Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.1.

A vizuális kommunikáció folyamatai
 
 
A kommunikáció fogalmi rendszere és kutatástörténete a nyelvhez, a beszédhez kötődik. (Terestyéni 2006; Fercsik 2006:21)
A klasszikus modell szerint az emberi (személyközi, közvetlen, mikroszintű) kommunikációt az alábbi diagram írja le:

A kommunikáció modellje
A kommunikáció mindig társadalmi térben játszódik, ahol a
kontextus befolyásolja az üzenetet. Az értelmezést zavaró
körülmény (a zaj) lehet „társadalmi” vagy természeti eredetű is.


A kommunikáció kiindulópontja egy vagy több személy, általános kifejezéssel: a küldő (adó, kommunikátor, ágens). Az üzenetet egy vagy több személy, a fogadó kapja és értelmezi.

A kommunikációs tevékenység egy üzenet célba juttatására irányul, mely rendszerint, –de nem kizárólag– szándékot feltételező művelet.
– A szándékolt üzenet lehet gondolat, érzés, eszme.
– Nem-szándékolt üzenet (metakommunikáció) az
önkéntelen gesztus, mimika, mozgás, hanghatás, ami befolyásolja a szándékolt üzenet be- és elfogadását, tükrözi a beszélő viszonyát a kommunikációs helyzethez.


A kód

Az üzenetet kifejező jel a kód, mely az emberi érzékeléssel van szoros összefüggésben, mert csak olyasmi lehet kód, amit érzékszerveink felfognak. A kód: jelrendszer, mely konvención (vagyis megszokáson, közmegállapodáson, szabályokon, hagyományon) alapul. A kód a konvenció erejénél fogva, az ember szándékától függetlenül jelenti azt, amit jelent. (Terestyéni 2006:103)

A kódolást az üzenet küldője végzi – elmondja, leírja, képet készít, – és feltételezi az aktív dekódolást a befogadó oldalán, aki érti a nyelvet és a beszédet, elolvassa az írást, megnézi és megérti a képet, stb.

Az üzenet valamely csatornán, közvetítő közegen keresztül jut el a küldőtől a befogadó érzékszerveihez. A csatorna fizikai kapcsolat, mely lehet hullámtermészetű (fény és hang), anyag és tárgy, lehet természetes vagy mesterséges. Annál hatékonyabb az üzenet, és biztosabb a célba jutása, mennél több csatornán át érkezik egyszerre, vagyis látjuk, halljuk, esetleg illat és tapintás együttes érzete is kíséri.

Az üzenet – amennyiben célba ér – rendszerint hatást gyakorol a befogadóra. Érzelmi, fizikai, kognitív hatásokat különböztethetünk meg: az üzenet emóciókat vált ki, cselekvésre késztet, a tudást gyarapítja. Az üzenet nem feltétlenül hat azonnal, és az sem biztos, hogy a befogadó számára tudatosul a hatás.

A kommunikáció soha nem elszigetelt jelenség, az üzenet értelmezése mindig függ a kontextustól, attól a környezettől és szituációtól, ahol a kommunikáció zajlik, ahol az üzenet éppen fogadható. Ugyanaz a kód különböző kulturális, társadalmi, térbeli közegben egészen más üzenetet hordoz.

Az üzenet fogadása és értelmezése torzul vagy meghiúsul, ha célba érését zajok gátolják. Ha a befogadó valamiért képtelen dekódolni az üzenetet (nem figyel rá, nem ismeri a kódot, a külső tényezők gátolják) nem jön létre kommunikáció, az üzenet valószínűleg elvész.


A kommunikáció főbb típusai

A kommunikáció-típusokat osztályozzák a kód fajtái szerint, eszerint vannak nyelvi és nem nyelvi kódok. A kommunikációelméletek a beszéd, vagyis a nyelvi kód értelmezéséből fejlődtek ki, a legtöbb kutatás a nyelvet helyezi vizsgálatának középpontjába. (Crystal 2003:495; Csákvári 1998:7 )
Azonban számos más, nem-nyelvi kóddal is lehet kommunikálni:

Kommunikáció a kód fajtái szerint lehet:
írás, kép, látvány (vizuális kód)
emberi test, testmozgás (kinezikus kód)
hang (vokális/akusztikus kód)
tapintás (taktilis kód)
térhasználat (proxemikus kód)
ízek és illatok (kémiai kód)

Kommunikáció biológiai szintek szerint lehet:
Sejtműködés szintjén;
Élőlények között (ember, állat), fajon belül és fajok között;
Ökoszisztéma szintjén;
stb.

Kommunikáció társadalmi lépték szerint lehet:
Társadalmi kommunikáció;
Tömegkommunikáció;
Interkulturális kommunikáció;
Tudománykommunikáció;
Szervezeti kommunikáció;
Marketing kommunikáció;
Szakrális / rituális kommunikáció;
stb.

Kommunikáció csatorna típusa szerint lehet:
nyomtatvány, szöveg (könyv, újság);
álló és mozgó kép (rajz, festmény, fotó, film, animáció);
elektronikus (kijelző, számítógép monitor, tv, internet, mobil);
stb.


A kommunikáció ma széles körben alkalmazott, számos intézményben kutatott és oktatott tárgy, magyar nyelvű irodalma is jelentős.

Ebben a fejezetben csak a vizuális kommunikáció néhány, máshol talán ritkábban tárgyalt, de a színkommunikáció értelmezéséhez fontos kérdését vázoljuk.


2.1. A vizuális kommunikáció folyamatai
Jel, információ, kommunikáció
A vizuális kommunikáció megjelenései
A Gestalt – az alaklélektani megközelítés
A látvány dimenziói
A vizuális kommunikáció néhány biológiai         vonatkozása
Ember alkotta vizuális jelek és az írás
Technika és vizualitás
A vizuális kód néhány sajátossága
A vizualitás jelentősége

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bálványos (szerk.):
Látás és szemléltetés

Bálványos – Sánta:
Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció, 29.p.

Béres – Horányi:
Társadalmi kommunikáció

Bergström:
Bevezetés a vizuális kommunikációba

Blaskó - Margitházi:
Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény

Bubik (szerk.):
Vizualizáció a tudománykommunikációban
11.p.

Buda:
A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei

Crystal (szerk.):
A nyelv enciklopédiája

Csákvári – Malinák: Médiagalaxis.
A tömegkommunikáció nyelve és társadalmi kérdései

Fercsik - Raátz:
Kommunikáció és nyelvhasználat

Gage:
Colour and Meaning. Art, Science and Symbolism

Horányi (szerk): Kommunikáció I-II.

Ivins:
A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció

Katona:
Az agy fejlődésének kultúrtörténete, 177.p.

Kolta:
Képmutogatók. A fotográfiai látás kultúrtörténete

Miklós:
Kép és kommunikáció

Nyíri (szerk.):
A 21. századi kommunikáció
új útjai

Sándor:
A vizuális nyelv képi világa

Szemiotika

Terestyéni: Kommunikációelmélet

Töreky:
Vizuális kommunikáció

Tószegi:
A képi információ

Voigt:
Bevezetés a szemiotikába

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)

A vizuális kommunikáció folyamatai
« SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ
Jel, információ, kommunikáció »
73.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.