Néhány ókori és
keleti vallás
színszimbóluma
Ókor
A spirituális élet szimbólumaiban, az ősi
hiedelemvilágtól kezdve az intézményesült
vallásokig, a színeknek mindig kitüntetett
szerepük volt. Az ősi tűzmágia és
a Nap-vallások emlékét őrzi a piros
és sárga. A fényhez és a megtisztulási
rítusokhoz a fehér kapcsolódik, az égi
hatalmak színe a kék, a gonosz szellem rendszerint
fekete vagy vörös.
A politeista vallásokban színekkel is megkülönböztetik
az isteneket, pl. Egyiptomban Osiris teste zöld, mely az újjászületés
és a Nílus színe, Indiában Krisnáé
szürkéskék, stb. A kereszténységgel
közel egy időben keletkezett, perzsa gyökerű mithraizmus vallásban Mithras („a legyőzhetetlen Napisten”) vörös
ruhát visel a színes ábrázolásokon.
Ókori
vallások |
|
|
Osiris,
az újjászületés és
a Nílus zöld istene |
Mithras,
„a legyőzhetetlen Napisten”,
köpenyén az égbolt és a csillagok
(i.u. 3.sz.) |
Kép
forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Osiris
2. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Fresque_Mithraeum_Marino.jpg |
Hinduizmus
Indiában a hinduizmus alapjain alakultak ki az örökletes
társadalmi rétegek a „varna”-k (varna [hindi]: szín). Négy varna van: brahmanák (papok, tanítók, az „értelmiség”)
színük a fehér; ksatriják (harcosok,
vezetők) színük a vörös; vaisják (kézművesek, kereskedők, földművesek)
színük a sárga vagy barna; végül
a súdrák (jelentéktelenek, szolgák)
színük a fekete. (Nem tartoznak a varna-k közé
az ún. érinthetetlenek v. páriák,
hindiül: dalit.) Ezek képezik a (hivatalosan
ugyan eltörölt) kasztrendszer alapját, és
örökletes, tisztasági fokozat szerint elkülönülő
foglalkozási kategóriák tartoznak hozzájuk.
Mindenkinek fel kellett tüntetnie színét
a lakókörnyezetében is. A társadalmi
rétegek színszimbólumai megfelelnek egy
ősi színhierarchiának.
Varna
– örökletes társadalmi rétegek
és színeik |
|
brahmanák
papok, tanítók |
ksatriják
harcosok, vezetők |
vaisják
kézművesek, kereskedők, földművesek |
súdrák
jelentéktelenek, szolgák |
A hinduk homlokra festett színes foltjai (tilaka,
bindi) a harmadik szemet jelképezi, aminek viselésére
a kétszer születettek jogosultak.
» Testfestés
Buddhizmus
A buddhista szerzetesek sárga, narancs, vörös/barna, a zen buddhisták pedig fekete leplet viselnek,
melyet mindig növényi eredetű pigmentekkel
színeznek. A sáfrányszínűnek
nevezett lepel (kasaya) nem sáfránnyal,
hanem kurkumával (vagy más sáfránypótló,
növényi színezékkel) van festve, mert
a sáfrány igen drága, és csak meleg
éghajlaton terem, Tibetben nem. Állati eredetű
színezéket a buddhisták nem használnak.
(Feisner 2006:125 és 226)
Buddhista
szerzetesek |
|
|
|
Théraváda |
Tibeti |
Japán zen |
Kép
forrás:
1. https://www.flickr.com/photos/janinef71/4365912173/
2. http://www.care2.com/news/member/116176481/2765718
3. ? |
Judaizmus
A judaizmusban kiemelt szerepe van a fehérnek,
ami a tisztaság és a logikus dolgok szimbóluma,
valamint a kéknek, ami a rejtélyes jelenségekkel
kapcsolatos. Majmonidesz* szerint:
„A kék hasonlatos a tengerhez,
amely hasonlatos az éghez, amely hasonlatos az Úr
szent trónusához”. (Finlay 2004:385)
* Majmonidesz v. Maimon, a 12.században élt zsidó rabbi, orvos, filozófus
A tallit lepelben a fehér és kék
együtt emlékeztet a világegyetem csodáira.
A tallit lepel a zsidó imához való öltözet,
ennek bojtja kék, a Tórára, az isteni parancsolatokra
figyelmeztet.
Az ún. tekhelet-kéket tengeri puhatestűekből
(bíborcsiga vagy szepia) állították
elő, ezért kék bíbornak is
nevezik.
(Finlay u.o.; Eckstut 2013:184 ; Blue
in Judaism; Tekhelet)
A
judaizmus színei: kék és fehér |
|
|
Tallit
lepel |
Fehér
és tekhelet-kék zsinór |
Kép
forrás:
1. https://www.pinterest.com/barbrapriester/prayer-shawls/
2. https://holyword.dot5hosting.com/tours/storesecure-tzitzit.php |
Iszlám
A sivatagi arab törzsek körében kialakult iszlámot
hatalmas területeken terjesztették el (i.u. 7-8.sz.).
Számukra a zöld növényzet és
a víz volt rendkívül becses, ezzel magyarázható,
hogy a zöld, kék és türkiz lett a szent színük. Allah színe kék,
és a hagyomány szerint Mohamed próféta mindig zöld turbánt és
ruhát viselt. A zöld megjelenik az iszlám
országok zászlajában és vallási
építészetében is.
(Feisner 2006:125;
Eckstut 2013:147 ; Green in Islam)
Az iszlám
színe: zöld |
|
Imafüzér,
Korán könyvborító és
egy muszlim szent
17.századi ábrázolása |
Kép
forrás:
1. ?, 2. ?
3. https://www.pinterest.com/pin/86694361551633218/ |
Túlvilág és démonok
A túlvilág ábrázolásában
szinte sztereotip módon érvényesülnek
a színasszociációk és -szimbólumok,
így még a távoli kultúrák
között is találhatunk párhuzamokat.
A kínai és általában a távol-keleti
hiedelemvilágban a démonnak legtöbbször kék és zöld a pofája, és
gyakran szerepel a vörös is az álarcokon. (Tokaji
Zs. 2002:53)
Érdekes, hogy Európában is –a fekete
mellett– ugyanezekkel a színekkel ábrázolták
az ördögöt. Kínában vörös
haja van a démonnak, Afrikában a fehér
számít démon-színnek.
Távol-kelet:
démonok |
|
|
|
Indiai,
kínai és japán démonmaszkok |
Kép
forrás:
1. http://masksoftheworld.com/wp-content/maskoftheworld_
archives/Himalayan/Indian%20Green%20King%20mask.htm
2. http://imgarcade.com/1/chinese-demon-masks/
3. http://masksoftheworld.com/wp-content/maskoftheworld
_archives/Orient/Japanese%20Bugaku%20Mask%202.htm |
A kereszténység színszimbólumai
Az európai középkorban a vizuális-
és színkommunikációnak fontos szerepe
volt, hiszen a lakosság túlnyomó többsége
nem tudott olvasni, így az egyházi eseményekről
a templomi szertartások látványából
és a színekből tájékozódott.
Ekkoriban terjedt el a templomfalra festett „szegények
bibliája” (Biblia Pauperum), mely –mint
egy képregényben– képekben mesélte
el a szent történeteket.
A szentségek Krisztustól rendelt látható
jelek, melyek jelképezik és közvetítik
a megváltás kegyelmeit. Ha látható,
akkor színe is van, így a hét szentséget
színekkel jelzik.
A keresztség: fehér; bérmálás:
sárga (arany); oltári szentség:
(eucharisztia) zöld; bűnbocsánat: piros; utolsó kenet: fekete; egyházi rend (papi szentség): lila; házasság, hűség:
kék.
(Magyar Katolikus Lexikon)
Színek a Bibliában
Károli Gáspár a 16.században fordította magyarra a Bibliát,
munkájához az óhéber, ógörög
és a Luther-féle
német Bibliát használta. (Károli
Szent Biblia)
Mózes Második Könyvének
25.4. részében Isten megparancsolja Mózesnek,
hogy építse meg a Szövetség sátrát,
és ehhez használjon...
„Kéc selymet, veres
selymet, Carmasin szinű selymet, feiér selymet,
keczke szőrt” |
Szempontunkból figyelemreméltó a veres és a Carmasin (karmazsin) színek megkülönböztetése:
feltételezhető, hogy két különböző
vörös árnyalatról volt szó, és
a Carmasin itt valószínűleg a bíbor
(kékesvörös) színre utal, ami a Biblia
keletkezésének idején ismert szín
és festési eljárás volt a Közel-Keleten.
Történeti érdekesség a 16.századi
magyar színelnevezések írásmódja
is: kéc (kék), feiér (fehér).
Jelenések Könyve
János evangélista az i.u. 7. században írt
művében, a Jelenések Könyvében
megörökítette korának színszimbólumait
is.
(János: Jelenések könyve;
Book of Revelation )
Az Apokalipszis négy lovasa (6.1.) közül
az első a Hódítás (leigázás)
fehér lovon jön, vöröspej lovon a Háború,
feketén az Éhínség (szegénység)
és sárgás-fakó lovon a Halál.
Az Apokalipszis
lovasai |
|
Jobbról
balra: a Hódítás (leigázás)
fehér lovon jön,
vöröspej lovon a Háború, feketén
az Éhínség és fakó
lovon a Halál.
V.M.Vasznyecov orosz festő (1848-1926) képe |
A Nagy Szajha (17.1.) Babilont, a bűnös várost
jelképezi, színei a kicsapongásra, bűnre utalnak: hétfejű
skarlátvörös vadállaton ül, felékszerezve,
bíborba és skarlátba öltözve.
Túlvilág
Az európai kora középkorban az ördögöt
a fekete és szürke mellett sötétkékkel is ábrázolták, mivel e színeket
sokáig egy kategóriának tekintették.
A pokol és ördög másik klasszikus színe
a vörös, ebben az összefüggésben
a tűz, büntetés, kínszenvedés
színbeli kifejezése. Ismerünk zöld ördög- ábrázolást
is, ez sem lehet élő ember testszíne, akárcsak
a kék. Bonaiuto 14.századi
festő fantáziadús freskóján
(a firenzei Sta.Maria Novella templom Spanyol kápolnájában
látható) a kék mellett narancsvörös
és sárga ördögöt is ábrázolt.
(Pastoureau 2012:60)
Mennyország-
és pokolábrázolások |
|
|
Mennyország: fehér
(H.Bosch kép részlete, 1490 k.) |
Pokol:
fekete és vörös
(középkori miniatúra) |
|
|
|
|
Angyali
üdvözlet
(El Greco festmény részl., 1600) |
Kék,
vörös, sárga ördögök
(Bonaiuto freskójának részlete) |
Kék
A mennyország és az angyalok a keresztény
kultúrkörben fehérek, majd a középkor
vége felé megjelenik a ragyogó kék is, mely a földhöz közelebb eső égi
szféra angyal-lakóinak színe, a földi
világban pedig a királyé. Mindkét
szín a tisztaságot és bűntelenséget
jelképezte. A kék régebben az ördög
színe volt, így ugyanaz a szín két,
egymással teljesen ellentétes jelentésű
fogalomhoz tartozhatott.
A
jó és a rossz kék |
|
|
Kék
angyalok,
Wilton diptikhon, 14.sz. |
Kék
ördög,
francia miniatúra, 13.sz. |
Kép
forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Wilton_Diptych
2. https://www.flickr.com/groups/devil/pool/page4 |
A kék immár a későközépkori
(12-15.sz. gótikus) szellemiséget reprezentálja:
ekkor épültek az égbetörő katedrálisok
a hatalmas színes üvegablakokkal. A kék üveg
a mennyországot vetítette a hívek elé,
az áthatoló fény anyagtalan, transzcendens,
és sokkal intenzívebb élmény mint
egy egyszerű kék tárgy látványa.
A fény eleven, a nap mozgását követő
színt teremt, mely rávetül a belső térfalakra
és váratlan színreflexiókat idéz
elő. Az „isteni fény” egy gótikus
székesegyház hatalmas terében a nem hívő
mai embert is áhítattal, elragadtatással
töltheti el.
(Mester 2012; Eco 2010:102; Gage 1993:58)
Gótika |
|
|
A párizsi St.Chapelle kék boltívei |
A
párizsi Notre Dame
„isteni fényei” |
Kép
forrás:
1. http://www.justacote.com/paris-75001/site-touristique/la-sainte-chapelle-1003887.htm
2. http://flickrhivemind.net/User/tom.wright/Interesting |
A középkor vége felé lett a kék
és arany a kereszténység színe,
ez az egyik oka, hogy Európának ma kék
a színszimbóluma. Érdekes, hogy amikor
az arabok (a 7-8.században) elrendelték a szentföldi
nem-muszlim vallásúak megkülönböztetését,
a keresztényeknek kék szín viselését
írták elő.
(Cole 1994:15; Gage 1993:69; Kéri 2002:66; Pastoureau 2001:49)
A 16.században V. Pius pápa írta elő a festőknek, hogy Szűz
Máriát piros ruhában és kék
palástban ábrázolják. Az előírásban
több hagyomány is megerősítést
nyert: a középkorban a keresztény (ahogy
több más) vallás szimbolikájában
is, a kék az égi hatalmakhoz kapcsolódott.
A kék egyre kedveltebbé vált, a hűséget,
tisztaságot jelképezte, és elsősorban
a nőket illette. Emellett a legdrágább festéket,
az ultramarinkéket már régóta csak Mária ruhájához
használták a festők. (Finlay
2006:281)
Keresztény
színszimbólumok |
|
|
Jézus
ruhája piros és kék,
a Gonosz sárgát visel
(Liberale da Verona képe, 14.sz.) |
Szűz
Mária ruhája piros,
köpenye kék. (Raffaello:
Madonna Palatina, 15.sz.) |
A magyar népi vallásosságban is Máriához
tartozik a kék, ennek világos, búzavirágkék
árnyalata. A Máriának
ajánlott kegytárgyak (textilek, hímzések)
és egyes festett bútorok (menyasszonyi láda)
kultikus színe a világoskék.
(Kardalus 1995:11)
Az egyház
A keresztény egyház a Római birodalom romjain
alakult ki, bizonyos külsőségei (ruhaviselet,
jelképek, színek) máig őrzik az ókori
forma- és színhierarchiát. A római
pápa és a főpapság viseletszíne
a fehér, bíbor, vörös és arany.
Európában a fehér mindig a tisztaságot
jelképezi, mely lehet a hatalom, de a szegénység
színe is, attól függően ki és
milyen anyagon viseli. A korai egyház szertartásainak
ruhái eleinte festetlen, nyersfehér vászonból
készültek, ekkor a fehér a szegénység
színe, hiszen a textilfestés nagyon költséges
volt. Az árnyalatmentes hófehér (selyem, hermelinprém) viszont drága, és
így a hatalomhoz illő.
Fehér |
|
|
|
Korai keresztények fehérben, (római
katakomba, i.u. 4.sz.) |
Ferenc
pápa fehér reverendában |
Kopt
főpap |
Kép
forrás:
1. http://www.primeroscristianos.com/it/index.php/tesori-di-roma/item/296-las-
catacumbas-de-domitila/296-las-catacumbas-de-domitila
2. http://www.johnthavis.com/pope-francis-to-create-new-advisory-commission
-on-sex-abuse#.VS4RUPCdeVc
3. http://hdnews.msk.ru/?paged=21 |
A római pápa többnyire fehér selyemszövetből
készült reverendát visel, de a liturgiától
függően olykor más színűeket is.
Az Egyiptomban élő kopt keresztények szinte
kizárólag fehéret hordanak, a magasabb
rangúak kevés arany díszítéssel.
Pápai
öltözetek |
|
|
|
XVI.
Benedek a liturgiának megfelelő színű
öltözetekben |
Kép
forrás:
http://theratzingerforum.yuku.com |
A főpapok* ruháit kezdetben a bíborcsigából
nyert lilásvörös színezékkel
festették, ahogy korábban a pogány római
császár és előkelőségek
tógáit. A bíboros „megkapja a bíbort”
azt jelenti: beiktatják a hivatalába. Bizánc
eleste után (15.sz.) megszűnt a bíbor festőanyag
importja a Földközi tenger keleti feléből,
és a pápa rendeletére a skarlát
vette át a bíbor szerepét, ezért
ma a bíborosok (kardinálisok) öltözetének
színe élénkpiros. (Érszegi
2008)
*Főpapok, egyházi méltóságok:
a pápa után a legmagasabb egyházi rang
a bíboros ill. a püspök. A bíboros olyan
püspök, akinek pápaválasztó joga
van, és maga is választható.
Egyházi
méltóságok |
|
|
|
Püspök
lilában |
Püspök
bíborban |
M.L.Burke
bíboros (kardinális) skarlátpirosban |
Kép
forrás:
1. http://s73.photobucket.com/user/TerriThrash/media/oneraddude.
jpg.html?sort=3&o=22
2. http://marklambert.blogspot.hu/2014/03/new-archbishop-of-liverpool-deo-gratias.html
3. http://mariancatechist.com/burke/index.html |
A liturgia színei
Liturgia: egyházi szertartásrend,
a papi ruhának és a templom belső díszítésének
rendje, beleérve a színeket is. Az egyház
történetének közel 2000 éve alatt
időnként változott a liturgia, főbb
fordulópontjai: 16.sz. (V.Pius) és az 1960-as
évek vége.
V. Pius pápa rögzítette
a latin rítusú egyház ma is élő
liturgiájának színeit: fehér az Úr, Szűz Mária,
az angyalok és a nem vértanú szentek ünnepein; piros Pünkösd napján, az Úr szenvedésének
és a Szent Keresztnek, továbbá a vértanúknak
az ünnepein; zöld vízkereszt után; violaszín (bíborlila) az adventben és
a nagyböjtben; fekete (vagy helyette a viola): nagypénteken,
gyászmisén, temetésen. Használható
a rózsaszín is, és az arany bármelyik színt helyettesítheti. (Christian
liturgy)
Liturgikus
színek |
|
Római
katolikus miseruhák |
|
|
|
Adventi
oltárterítők és gyertyák |
Kép
forrás:
1. http://epicpew.com/know-liturgical-colors/
2. http://reformation-lutheran.net/liturgical-colors/
3. ? |
A rózsaszín számunkra furcsán hat,
hiszen ma kifejezetten nőies színnek számít,
de amikor bekerült a liturgiába bizonyosan nem tekintették
annak. A reneszánsz idején (15-16.sz.) az előkelő
férfiak szívesen viseltek rózsaszínt,
mint a vörös finomabb, nemesebb árnyalatát.
A rózsa Krisztus-jelkép
is, így került be a színkánonba, és
évente két alkalommal jelenik meg a templomban:
Húsvét előtt és Advent harmadik vasárnapján.
(Érszegi 2007)
A kéket csak kivételesen, míg a sárgát
nem használja a latin rítusú egyház.
A kék Szűz Mária színe, ezért Mária-ünnepekre
és Mária-kegyhelyen
tartott misékre korlátozódik a használata.
A sárgához hosszú időn át sok negatív tartalom
kapcsolódott, ráadásul „feminin szín”
is volt, az egyház talán ezért kerülte
a használatát. Az aranyszín ugyanakkor
rendkívül megbecsült volt, mert a Napot, és
így a legtisztább fényt –a dicsfényt–
jelentette. A régi szemlélet szerint a sárga
és az arany két különböző
színkategóriát alkotott.
(Delamare 2009:51; Eco 2010:102)
A II. világháború után szabadabbá
vált az egyházi liturgia színhasználata,
és –elsősorban a nem európai országokban–
többféle szín, így már a kék
és sárga is előfordul.
Keleti ortodox egyházi viselet
A keleti ortodox kereszténységben igen gyakori
a kék papi öltözet (felonion), a bizánci
művészetben és öltözködésben
a kék mindig szent színnek számított.
A bizánci kultúrkörben és ennek örökségében
(a Balkánon, Oroszországban) a kék az építészeti
díszítésben is gyakori volt, míg
Európa nyugati részein ez csak elvétve
vagy kis felületeken fordult elő.
Keleti
ortodox egyházi viselet |
|
|
|
Kék
miseruhák (felonion) |
Kép
forrás:
1. http://classicalchristianity.com/2010/06/20/on-liturgical-collars-and-vestments/
2. http://orthovestments.com/blue-light-silk-phelonion-in-greek-style/
3. http://orthovestments.com/blue-light-silk-phelonion-in-greek-style/ |
Szerzetesrendek
A szerzetesrendeket jellegzetes öltözékükről
lehet felismerni, melyek színe mindig a szegénységet,
alázatot, tisztaságot szimbolizáló
semleges vagy sötét árnyalat: a bencések,
jezsuiták tiszta fekete, a ferencesek, klarisszák sötétbarna ill. szürke („szürkebarátok”),
a domonkosok és ciszterciek fekete-fehér
ruhát hordanak, míg a pálosok („fehérbarátok”), premontreiek, templomosok fehéret. (Pastoureau
2012:84)
Szerzetesrendek
viseletei |
|
|
|
Bencések |
Ciszterciek |
Domonkosok |
|
|
|
Pálosok |
Ferencesek |
Klarissza
nővér |
Kép
forrás:
1. http://www.flickriver.com/places/Italy/Liguria/Villa+Talla/recent/
2. http://uj.katolikus.hu/kepek/ffi2_zirci_ciszterek/konventkep_2004.jpg
3. http://en.wikipedia.org/wiki/Dominican_Order?uselang=it
4. http://mindennapi.hu/cikk/kultura/a-szerzetesek-elhatarolodnak-a-roluk-
keszult-filmtol/2011-05-31/3674
5. ?
6. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Poor_Clares |
Vallásreformáció
A 16.században indult vallásreformáció
elsöpri az élénk, tarka színeket a
hitéletből, a templomokból és egy
időre a polgári viseletből is. A színek
szimbolikáját azonban Luther
Márton is jól ismerte, és ennek
szellemében rendelte meg címerét, a Luther-rózsát,
1530-ban:
Luther-rózsa |
|
id.
Lucas Cranach fametszete |
„Minthogy tudni szeretnétek, hogy pecsétem
jól sikerült-e, elmondom, milyen gondolatokat akartam
pecsétnyomómon, teológiám ismertetőjegyén,
megmintázni. Benne kellett lennie elsősorban a keresztnek:
Fekete kereszt a szívben, amelynek természetes
színűnek (piros szív) kellene lennie, hogy
állandóan emlékeztessen a Megfeszítettbe
vetett hit boldogító hatalmára, mert akkor
leszünk igaz emberek, ha szívből hiszünk.
Ez a kereszt fekete ugyan, megöl és fájdalmat
okoz, de meghagyja a szívet eredeti színében,
nem semmisíti meg a természetet, hanem életben
tartja... Az ilyen szív fehér rózsán
pihen. Azt jelenti ez, hogy a hit örömöt, vigasztalást
és békességet terem, tehát viruló
fehér rózsákon vezérel bennünket.
Nem úgy adja a békét és örömöt,
mint a világ! Ezért kell fehérnek és
nem pirosnak lennie a rózsának. Mert a fehér
a lelkek és az angyalok színe. Ez a rózsa
égszínkék mezőben virul, mert az ilyen
lelki és hitbéli öröm az eljövendő
öröm előhírnöke már most a
hitben élve és reménységben hordozva.
De még nem az igazi öröm. Ezt a mezőt
aranygyűrű veszi körül. Az ilyen boldogság
ugyanis örökké tart a mennyben, nincs vége,
drágább minden örömnél és
vagyonnál, ahogyan az arany a legnemesebb és legdrágább
ásvány.” (Luther-rózsa)
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Blue in Judaism - Wikipedia
Book of Revelation - Wikipedia
Christian liturgy - Wikipedia
Cole:
A szín
Delamare – Guineau:
Colour
Eckstut – Eckstut:
The Secret Language of Color
Eco:
A szépség története
Érszegi:
A pápa ruhája 1-3.
Érszegi:
Rózsaszín miseruha
Feisner:
Colour
Finlay:
Színek
Gage:
Colour and Culture
Green in Islam - Wikipedia
János:
Jelenések könyve
Kardalus:
Székely festett bútorok
Károli:
Szent Biblia
Kéri:
Holdarcú, karcsú ciprusok – Nők a középkori
iszlámban
Luther-rózsa - Wikipedia
Magyar Katolikus Lexikon
Mester:
Az építészeti üvegek iparművészeti
értékei
Pastoureau:
A fekete – Egy szín története
Pastoureau:
Blue – The History of a Colour
Pleij:
Colors Demonic & Divine
Seibert:
A keresztény művészet lexikona
Szelényi:
Színek, 181.p.
Tekhelet - Wikipedia
Tokaji Zs.:
Kínai jelképtár
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|