Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2. SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ
 
 
Életünk szinte minden pillanatában „üzeneteket” kapunk, küldünk, értelmezünk. Mind a természetben, mind a társadalomban, térben és időben szinte szakadatlanul áramlanak az üzenetek felénk és tőlünk. Nemcsak ember és ember, hanem más élőlények, különböző fajok között is zajlik információcsere, sőt az élettelen természetből (pl. időjárás) is érkeznek jelek, melyeket fel kell dolgoznunk. A jelek értelmezése a dekódolás – tudatos vagy ösztönös cselekvés, kulcsfogalom az információval és a kommunikációval összefüggésében.

Sokféle jelenséget lehet vizsgálni mint kommunikációt, és a kommunikációt sokféle aspektus szerint lehet tárgyalni. A klasszikus kommunikációelmélet a beszélt nyelv jelenségeiből vonta le következtetéseit, az utóbbi évtizedekben született elméletek pedig a legkülönfélébb szakterületek (média, informatika, üzlet, marketing, ökológia, szakralitás stb.) kommunikatív tevékenységeit elemzik. Ezek sorába illeszkedik a vizuális kommunikáció is, melynek egy részterülete a színkommunikáció.


A színkommunikáció:

a színt jelrendszernek tekinti;
• a színt a kommunikáció ősi és természetes eszközének
      tekinti;
• a színek kutatásának és alkalmazásának egyik
     megközelítési stratégiája;
• feltételezi a színek „törvényeinek” és jelentéstartalmainak
      ismeretét;


A színek alkalmazásának egyik fő célja és értelme: a kommunikáció.

Lehetetlenség nem kommunikálni” (Watzlawick 1977:67) és nem lehet kitérni a színek elől sem, mert folyamatosan színek között élünk. A természetben és az emberi tevékenységek legszélesebb körében előfordulnak színjelek.
A színkommunikációt az teszi számunkra lehetővé, hogy az evolúció során megtanultuk a természetes eredetű színinformációkat értelmezni, és bizonyára már a nyelv kialakulása előtt képesek voltunk erre valamilyen szinten.

Itt is fontos kiemelni, (majd később részletezni), hogy a színek –akár természetes, akár mesterséges körülmények között jöttek létre– a megfigyelő embert mindig értelmezésre, emocionális és esztétikai értékelésre késztetik.


A vizuális kommunikáció néhány (önkényesen kiragadott) kérdésének vázlatos áttekintését (2.1. fejezet) követően a színkommunikációt értelmezzük, melynek tartalmát és funkcióját több irányból érdemes megközelíteni:

• A színkommunikáció előzményeit részletezve kiderül, hogy
a természetben és a társadalmakban, térben és időben, gazdag hagyományokkal rendelkezik. (2.2. fejezet)
• A szín, mint üzenetközvetítő kód egyszerre három
–pszichológiai, esztétikai és informatív– síkon fejti ki hatását. (2.3. fejezet)
• Végül a vizualitástól valamelyest elszakadva és a
„klasszikus” kommunikációhoz közelítve, a színek nyelvi reprezentációját tárgyaljuk. (2.4. fejezet)


2. SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ
A vizuális kommunikáció folyamatai
Színkommunikáció a természetben és a
       társadalomban
A szín mint vizuális üzenet
A szín pszichológiai szerepe a kommunikációban
A szín esztétikai szerepe a kommunikációban
A szín informatív szerepe a kommunikációban
A színek nyelvi reprezentációja

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Horányi (szerk): Kommunikáció I-II.

Katona:
Az agy fejlődésének kultúrtörténete

Leeuwen:
The Language of Colour

Terestyéni: Kommunikációelmélet

Watzlawick – Beavin – Jackson:
A kommunikáció két axiomája

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)


SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ
« Díszítés
A vizuális kommunikáció folyamatai »
72.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.