Pszichofizikai
tény, hogy mindegyik érzékszerv-rendszer
idegsejtjeiben végbemehet az adaptáció (alkalmazkodás, hozzászokás) folyamata.
Ha ismételten, vagy hosszú ideig erős inger
éri valamelyik érzékszervet, az idegsejt
elfárad és egyre kevésbé érzékenyen
reagál. A regenerálódási szakaszban
viszont a szomszédos sejtek, melyeket nem ért
az erős inger, sokkal aktívabbaknak tűnnek:
ezt az agy úgy dolgozza fel, mintha ez utóbbiak
most küldenének ingerüzeneteket.
(Sekuler 2000:229)
A vizuális rendszerben ilyenkor utókép hatás
lép fel, a jelenséget könnyen megfigyelhetjük
erős fénykontraszt vagy színingerek elmúltával.
Az utókép hatás szükséges ahhoz
is, hogy a filmkockák közötti kis különbségeket
szemünk és agyunk folyamatos mozgássá
fűzze össze.
(Goethe 1983:35; Nemcsics 1990:121; Király
1977:128)
| Utókép |
 |
A
színes négyzetek fixálása
után az üres fehér keretben
lévő pontra pillantva a színek utóképét
játjuk |
Színes utókép leghamarabb akkor keletkezik,
ha a színinger erős, vagyis tiszta színfoltot
fixálunk*.
*Fixálás: Nézzük
a bal oldali kép közepén lévő
fekete pontot kb. 1 percig. Közben ne mozogjon a fejünk
és ne nézzünk máshová (pislogni
lehet). Egy perc után nézzük ugyanilyen mereven
a jobb oldali képen a fekete pontot. A regenerálódás
ideje alatt utóképet látunk.
Ekkor az adott színt érzékelő látópigment
kifakul, elbomlik. Az utóképet azok a csapok hozzák
létre, amelyek látópigmentje nem bomlott
le, így viszonylag aktívabbak. Ha levesszük
tekintetünket a színes foltról, elkezdődik
a regeneráció, és amíg helyre nem
áll az egyensúly, utóképet látunk.
(Kahánné 1986:141)
A regenerálódási időben (kb. 1 percig)
nézhetünk fehér vagy színes felületre.
Ha fehérre nézünk, akkor az utókép
az előzőleg látott erős szín kiegészítő
színe (pl. sárga után a kék). Ha
azonban színes felületre pillantunk, akkor optikai
színkeverék keletkezik a szemünkben,
pl. erős sárga foltot fixálunk, majd egy
piros felületre pillantunk, az utókép ekkor
bíborszínű, mert a kék utókép
és a piros felület optikai keveréke bíbor.
| Utókép
és optikai színkeverés |
 |
A
sárga idom fixálása közben takarjuk
le a jobb oldali képet.
Egy perc után a piros mezőre pillantva bíbor
színben látjuk a csillagot. |
Az utókép hatás a kontrasztjelenségek
egyik alapja.
Benham-korong
Charles E. Benham (1860-1929), angol
feltaláló
Egy korongra különböző mintázatokat
viszünk fel, kizárólag semleges színeket:
feketét és fehéret. A
korongot kis villanymotorral megforgatva mégis színeket
látunk: nem erős árnyalatokat, de a semlegeshez
képest mégis színeset. A korong forgási
sebességétől függően más-más
színeket láthatunk.
A jelenség magyarázata,
hogy a szem három különböző színérzékelő
sejtjének kifáradása és regenerálódása
nem azonos idő alatt játszódik le, hanem
kicsiny időeltolódással. Tulajdonképpen
itt is utókép hatást tapasztalunk, melynek
az az érdekessége, hogy mozgó fekete-fehér
foltok idéznek elő színérzetet.
(Benham's top; Király 1977:143)
| Benham-korong |
 |
A
bal oldali korong fehér-fekete mintázata
gyors forgatás közben
összemosódik, és kissé színesnek
látszik (szimuláció) |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Albers:
A színek kölcsönhatása, 30.p.
Benham's_top - Wikipedia
Goethe:
Színtan – Didaktikai rész
de Grandis:
Teoria e uso del colore, 97.p.
Kahánné:
A látás biokémiája, 141.p.
Kepes:
A látás nyelve, 27.p.
Király:
Általános színtan és látáselmélet
Nemcsics:
Színdinamika
Sekuler – Blake:
Észlelés
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
