A színtévesztők sokkal kevesebb, ill. kevésbé
élénk színt látnak, mint a jó
színlátók. Számukra ez információveszteséggel jár, kevesebb szakmát választhatnak,
és nem élvezhetik a világ színgazdagságát.
| Színlátási
hiba – dikromázia |
 |
 |
Normális
színlátás esetén
|
Hibás
színlátás
(vörös-zöld tévesztés) esetén |
Kép
forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html |
A normális emberi szem trikromát, vagyis háromszínlátó: vörösre, zöldre és kékre érzékeny csapokat tartalmaz. E receptorok fiziológiai,
illetve működési rendellenességeire
vezethetők vissza az enyhébb és súlyosabb
fokú színlátási hibák. A
színtévesztés viszonylag gyakori, ekkor
a személy mindhárom receptora működik,
de valamelyik csak csökkent mértékben.
Komolyabb zavar a kétszínlátás (dikromázia):
ekkor a személy csak két színérzékelő
csappal rendelkezik. Leggyakoribb a vörös-zöld
hiány, a kék hiánya ritkább. A vörös-zöld
hiány oka lehet, hogy az ilyen személy receptora
nem duplikálódott, mint a normál színlátóknál,
és csak egy ősi, sárgára érzékeny
csappigmenttel rendelkezik. Ezért látja a zöld
és vörös tárgyakat „piszkossárgának”,
ahogy a fenti ábrán szimuláltuk.
Még súlyosabb, bár nagyon ritka, hogy valaki
a spektrumnak csak egy részét látja (inkább
a kék felét). Monokromát színlátó
az, aki csak egyfajta színérzékelő
csappal rendelkezik.
(Király 1977:145)
| Színlátási
hibát vizsgáló ábrák |
 |
| Az
Ishihara-teszt: a színtévesztő nem
látja a számokat a körben. A szám
és a háttér között nincs
világossági különbség,
csak színezeti. |
Kép
forrás:
http://ishiharatest.blogspot.com |
A színlátási hibák általában
genetikailag meghatározottak, az X kromoszómához
kötöttek, anyai ágon öröklődnek,
és a fiúk sokkal gyakrabban szenvednek benne.
Az európai férfiak kb. 8%-t érinti, a nőknek
csak 0.5%-t. Más (ázsiai, afrikai) rasszok esetében
a színlátási hibák előfordulása
kisebb a férfiak esetében is. (Sekuler
2000:234)
A színlátási rendellenességek lehetnek
szerzettek is (betegségből, balesetből eredőek),
vagy az életkor előrehaladtával kialakulóak,
ill. súlyosbodóak.
A színtévesztés nem gyógyítható,
de –a normál szemüvegekhez hasonlóan,–
színlátást korrigáló lencsékkel
javítható. A színlátást korrigáló
szemüveg lencséi speciális festési
(thermodiffúziós) eljárással készülnek.
A fejlesztés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetemen készült, Dr.Wenczel
Klára és Dr.Ábrahám
György nevéhez fűződik.
(Színtévesztés)
Claude Monet (1840-1926)
az impresszionista festészet vezéralakja volt,
idős korában szürke hályog (cataracta)
támadta meg a szemét, ami színlátását
súlyosan rontotta. Nem látta jól a színeket,
a festéktubusokra rá kellett írnia a szín
nevét. Az ebben az időszakban festett képein
a színek eltolódtak a sárga és vörös
felé, a zöld növényzetet barna és
piros festékkel festette, hiszen így látta
azt. 1923-ban szemműtétet hajtottak végre
rajta, az ezután készült képein viszont
a kék szín vált dominálóvá,
mert agya a betegség évei alatt hozzászokott
a vörös-zöld eltolódáshoz, és
az újra látott kék sokkal erőteljesebb
ingert jelentett a számára.
(Lunday 2012)
| Monet
képei |
 |
 |
| Balra a szemműtét előtt, jobbra az után
készült ugyanarról a helyről |
Baleset vagy stroke miatt vesztette
el színlátását egy festőművész,
aki ugyan megtanult együtt élni a színek
nélküli „piszkosszürke” világgal,
de az eset után teljesen megváltozott az élete.
(Sacks 2004:19)
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
de Grandis:
Teoria e uso del colore, 80.p.
Katona:
Az agy fejlődésének kultúrtörténete,
68.p.
Király:
Általános színtan és látáselmélet
Lunday:
The troubled eye of Monet
Sacks:
Antropológus a Marson
Sekuler – Blake:
Észlelés
Színtévesztés
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |
