A
fény- és színingereket az agy azonnal értelmes
egységekké igyekszik formálni, korábbi
képi tapasztalatai bevonásával. A látvány
megértésének, feldolgozásának
fontos mozzanata, hogy a különbségeket megpróbáljuk
szétválasztani „háttérre”
és előtte lévő „alakokra”
– ez a tárgylátás feltétele.
A látvány és a kép megértésének
egyik kritériuma, hogy legyen benne háttér
és legyen előtér. Legegyszerűbb esetben
két síkot veszünk figyelembe, a „háttér”
rendszerint a nagyobb és feltételezzük, hogy
egy sokkal nagyobb felületből van kimetszve. Az előtér
vagy „alak” kisebb, jórészt vagy teljesen
a képmezőn belül helyezkedik el, és
– ha nem átlátszó – takarja a
hátteret.
Ha a kép kevés és egyszerű vizuális
elemek együtteséből áll, és az
elrendezés sem bonyolult (például a háttér
homogén és előtte a formák egy síkban
helyezkednek el) – általában síkszerű
látványnak fogjuk fel, ilyen pl. a (hagyományos)
grafikon, diagram.
Síkszerű
látvány |
|
Grafikon – nincs kiemelt háttér és
előtér |
Ha az elemek száma sok és/vagy összetett,
továbbá ha ezt az elrendezés is megerősíti
(pl. az alakok több síkban vannak) – mélységérzet
keletkezik a szemlélőben, a képet térbelinek
látja. A képek többsége egyértelmű
és nem okoz nehézséget a látvány
felismerése, a plasztikus tárgyak képe
többnyire kijelöli a háttér síkját
is. (Sekuler 2000:164)
Térbeli látvány |
|
A takarás, a plasztikus tömeg és a levegőperspektíva
térbeliséget érzékeltet |
A színek befolyásolják a tér- és
tömegérzetet.
»
Tér, tömeg, forma
Kétértelmű képek
A kétértelmű képen a háttér
és az alak felcserélhető, az így percepiált
két kép lehet egymástól teljesen
eltérő jelentésű. Az ilyen típusú
képek legnagyobb mestere Maurits
C. Escher (1898-1972) holland grafikus volt. (M.C.Escher)
Kétértelmű
képek |
|
|
Váza
vagy emberi arcok? |
Fehér
vagy fekete halak?
(M.C.Escher rajza) |
...
attól függ, mit tekintünk háttérnek
és előtérnek (tárgynak) |
Sok kép tartalma nem azonosítható azonnal,
mert teljesen új információt hordoz, ismeretlen
tárgyat ábrázol, vagy mert a kép
struktúrája ellentmondásos, mint pl. a
nonfiguratív festményeken. Ez utóbbi esetben
a vizuális emlékek, a kreatív és
kiművelt látás segítségével
próbáljuk meg értelmezni a látottakat.
Háttér
és előtér nem értelmezhető |
|
Kubista festmény (Picasso: Gitáros) |
Megvilágítás iránya
A tárgyi világban, a tér érzékelésében
döntő jelentőségű a megvilágítás,
mely a céltárgyat ill. a hátteret éri.
A világos háttér kiemeli a nála
sötétebb tárgyat. A háttér
nagy fénysűrűsége (az ellenfény)
azonban káprázást okoz, erősen lerontja
a láthatóságot, pl. az erős fény
előtt álló ember arcát nem, csak sziluettjét
látjuk. (Majoros 2004:64)
Megvilágítás
iránya |
|
Az ellenfényben álló ember arcát
nem, csak sziluettjét látjuk (szimuláció) |
A világos ill. a színes tárgy jobban érvényesül
a sötét háttér előtt, különösen,
ha célzottan van megvilágítva, mint pl.
kiállításon vagy kirakatban. A szem mindig
a fényt, a világos részeket keresi, a jól
megvilágított tárgy hatásosabban
vonja magára a figyelmet. Ez a látáspszichológiai
alapja a színpadi világításnak is.
Háttér színe
A háttér rendszerint nagyobb felületet foglal
el mint előtte a tárgy, és részben
vagy teljesen körbeveszi ezt. Ahogy a kontraszthatásoknál
láttuk, (más összefüggésben később
is lesz róla szó,) mindig a nagyobb felület
színe módosítja a kisebbét. A semleges
háttér a szín telítettségének
és világosságának érzetét
befolyásolja, míg a színes háttér
a tárgy színezetét is.
Semleges színű hátterek
• A fehér semleges, háttérnek
is megfelelő, sőt „elegáns” benyomást
kelt, kiemeli, egyedivé teszi tárgyát. A
nagyon világos színek viszont beleolvadnak a fehér
háttérbe.
• A fekete és szürke ideális a tiszta, telt és a világos színek
háttereként, mert az élénk színek
valósággal kiragyognak, világítanak
belőle. Legélénkebbnek a fekete környezetben
tűnnek a színek, mert akár fényszínekről
van szó (monitor), akár felületszínről
(anyag), a szín relatíve több fényt
sugároz ill. ver vissza, mint fekete környezete.
A semleges háttér a szín telítettségének
és világosságának érzetét
befolyásolja: a színtelítettség
érzetét növeli, a világosságét
pedig a kontraszt mértékétől függően
növelheti vagy csökkentheti.
A tört, sötét színek (fekete, barna,
sötétkék) a háttérbe húzódnak,
inkább háttérszínnek alkalmasak.
Semleges
háttér és színes előtér |
|
A
sárga -világos szín lévén-
alig emelkedik ki a fehér háttérből,
a kék-lila-bíbor viszont erős kontrasztban
van a fehérrel |
|
|
Középszürke
háttéren a világos és sötét
színek emelkednek ki
és telítettségük nagyobbnak
tűnik |
|
|
Fekete
háttéren a tiszta színek „kiragyognak”,
élénkebbnek tűnnek,
különösen a sárga, zöld és
türkiz, melyek relatíve világos színek. |
Színes hátterek
A színes háttér annál erősebben
befolyásolja az előtér (a tárgy) színét,
mennél élénkebb az árnyalata. Erről
részletesebben a Színérzetmódosító
kontrasztok c. fejezetben volt szó.
• A meleg színű (vörös,
sárga, narancs, bíbor, különösen
az élénk árnyalatú) háttér
felénk „nyomul”. A rajta lévő tárgyak
meleg színének élénkségét
csökkenti, a hidegekét növeli.
• A hideg színek (kék, türkiz, zöld) háttérbe húzódnak, ezért jobbak háttérszínnek. Az ég kékjét megszoktuk mint hátteret, és mint arról korábban szó volt, a retina szerkezete miatt a kéket nem látjuk olyan élesen, mint a többi színt, mindezek miatt a kék az ideális háttérszín. A hideg színű háttéren lévő tárgyak meleg színének élénksége nő, a hidegeké csökken.
» A Young – Helmholtz elmélet, » Kromosztereoszkópos látás
Színes
háttér és színes előtér |
|
A
meleg színű háttér „előrenyomul”.
A rokonszínek (narancs, vörös, bíbor)
beleolvadnak a háttérbe.
A vörösnél világosabb sárga-zöld-türkiz
és a sötétebb lila kellően kontrasztos. |
|
|
A kék jobb háttérszínnek,
mert „háttérbe húzódik”.
Az előtér színei közül a
komplemeterek (sárga, narancs) jobban kiemelkednek,
a vörössel közös határvonalon
kellemetlenül vibrál. |
Háttér hatása a 3D tárgy
látványára
A háttér hatását a látványra
az alábbi képsorozattal szemléltetjük:
Háttér
és színes tárgy |
|
|
1.
Semleges háttér |
2.
Szürkéskék háttér |
Semleges háttér és Szürkéskék
háttér
(1. és 2.)
A reális látvány. Az eredeti képen
a semleges háttér és a vetett árnyék
térbe helyezi a tárgyat. A törtkék
háttér (2.) kiemeli a tárgy színét
is. A tört kék általában ideális
háttérszín.
Semleges
háttér és színes tárgy |
|
|
3.
Fehér háttér |
4.
Fekete háttér |
Fehér háttér és
Fekete háttér (3. és 4.)
„Lebegő” tárgy. A vetett árnyék
hiánya „kiemeli a térből” a tárgyat,
ennek csak saját plasztikája jelzi a térbeliséget.
A semleges színű, tagolatlan és nem térbeli
háttér igen hangsúlyossá teszi a
tárgyat, szemünk csak ezt figyeli. A fehér
háttér tiszta és „elegáns”.
A fekete háttér felfokozza a tárgy színeit
és plasztikáját, és mint valami
színpadi jelenetben, „drámai módon”
kiemeli azt.
Színes
háttér és színes tárgy |
|
|
5.
Narancspiros háttér |
6.
Zöld háttér |
Narancspiros háttér és
Zöld háttér
(5. és 6.)
„Lebegő” tárgy. A vetett árnyék
hiánya „kiemeli a térből” a tárgyat,
ennek csak saját plasztikája jelzi a térbeliséget.
Az élénk háttérszínek azonban
módosítják a tárgy megjelenését.
A narancspiros háttér majdnem egybeolvad a tárgy
színével, így szinte elrejti azt. A komplementer
zöld háttér éppen ellenkezőleg,
olyan élénk és erős szín, hogy
magára vonja a figyelmet. A harsány háttérszín
„tolakodó”, valójában nem a tárgyat,
hanem saját magát emeli ki. Mindkét esetben
csökken a tárgy térbelisége, a kép
közelít a síkszerű, stilizált
látványhoz. A törtebb-sötétebb
háttér, akár vörös akár
zöld, jobb megoldás lenne.
Transzparencia
A háttér–alak ellentétpár között
a transzparencia az átmenet. A transzparencia izgalmas
vizuális jelenség, önkéntelenül
is megragadja a szemet, megpróbáljuk kitalálni
a térbeli viszonyokat, hiszen ez első pillantásra
nem egyértelmű.
A különböző formákat, képi
elemeket és a hátteret egyidejűleg észleljük,
– ekkor feltételezzük, hogy átlátszó
tárgy áll a háttér előtt, és
nem mindig tudjuk, melyik van elől. Az anyagok közül
az üveg, víz és egyes folyadékok,
plexi, fólia, fátyolszerű kelme viselkedhet
transzparensként. Az átlátszó tárgy
színe vagy tónusa optikailag összekeveredik
a háttérével. (Arnheim
1979:280)
»
Optikai tulajdonságok
Transzparencia
– színkeveredés |
|
Színes
fóliák (szimuláció) |
Ha egy képen a közösen lefedett rész
sötétebb mint környezete, átlátszó
anyagoknak érzékeljük, míg ha világosabb,
akkor fényszíneknek.
»
Additív színkeverés és »
Szubtraktív színkeverés
Transzparencia
– színkeveredés |
|
|
Transzparens
anyagok, pl. fóliák
(szubtraktív színkeverés) |
Egymásra
vetített fények
(additív színkeverés) |
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Arnheim:
A vizuális élmény, 254.p., 280.p., 404.p.
Feisner:
Colour, 78.p.
Gregory:
Az értelmes szem
Kepes:
A látás nyelve, 72.p.
Király:
Általános színtan és látáselmélet,
169.p.
M.C. Escher - Wikipedia
Majoros:
Belsőtéri vizuális komfort
Sekuler – Blake:
Észlelés, 504.p.
Transparency and translucency - Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |