Elszigetelt
szín nem létezik a gyakorlatban. Talán
csak laboratóriumban teremthető olyan körülmény,
hogy teljes látóterünket egyetlen árnyalatmentes
szín töltse ki, és egy vaksötét
szobában lehet, hogy kizárólag feketét
„látunk”.
A természetes látvány mindig sokszínű:
minden szín mellett más színek vannak,
a szomszédos színek jelentősen módosíthatják
egymást.
Az emberi szem nem gép, nem „műszer-szerűen”
fogja fel a fényingereket, hanem az agy látóközpontja
egyidejűleg nagyon sok külső-belső körülményt
vesz figyelembe. Ezt bizonyítja a kontraszthatás,
amikor ugyanaz az inger eltérő érzetet kelt,
illetve (a pont ellentétes) színkonstancia jelenség, amikor változó fényviszonyok
mellett színérzetünk állandó
marad. (Sekuler 2000:228)
A kontrasztjelenség tapasztalása
függ:
• a megfigyelés időtartamától
• a színes elemek egymáshoz viszonyított
méretarányától
• a színes elemek közös határvonalainak
hosszától
• a színek telítettségétől
A megfigyelés időtartama
A kontraszt lehet egyidejű, időben követő,
ill. összetett.
• Az egyidejű (szimultán)
kontrasztban egymás mellett látunk színeket,
a kontrasztjelenség a színfoltok térbeli
érintkezéséből ered.
• Az időben követő (szukcesszív) kontraszt, amikor egy erős
szín nézése után egy másikra
pillantunk, de az előző színinger hatása
még nem múlt el teljesen, ekkor a két szín
kontraszt- hatása az időben érvényesül.
(Ld. Utóképhatások)
• Az összetett kontrasztban
mind a szimultán, mind a szukcesszív hatás
szerepel.
A színes elemek egymáshoz viszonyított
méretaránya
A kontraszt gyakran a háttér–előtér
viszonyból ered, ezért jelentősége
van a két felület egymáshoz viszonyított
arányának. (Az alábbi ábrákon
a háttérszín méretéhez viszonyítjuk
az előtérét.) (de
Grandis 1984:88)
| Méretarány |
 |
-
A bal oldali zöld négyzetben túl nagy
az előtér (55%),
a kontraszthatás gyenge, a hátteret inkább
keretnek véljük.
- A középső négyzet méretaránya
(12%) ideális a jelenség létrejöttéhez.
- A jobb oldalon a kontraszthatás létrejön
ugyan, de a majdnem pontszerű kis folt (1%) alig
érvényesül. |
A színes elemek közös határvonalainak
hossza
A kontraszt a háttér–előtér határvonalán
keletkezik: sem a túl rövid, sem a túl hosszú
vonal nem ideális a kontrasztjelenség érzékeléséhez.
| Határvonalak
hossza |
 |
-
A bal oldalon a nagyméretű és széles
keret viszonylag
rövid határvonalat képez a háttér
színével.
- A középső elrendezés jól
mutatja a kontrasztjelenséget.
- A jobb oldalon is létrejön a kontraszthatás,
de a túl sok és vékony
elem elaprózza a látványt, és
inkább mintázatnak tekintjük. |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Albers:
A színek kölcsönhatása, 26.p.
Arnheim:
A vizuális élmény, 397.p.
de Grandis:
Teoria e uso del colore
Kepes:
A látás nyelve, 146.p.
Király:
Általános színtan és látáselmélet,
125., 244.p.
Nemcsics:
Színdinamika
Sekuler – Blake:
Észlelés
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |
