Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.4.6.

Színadaptáció és utókép hatások
 
 
Pszichofizikai tény, hogy mindegyik érzékszerv-rendszer idegsejtjeiben végbemehet az adaptáció (alkalmazkodás, hozzászokás) folyamata. Ha ismételten, vagy hosszú ideig erős inger éri valamelyik érzékszervet, az idegsejt elfárad és egyre kevésbé érzékenyen reagál. A regenerálódási szakaszban viszont a szomszédos sejtek, melyeket nem ért az erős inger, sokkal aktívabbaknak tűnnek: ezt az agy úgy dolgozza fel, mintha ez utóbbiak most küldenének ingerüzeneteket.
(Sekuler 2000:229)

A vizuális rendszerben ilyenkor utókép hatás lép fel, a jelenséget könnyen megfigyelhetjük erős fénykontraszt vagy színingerek elmúltával. Az utókép hatás szükséges ahhoz is, hogy a filmkockák közötti kis különbségeket szemünk és agyunk folyamatos mozgássá fűzze össze.
(Goethe 1983:35; Nemcsics 1990:121; Király 1977:128)

Utókép
A színes négyzetek fixálása után az üres fehér keretben
lévő pontra pillantva a színek utóképét játjuk


Színes utókép leghamarabb akkor keletkezik, ha a színinger erős, vagyis tiszta színfoltot fixálunk*.

*Fixálás: Nézzük a bal oldali kép közepén lévő fekete pontot kb. 1 percig. Közben ne mozogjon a fejünk és ne nézzünk máshová (pislogni lehet). Egy perc után nézzük ugyanilyen mereven a jobb oldali képen a fekete pontot. A regenerálódás ideje alatt utóképet látunk.


Ekkor az adott színt érzékelő látópigment kifakul, elbomlik. Az utóképet azok a csapok hozzák létre, amelyek látópigmentje nem bomlott le, így viszonylag aktívabbak. Ha levesszük tekintetünket a színes foltról, elkezdődik a regeneráció, és amíg helyre nem áll az egyensúly, utóképet látunk.
(Kahánné 1986:141)

A regenerálódási időben (kb. 1 percig) nézhetünk fehér vagy színes felületre. Ha fehérre nézünk, akkor az utókép az előzőleg látott erős szín kiegészítő színe (pl. sárga után a kék). Ha azonban színes felületre pillantunk, akkor optikai színkeverék keletkezik a szemünkben, pl. erős sárga foltot fixálunk, majd egy piros felületre pillantunk, az utókép ekkor bíborszínű, mert a kék utókép és a piros felület optikai keveréke bíbor.

Utókép és optikai színkeverés
A sárga idom fixálása közben takarjuk le a jobb oldali képet.
Egy perc után a piros mezőre pillantva bíbor színben látjuk a csillagot.


Az utókép hatás a kontrasztjelenségek egyik alapja.


Benham-korong

Charles E. Benham (1860-1929), angol feltaláló

Egy korongra különböző mintázatokat viszünk fel, kizárólag semleges színeket: feketét és fehéret. A korongot kis villanymotorral megforgatva mégis színeket látunk: nem erős árnyalatokat, de a semlegeshez képest mégis színeset. A korong forgási sebességétől függően más-más színeket láthatunk.

A jelenség magyarázata, hogy a szem három különböző színérzékelő sejtjének kifáradása és regenerálódása nem azonos idő alatt játszódik le, hanem kicsiny időeltolódással. Tulajdonképpen itt is utókép hatást tapasztalunk, melynek az az érdekessége, hogy mozgó fekete-fehér foltok idéznek elő színérzetet.
(Benham's top; Király 1977:143)

Benham-korong
A bal oldali korong fehér-fekete mintázata gyors forgatás közben
összemosódik, és kissé színesnek látszik (szimuláció)

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Albers:
A színek kölcsönhatása, 30.p.

Benham's_top - Wikipedia

Goethe:
Színtan – Didaktikai rész

de Grandis:
Teoria e uso del colore, 97.p.

Kahánné:
A látás biokémiája, 141.p.

Kepes:
A látás nyelve, 27.p.

Király:
Általános színtan és látáselmélet

Nemcsics:
Színdinamika

Sekuler – Blake:
Észlelés

Színadaptáció és utókép hatások
« Kromosztereoszkópos látás
Színkonstancia »
25.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.