Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.

Látás- és színpercepció
 
 
A látás jelentősége

A fényre specializálódott érzékeny sejtek, szövetek, majd egy bonyolult szerv –a szem– alapvetően fontos információkat közvetít az élőlényeknek. A látás tájékoztat nemcsak a közeli, hanem a távoli tárgyakról és a mozgásokról is. A látvány differenciáltsága és információgazdagsága nyújtja a legnagyobb segítséget a tárgyi világban való eligazodásunkhoz. A világ megismerésének számunkra a látás a legfontosabb útja, érzékszerveink közül legkevésbé szívesen alighanem a látásunkról mondanánk le...

Arnheim (1979:56) a művészetpszichológia neves kutatója így fogalmazza meg a látás szerepét: „A látványvilágból nem pusztán lenyomat készül egy alkalmas módon érzékeny szervben. Sokkal inkább az történik, hogy amikor ránézünk egy tárgyra, mintegy 'kinyúlunk' érte a tekintetünkkel. Mint valami láthatatlan ujjunkkal, körültapogatunk vele a térben, kinyúlunk a távolabbi helyekre, ahol valami tárgyra bukkanunk, megérintjük a felszínét, kinyomozzuk a határait, megvizsgáljuk az anyagát. A látás, az észlelés kifejezetten aktív tevékenység.”

Az ember a legtöbb információt (több mint 80 %-t) vizuális úton szerzi. Döntő jelentőségű, hogy nemcsak sok, hanem egyidejű (szimultán) információhoz jutunk a látványból. Szinte mindig „egybenlátunk”, akár egy kisebb tárgyra fókuszálunk, akár ha a látvány számos és sokféle képi elemből tevődik össze – a látótér egészéről van tudomásunk. A látókéreg megnagyobbodása lehetővé teszi számunkra a látott képek elraktározását, a vizuális memória megkönnyíti az összehasonlítást, és az asszociáció segítségével az ismeretlen, új látványok feldolgozását is.


Fény és kultusz

Az ember nappali életmódot folytat, nappali fényben szerezzük az életfontosságú információkat, ezért az áttekinthetőség, biztonság és –áttételesen– a „szépség” fogalma kötődik ehhez a napszakhoz. A sötét éjszaka évmilliókig a fenyegetettség, a félelem ideje volt, nem véletlen, hogy szinte minden kultúrában a fekete a „Gonosz" szimbóluma. Sötétben a tér beszűkül, hiszen nem látunk messzire, a tűz pedig, ami elűzi a sötétséget, a rituális-mágikus tevékenységek egyik legősibb eszköze lett. A természetben élő, annak kiszolgáltatott ember számára a fény többet és mást jelentett, a fény hiánya rémísztőbb lehetett, mint ma, a városi civilizációban. A fény várása minden vallásnak, még a legkezdetlegesebb kultusznak is része, a mitológiákban a világ teremtése a fény megteremtésével kezdődik. A fény ünnepei (téli és nyári napforduló, tavaszi és őszi napéjegyenlőség) évente ismétlődő közösségi rítusokra ad alkalmat. Ezzel szoros összefüggésben az ünnepekhez mindig több fény és színesség társul.


Látás és nyelv

Az emberi nyelv létrejöttéről számos elmélet született, a mi szempontunkból figyelemreméltó Bickertoné (2004:85), aki szerint a nyelv kialakulása szoros összefüggésben lehet fejlett látásunkkal. Az ember ősei több egyidejű információhoz jutottak látás útján, mint más élőlények a hallás ill. szaglás segítségével. A sokféle színű, különböző távolságban lévő, mozgó formákat egyszerre látó emberős agyának egyre nagyobb területei foglalkoztak a látvány feldolgozásával. Evolúciós előnnyel járt a kíváncsiság és a jó megfigyelő képesség, ahogy ma a csecsemőknél és kisgyerekeknél is az intelligenciára következtetünk ezekből a tulajdonságokból.

A látásfeldolgozás miatt megnövekedett emberi agyban alakult ki a magas szintű kategorizálás képessége. A környező világ tárgyairól, jelenségeiről alkotott belső kép –a reprezentáció– az emberi gondolkodást és a nyelvet közvetlenül megelőző állomás (az ún. előnyelv), az ember kommunikációs képességének egyik gyökere - írja Bickerton.

» A vizuális kommunikáció jelentősége


* * *

A látás két alapfeltétele a fény és a fényre érzékeny, azt feldolgozni képes biológiai apparátus – az első fejezetben ezt foglaljuk össze.


1.1. Látás- és színpercepció
Percepció – a látás folyamatai
A színlátás fizikai feltételei
A látás folyamatai és biológiai feltételei
Színlátás
A színek élettani hatásai
Háttér és előtér
Gyakran feltett kérdések

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Arnheim:
A vizuális élmény

Attenborough:
Élet a Földön

Bickerton:
Nyelv és evolúció

Dawkins:
Szivárványbontás

Kepes:
A látás nyelve, 138.p.

Kepes:
A világ új képe a művészetben és tudományban

Király:
Általános színtan és látáselmélet, 94.p.

Sekuler – Blake:
Észlelés

Látás- és színpercepció
« SZÍN
Percepció – a látás folyamatai »
3.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.