellett az autó színe, mely többnyire asszociatív kapcsolatban van funkciójával: a tűzoltó autó piros színe a tűzre emlékeztet. A mentőautó a vöröskeresztes zászló fehér alapszínét, egyúttal a kórházat idézi, de újabban a sokkal feltűnőbb élénk sárga alapon vörös jelzésű autót is használják. A rendőrség (egyenruha, járműpark, embléma) kódja nagyon sok országban kék, mely feltehetőleg a középkori Párizs milíciájának színöröksége. A veszélyes (sugárzó, robbanó, méreg) anyagok leggyakoribb jele a sárga vagy narancs, innen a gázművek színkódja. (Az élővilágban a mérget termelő állatok sárga-fekete figyelmeztető színeket viselnek.)

Gyalogosok
A gyalogosok tájékoztatását és biztonságát is színjelek segítik. Az útkorlátok kontrasztos csíkozású (piros-fehér, sárga-vörös, narancs) lécekből, szalagokból és egyéb elemekből állnak. Az utóbbi évtizedekben a fényvisszaverő anyagok használata is elterjedt. A járdaszegélyek és veszélyes lépcsők élein a kontrasztos szín feltűnő, jelzi a szintkülönbséget. A világtalan emberek fehér botja a védtelenséget jelképezi. A gyalogos átkelő a zebra, az angliai kísérletek után a 20.század közepén terjedt el a nagyvárosokban. Az eredeti elképzelés szerint kék-sárga csíkozás lett volna, mely színpár kellően kontrasztos, de a fekete-fehér még erősebb, így messzebbről feltűnő, és olcsóbb is, mert elég csak a fehér csíkokat felfesteni.



Autószínek


A személyautók mára elvárt terméktulajdonsága* a szín.
*1990 óta többször olvastam-hallottam különböző interjúkban, hogy a nyilatkozó egyik sérelme az volt a Kádár-kori szocializmusban, hogy nem választhatta meg az amúgy is nehezen beszerezhető személyautója színét...

Az autógyártás kezdetén még rosszabb volt a helyzet. Mindenki ismeri Henry Ford válaszát, akitől egyszer megkérdezték, hogy az (1908-27 között gyártott) népszerű T-modell milyen színekben kapható: „Bármilyen színt lehet kérni, feltéve, hogy az a szín fekete” – mondta. Azért volt minden autója fekete, mert méréseik szerint a fekete festék száradt a leggyorsabban, és a Ford által bevezetett Taylor-féle munkaszervezési rendszerben a gyártás minden perce számított. A színválasztás mellett szólt még, hogy a korabeli férfidivatban dominált a fekete, és az autó már a kezdetekben is „kiterjesztett ruha” volt.

Ma az autógyárak, forgalmazók és marketingesek egymást túllicitálva találnak ki termékeiknek „exkluzív” színeket, pontosabban színneveket, amit „kommunikációs színnek” neveznek, pl.: Torch Red (fáklyavörös), Ezüst Zúzmara, Caledonian Blue, Pluto zöld stb. (Árnyalat-túltengés)
E színek persze nem nagyon különböznek más vörös, szürke, kék, zöld stb. autószínektől, de bizonyára jó hatással vannak az eladások számára. Régóta ismert (és nem csak magyar) jelenség, hogy az idegen hangzású név vonzóbbá teszi a terméket, így némi árfelhajtó feladata is lehet a korábban sosem hallott és sehol máshol nem használt színneveknek.


Gazdasági és pszichológiai jelentőség
Az autó színének a közlekedésbiztonság és az autóvásárlás színpreferenciái miatt van gazdasági és pszichológiai jelentősége.

Közlekedésbiztonság
Svéd és új-zélandi tanulmányok szerint leggyakrabban a fekete autókkal történik baleset, legritkábban pedig a rózsaszínnel. (Newstead 2007) Úgy tűnik, a pár évvel ezelőtti hír, miszerint a piros autók okozzák a legtöbb balesetet, csak városi legenda volt...

Az autó színe és a baleseti kockázat két szálon függhet össze: a láthatóság kérdésével és a színt kiválasztó személy autóvezetői stílusával.

A láthatóság az autószín és a fényviszonyok függvénye: a fekete és szürke kocsi kevésbé jól látható, a fehér és sárga még sötétben is relatíve jól látszódik, míg a piros csak nappali fényben feltűnő, sötétedéskor pedig egyre kevésbé (ld. Purkinje-eltolódás). A fekete autók nappal 12%-kal gyakrabban keverednek balesetbe, mint a fehérek, ez a szám sötétben: 47% ! Nappal a szürke és ezüstmetál kocsik kb. 10%-kal, a vörösek és a kékek 7%-kal bizonyultak veszélyesebbnek mint a fehér. Ezek az értékek este 15% ill. 8%-ra növekedtek (ld. alább, a grafikon).

Autószín és a balesetek számának összefüggése
A fehér autó (100%) baleseteihez viszonyítva a fekete, szürke és piros –
nappali fényben és este

A vörös autót vezető személyek –egyes nézetek szerint – hajlamosabbak a kockázatvállalásra, kedvelik a sebességet. Nem véletlen, hogy Európában a gyors sportkocsi színe piros (Ferrari) vagy az „erőszakos” sárga (Lamborghini, Porsche), Anglia klasszikus sportautója a Jaguar, zöld.
Az 1920-as években a nemzetközi autóversenyző szövetség megalkotta a versenyautók színsémáját. Így a német autók fehér vagy ezüst, a franciák barna (más források szerint kék), az angolok sötétzöld és az olaszok pedig a (korall-) piros színt kapták. (Autotechnika)


Színpreferencia
Az autóvásárlás színpreferenciáját befolyásolja a divat és függ a kultúrától is. A DuPont gyár, a legnagyobb autófesték gyártó cég évtizedek óta regisztrálja az újonnan eladott autók szín-gyakoriságát.
(DuPont-Global Automotive ...; Automotive Color Popularity Study )

Felmérése szerint pl. 2009-ben Európában a fekete (27%) – ezüst (20%) – fehér (10%) az autószín sorrend, az USA-ban pedig a fehér-fekete-ezüst volt a leggyakoribb. Az ezüstmetál évekig vezető szín volt, de népszerűsége csökkenni kezdett. Mivel azonban Kínában 2009-ben is ez volt a legkedveltebb (36%), a globális eladások sorrendjét mégis az ezüstmetál vezette 25%-kal, majd a fekete-fehér-szürke-kék-piros következett. Az élénk színek (piros, narancs) eladása újabban növekedésnek indult, de a fő tendenciák lassan változnak.

A 2011-es összesített adatok megoszlása:

2011 – DuPont adatok
fehér: 22%, ezüst: 22%, fekete: 20%, szürke: 13%, piros: 7%,
kék: 6%, barna/beige: 5%, zöld: 2%, sárga/arany: 1%, egyéb: 2%
Autószín népszerűség, a világ összesített adatai 2011-ben
forrás: DuPont Automotive Systems 2011
Global Color Popularity Report

Látható, hogy a kocsik 77%-a semleges színű. Figyelemre méltó, hogy a nyugati kultúrában évszázadokig nem kedvelt zöld és sárga itt is a statisztika végén kullog.


Az autó: „kiterjesztett ruha”
A fenti statisztikából az sejthető, hogy autót főleg férfiak vásárolnak, ezért lehet a háromnegyedük semleges színű.
A nők által használt kocsik –ahogy a viseletük is– általában színesebbek, gyakoriak a pasztell és a meleg színek (piros, rózsaszín, sárga, narancs, lila), és a fehér autó is igen kedvelt. Egy 2010-es felmérés szerint a „női autószínek” némi biztonságot nyújtanak az autótolvajok ellen, mert az élénk és ritka színű kocsi feltűnőbb, és nehezebb rajta túladni. (Az 1950-es években rövid ideig férfiak körében is felkapott volt a rózsaszín, ld. Elvis Presley Pink Cadillac-jét.)

Sok férfi hangoztatja, hogy nem érdeklik a színek, de az autók színei és a különleges karosszériafestékek kivételek e szigorú szabály alól ...

„Női autók”
Paris Hilton a megfelelő Bentleyvel Városi kisautó háziasszonyoknak
Kép forrás:
1. http://allwomenstalk.com/8-worst-romantic-comedies
2. ?

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Árnyalat-túltengés

Automotive Color Popularity Study

DuPont - Global Automotive Color Popularity Study

Hampshire – Stephenson:
Jelek és szimbólumok,
226.p.

History of Traffic Signal Design

Newstead – D'Elia:
An Investigation into the Relationship between Vehicle Colour and Crash Risk

Közlekedés
« Sport
Szerelmi színjelek »
106.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.