Görög
szavakból összetett: kromo- (színes); sztereo-
(térbeli); szkóp (nézéssel, látással
kapcsolatos)
Ha a látványban élénk vörös
és zöldeskék színfolt kerül közvetlenül
egymás mellé, a két szín határvonala
igen kellemetlenül vibrál.
Vörös-türkizkék
„vibrálás” |
|
A két szín határvonala kellemetlenül
vibrál |
Ennek egyik oka, hogy a különböző hullámhosszúságú
sugarak nem azonos helyen fókuszálódnak
a szemben, így a szemlencsének alkalmazkodnia,
fókuszálását változtatnia
kell, hogy élesen lássa a színes foltokat.
A különböző hullámhosszúságú
sugarak a retinához képest más síkokban
látszódnak élesen, a szemlencse (akár
az üveglencse) nem egyformán töri a különböző
hullámhosszúságú sugarakat.
(Bálint 1966:49; Murch 1984)
A zöld színnek látott közepes hullámhosszúságú
(550 nm körüli) sugarak a retina felületén,
a rövidebbek (kék, 400 nm) a retina előtt,
a hosszabbak (vörös, 700 nm) a retina mögött
látszódnak élesen. Úgy is mondhatjuk,
a kék színre „rövidlátók”,
a vörösre „távollátók”
vagyunk. A szemlencse domborulata nagyon kis mértékben
ugyan, de változik, ha rövid- vagy hosszú
hullámú sugarak érik a szemet. A szemlencse
domborulatának változása pedig a térbeli
látás jellemzője, vagyis ha közelre
nézünk, domborúbbá válik. Innen
ered a jelenség elnevezése: kromo-: színes; sztereo: térbeli.
Kromosztereoszkópos
látás sémája |
|
A
kéket a retina síkja előtt,
a vöröset a retina síkja mögött
látjuk élesen |
A zöld szín szem- és idegnyugtató
hatása részben annak köszönhető,
hogy a közepes hullámhosszúságú
sugarak nem „dolgoztatják meg” a szemlencsét,
azok éppen a retina síkján látszódnak
élesen. A másik ok, hogy a leggyakrabban látott
zöld –a növényzet– nem sok veszélyt
jelent számunkra.
Az élénk vörös és zöldeskék
nemcsak a fókuszálás síkbeli eltérése
miatt olyan kellemetlen egymás mellett, hanem mert spektrális
világosságuk közel azonos értékű.
A fénykontraszt c. fejezetben kifejtettük, hogy a látás alapinformációja
a világosság-különbség, –
ha két színes folt világossága közel
azonos, szomszédságuk bizonytalan hatást
kelt. Pl. a tiszta ibolyakék és vörös
azért nem olyan kellemetlen egymás mellett, mert
az ibolyakék sötétebb, mint a vörös.
A vibrálás
megszűnik, 1. |
|
Ha a két színt semleges tónus választja
el megszűnik a vibrálás (balra).
A vörös és ibolyakék tiszta színek,
de spektrális világosságuk
különböző, ezért határvonaluk
kevésbé vibrál (jobbra). |
Figyeljük meg, hogy a vibrálás csak a telített
színeknél fordul elő, a szín tisztaságának
csökkenésével (sötétvörös
és világoskék vagy sötétkék
és rózsaszín) a hatás megszűnik,
és akkor is, ha egy semleges szín határozottan
elválasztja őket.
A vibrálás
megszűnik, 2. |
|
A kevésbé telített és különböző
világosságú árnyalatok
között nincs vibrálás, habár
színezetük vörös és zöldeskék. |
A
tiszta piros és zöldeskék soha ne legyen
betű és háttér színe,
mert az ilyen szöveg olvashatatlan! |
» Színes
szöveg olvasása
Anaglif képek
A kromosztereoszkópos látás elvén
alapul az anaglif szemüveg, egyik oldalon vörös,
másik oldalon zöldeskék üveggel. Az
anaglif képeket speciális módon készítik:
ugyanaz a kép csekély vízszintes eltolással
és kétféle színben, vörös
és kékeszöld kontúrral kerül
egymásra. Az anaglif szemüveg mint szűrő
működik: a szemüveg vörös fele eltünteti
számunkra a kép vörös tartalmát
(ezt nem látjuk), a kép kékeszöld
tartalma pedig feketének látszik. A kékeszöld
üvegen át mindez fordítva játszódik
le. Az agy két különböző, bár
nagyon hasonló képet kap, amit úgy próbál
értelmezni, mintha térbeli lenne. Ha
jobban megfigyelünk egy ilyen képet, inkább térbeli rétegeket látunk egymás
mögött és nem valódi 3D plasztikus formákat.
(Anaglyph 3D)
Anaglif
szemüveg és kép |
|
|
A
kétszínű szemüveggel nézett
képet térbelinek látjuk |
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Albers:
A színek kölcsönhatása, 71.p.
Anaglyph 3D - Wikipedia
Bálint – Hruska – Murányi – Sebestyén:
Bevezetés a színdinamikába
Király:
Általános színtan és látáselmélet,
27.p.
Murch:
Physiological principles for the effective use of color
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |