A
színkommunikációt a természet által
diktált ösztönös viselkedés részeként használják az élőlények,
fajon belül és a különböző fajok
egymás között is. Számos élőlény
viselkedéskészletébe beletartozik a színekkel
való kommunikáció, mely a biokommunikáció
egyik különleges megnyilvánulása. Megjelenik
mind a növény-, mind az állatvilágban,
és figyelemre méltóak a fajok közötti
„üzenetváltások” – ezekben
az ember is aktívan részt vesz. Az emberi színhasználat
olykor hasonlóságot mutat az állatok színkommunikációjával,
– úgy tűnik, egy ősi, jól bevált
sémát követünk a társadalmi érintkezésekben
is. (Morris 1992:45)
Színjelzések
Általában azoknál az állatfajoknál
fordulhatnak elő színüzenetek, amelyek maguk
is színlátók, és ez nem minden
fajra jellemző. Ha az élőlény testfelülete
(szőre, tolla, pikkelye, bőre) színes, feltehető,
hogy a faj egyben színlátó is. (Attenborough
1989:129)
A színlátás és a színes test
komoly „biológiai befektetés”, aligha
lehet öncélú, valami hasznának kell
lennie az élőlény számára.
Egyes fajok túlélése színkommunikációjuk
hatékonyságától is függ. (Sebeok
1983:45)
De meg kell jegyezni: nem tudjuk pontosan és biztosan,
valóban emberi értelemben vett „színeket”
látnak-e ezek az élőlények. Az állatok
szemének retinájában 3 vagy 4 színérzékelő
sejt van, és képesek különbséget
tenni hullámhossz szerint a spektrumban, –erre számtalan
bizonyíték van,– de mindez nem jelenti, hogy
ugyanúgy látják a színeket, mint
az ember.
Mint arról korábban szó volt, a szín tudattartalom, az agy
teljesítménye: kérdés, hogy
az állati elme milyen szinten dolgozza fel a beérkező
ingereket. Amikor az állatok „színlátásról”
van szó, ezt a bizonytalanságot mindig tekintetbe
kell venni.
Érdekes adat, hogy egy csimpánz
„akit” sikerült rávenni a rajzolásra
és festésre, a vörös színt használta
legszívesebben. (Morris
1997:202)
| Színes élőlények |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| A szivárvány minden színében
... és a klasszikus fekete-fehér-piros |
Koevolúció
A színlátás (bármit látnak
is az állatok) és a testi színesség
kialakulásában szerepet játszott a koevolúció,
azaz két különböző faj együtt,
egymás hatására fejlődik-változik,
ahogy ez a virágok és méhek ill. lepkék
között történt, mintegy 130 millió
évvel ezelőtt. A virágok színükkel
hívják fel magukra a beporzó rovarok figyelmét,
koevolúciójuk eredményezte a méhek
színlátásának kialakulását
és kifinomodását, és ez utóbbiak
pedig a virágok rendkívüli (forma-, illat-
és színbeli) változatosságát.
Emberi fogalmakkal: a növények versenyében
a színes virág volt az egyik leghatásosabb
„reklámfogás”.
A növények megporzását a mérséklet
égövön elsősorban a rovarok végzik,
a trópusokon a madarak (pl. kolibri) is. A méhek
szeme a hosszú hullámokra (vörösre)
kevéssé, viszont a kék és ultraibolya
tartományban különösen érzékeny,
ott is, ahol az ember nem lát. A sárga virágokat,
sőt nyáron a sárga trikót is, különösen
kedvelik az apró, repülő rovarok.
Hasonló folyamat játszódott le a gyümölcsök
esetében, melyek jobban elterjednek, ha élénk
színük miatt feltűnőek, egyes élőlények
szívesen fogyasztják, és a gyümölcsmagvakat
nagy területen szórják szét. Az éretlen
gyümölcs még zöld, alig észrevehető
a zöld levelek között. Az érett viszont
színes (élénkpiros, sárga, bíborlila),
kontrasztos a zöld környezetben: jelzi, hogy már
érett, nagyobb a cukor- és energiatartalma, vagyis
most érdemes megenni. Ebben az esetben is koevolúció
zajlott, mert a gyümölcsök csak a színlátó
fajokra (madarakra, főemlősökre) számíthattak.
| Érett
és éretlen gyümölcs |
 |
| A
zöld levelek között a piros gyümölcs
feltűnő |
Kép
forrás:
http://pixabay.com/en/photos/strawberry/ |
Nemi szelekció
A legszebb színes állatfajok a madarak és
lepkék között találhatók, általában
a nemi szelekció eredményeként alakult
ki a tarkaság. A szín a párválasztási
verseny, a vetélytársak versengésének
kelléke. Mindig a hím madár a színes,
hozzá képest a tojó jellegtelen, hiszen
rejtőszíneket visel. Viszont a nőivarú
madárnak fejlettebb a színlátása
és finomabb az „ízlése”, mert
a színek alapján választja párját.
(Sebeok 1983:21)
A trópusokon élő paradicsommadár talán
a legpompásabb díszeket hordja, pedig ezzel saját
magát veszélyezteti, mert a ragadozók is
könnyebben észreveszik.
Az Ausztráliában élő lugasépítő
madarak (Ptilonorhynchus violaceus) nem feltűnőek,
egyszerű sötétkék vagy barna tollazatot
viselnek. A hím a fészke mellett kis folyosót,
„lugast” épít ágakból,
ahová színes tárgyakat gyűjt és
helyez el nagy műgonddal. Nemcsak tárgyakat gyűjt,
hanem színes bogyókból, levelekből
festéket készít, és befesti a lugas
ágait. Színei a kék, sárga, fehér,
de pirosat és zöldet egyáltalán nem
választ. A kifakult színes tárgyakat kidobja!
Építés közben ügyel a tájolásra
és a szimmetriára is. A tojók a színes
építményeket értékelve választanak
párt.
(Lugasépítő-félék;
Morris 1992:197)
| Lugasépítő
madár |
 |
 |
| Kedveli a kéket |
A
tojó megszemléli a lugast |
Kép
forrás:
http://gigamir.net/womans/home/interior/gall103247 |
Az állatok élénkvörös testrészei
(orr, fejdísz, nyaki lebeny, toll, pikkely, fenék)
az agressziót, megfélemlítést,
dominanciára törekvést vagy a párosodási készséget jelzi. A vörös szín
a testen megelőlegezi vagy felidézi a vér
látványát, mely minden élőlény
számára fenyegető vagy izgató.
(Eckstut 2013:170; Steinmann 1980:63;
Morris 1992:185)
| Élénkvörös
testrészek |
 |
 |
 |
| Kakas,
mandrill és japán hómajom |
Kép
forrás:
1. ?
2. http://www.weirdexistence.com/loud-and-colourful-mandrill/
3. http://www.vtaide.com/png/habitats/mountains/bears-n-monkeys.htm |
| Udvarlás |
 |
 |
 |
| Díszhal,
anolis gyík, fregattmadár |
Kép
forrás:
1. http://zickerzacher.blogspot.com/
2. http://www.zazzle.com/red_throated_dancing_lizards_of_new_orleans_
postage-172251599200408340
3. https://quizlet.com/25325505/pelecaniformessuliformes-flash-cards/ |
A színlátó fajok (főleg az emlősök) szexuális viselkedéséhez általában
a vörös szín látványa kapcsolódik,
az ivarszervek vérbőségét jelzi. De
nem csak a vörös lehet szexuális jelzőszín,
egyes gyíkfajok éppen a nászidőszakban
váltják bőrüket élénkebb
zöldre, sárgára vagy türkizkékre.
Számos halfajnak is színesebb a nászruhája.
| Gyíkok
nászruhában |
 |
 |
Kép forrás:
1. ?
2. http://pixgood.com/saharan-uromastyx.html |
Az ivadékgondozást is jellegzetes színek
és mintázatok segítik: a tojások
színe, ill. a madárfiókák sárga
csőre, kitátott vörös szája, és
a fajra jellemző folt-mintázat fontos jel a madárszülőknek.
(Morris 1992:219)
Térlátás
A madarak rendkívül éles látása
és fejlett színérzékelése
összefüggésben lehet a repülés
képességével. Magasról kell felismerniük
a zsákmányt, ebben segíti őket a szín,
mely sokkal több információt tartalmaz, mint
az akromatikus látvány. Figyelemre méltó,
hogy a madarak többnyire négyszínlátók
(tetrakromátok*), vagyis négyféle
színérzékelő receptoruk van, míg
az embernek csak három. A madarak elméletileg
többféle színt, szélesebb spektrumot
láthatnak mint mi, de kérdés, milyen szinten
dolgozza fel agyuk a színingereket.
*Az újabb kutatások szerint
az emberek között is előfordul a tetrakromázia, a négy színérzékelő csap
a retinában. A mutáció csak speciális
vizsgálatokkal deríthető ki, hiszen az ember
általában nem tudja, hogy amit ő lát,
azt más nem ugyanúgy látja. Érdekes,
hogy az eddig ismert esetek valamennyien nők, tehát
a mutáció az X kromoszómához kötött.
A térlátást, a távolság pontos
lokalizációját a szem elhelyezkedése
és felépítése (a binokuláris
látás) mellett segíti a szín is,
talán ez lehetett a fán lakó főemlősök
színlátásának szerepe. A színes
gyümölcsök fogyasztása megerősítette
a színlátásban rejlő biológiai
előnyöket. A távoli emberős számára
a fejlett szín- és térlátás
nagy hasznára vált a terepen való mozgásban
és a tárgyak érzékelésében
is.
Figyelmeztetés
A méregtermelő állatok (rovarok, kétéltűek,
kígyók) gyakran viselnek feltűnő és
kontrasztos színeket (fekete-sárga, fekete-vörös,
élénk zöld, kék, lila), így
védekeznek a ragadozók ellen. A kontrasztos színek
azt „üzenik” a többi élőlénynek:
ez az állat rossz ízű, mérges, veszélyes,
jobb elkerülni! Valószínűleg ez az evolúciós
gyökere az emberi társadalmakban is a sárga
színhez kapcsolódó számos negatív
asszociációnak, és a sárga-fekete
figyelmeztető, figyelemfelkeltő erejének. (Morris
1992:52)
| Méregtermelő
állatok |
 |
 |
 |
| A
sárga-fekete veszélyt jelez |
Kép
forrás:
1. ?
2. http://en.wikipedia.org/wiki/Yellow-banded_poison_dart_frog
3. http://www.screwedkenoshastyle.com/ForkedTongue/ |
Mimikri
Ellentétes célú színkommunikáció
a mimikri, az állatok színek segítségével
simulnak a környezetbe, bújnak el üldözőik
elől. Néhány rovarfaj (sáska, lepke,
hernyóféle) fantasztikus növény- és
virágutánzatokat fejlesztett testéből,
ha éppen nem mozog, képtelenség megkülönböztetni
a környezetétől. Egyes emlősök (sarki
róka, hermelin) bundája nyáron vörösesbarna,
télen hófehér. A nőivarú állatok
(madarak, emlősök) jellegtelen színeit a rejtőzés
kényszere okozza, az ivadékgondozás ideje
alatt nem előnyös a feltűnő külső.
(Gregory 1982:101; Morris 1992:69)
| Mimikri |
 |
 |
| Hermelin
nyáron és télen |
Kép
forrás:
1. https://mindjourney1962.wordpress.com/tag/white-fur/
2. https://www.pinterest.com/frogdogtaz/white-emine-weasel/ |
Néhány állatfaj változtatni tudja
bőrének színét, erről híres
a kaméleon és a tintahal. A kaméleon bőre
áttetsző, cellás szerkezetű, némelyikben
festékanyag (kromatofóra) van, másutt
fénytörés okozza a színváltást.
Az állat szabályozni tudja bőrének
színét, lehet pl. zöld, barna, kék,
rózsaszín. Célja a környezetbe való
belesimulás, alkalmazkodás a környezeti hőmérséklethez
és a fényhez.
| Kaméleon |
 |
| Változtatja bőrének színét |
A tintahal (Sepia), melynek különleges, a gerincesekétől
eltérő szerkezetű szeme van, képes változtatni
bőrének színét („a tenger kaméleonja”).
Mint más lábasfejűeknek (polip, kalmár)
is, fejlett látása van és nagyon intelligens!
Barna festékanyagot termel, amit menekülés
közben bocsát ki magából, a művészek
ezt mint sepia-tintát használják.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Attenborough:
Élet a Földön
Do Animals See in Color?
Eckstut – Eckstut:
The Secret Language of Color
Gregory – Gombrich:
Illúzió a természetben és a művészetben
Katona:
Az agy fejlődésének kultúrtörténete,
170.p.
Lugasépítő-félék - Wikipedia
Morris:
Állatlesen
Morris:
Az emberállat
Sebeok:
A művészet előzményei
Steinmann:
Az állatok násza
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
