Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.6.

Háttér és előtér
 
 
A fény- és színingereket az agy azonnal értelmes egységekké igyekszik formálni, korábbi képi tapasztalatai bevonásával. A látvány megértésének, feldolgozásának fontos mozzanata, hogy a különbségeket megpróbáljuk szétválasztani „háttérre” és előtte lévő „alakokra” – ez a tárgylátás feltétele. A látvány és a kép megértésének egyik kritériuma, hogy legyen benne háttér és legyen előtér. Legegyszerűbb esetben két síkot veszünk figyelembe, a „háttér” rendszerint a nagyobb és feltételezzük, hogy egy sokkal nagyobb felületből van kimetszve. Az előtér vagy „alak” kisebb, jórészt vagy teljesen a képmezőn belül helyezkedik el, és – ha nem átlátszó – takarja a hátteret.

Ha a kép kevés és egyszerű vizuális elemek együtteséből áll, és az elrendezés sem bonyolult (például a háttér homogén és előtte a formák egy síkban helyezkednek el) – általában síkszerű látványnak fogjuk fel, ilyen pl. a (hagyományos) grafikon, diagram.

Síkszerű látvány
Grafikon – nincs kiemelt háttér és előtér


Ha az elemek száma sok és/vagy összetett, továbbá ha ezt az elrendezés is megerősíti (pl. az alakok több síkban vannak) – mélységérzet keletkezik a szemlélőben, a képet térbelinek látja. A képek többsége egyértelmű és nem okoz nehézséget a látvány felismerése, a plasztikus tárgyak képe többnyire kijelöli a háttér síkját is. (Sekuler 2000:164)

Térbeli látvány
A takarás, a plasztikus tömeg és a levegőperspektíva
térbeliséget érzékeltet


A színek befolyásolják a tér- és tömegérzetet.
» Tér, tömeg, forma


Kétértelmű képek
A kétértelmű képen a háttér és az alak felcserélhető, az így percepiált két kép lehet egymástól teljesen eltérő jelentésű. Az ilyen típusú képek legnagyobb mestere Maurits C. Escher (1898-1972) holland grafikus volt. (M.C.Escher)

Kétértelmű képek
Váza vagy emberi arcok? Fehér vagy fekete halak?
(M.C.Escher rajza)
... attól függ, mit tekintünk háttérnek és előtérnek (tárgynak)


Sok kép tartalma nem azonosítható azonnal, mert teljesen új információt hordoz, ismeretlen tárgyat ábrázol, vagy mert a kép struktúrája ellentmondásos, mint pl. a nonfiguratív festményeken. Ez utóbbi esetben a vizuális emlékek, a kreatív és kiművelt látás segítségével próbáljuk meg értelmezni a látottakat.

Háttér és előtér nem értelmezhető
Kubista festmény (Picasso: Gitáros)



Megvilágítás iránya
A tárgyi világban, a tér érzékelésében döntő jelentőségű a megvilágítás, mely a céltárgyat ill. a hátteret éri. A világos háttér kiemeli a nála sötétebb tárgyat. A háttér nagy fénysűrűsége (az ellenfény) azonban káprázást okoz, erősen lerontja a láthatóságot, pl. az erős fény előtt álló ember arcát nem, csak sziluettjét látjuk. (Majoros 2004:64)

Megvilágítás iránya
Az ellenfényben álló ember arcát nem, csak sziluettjét látjuk (szimuláció)


A világos ill. a színes tárgy jobban érvényesül a sötét háttér előtt, különösen, ha célzottan van megvilágítva, mint pl. kiállításon vagy kirakatban. A szem mindig a fényt, a világos részeket keresi, a jól megvilágított tárgy hatásosabban vonja magára a figyelmet. Ez a látáspszichológiai alapja a színpadi világításnak is.


Háttér színe

A háttér rendszerint nagyobb felületet foglal el mint előtte a tárgy, és részben vagy teljesen körbeveszi ezt. Ahogy a kontraszthatásoknál láttuk, (más összefüggésben később is lesz róla szó,) mindig a nagyobb felület színe módosítja a kisebbét. A semleges háttér a szín telítettségének és világosságának érzetét befolyásolja, míg a színes háttér a tárgy színezetét is.


Semleges színű hátterek
• A fehér semleges, háttérnek is megfelelő, sőt „elegáns” benyomást kelt, kiemeli, egyedivé teszi tárgyát. A nagyon világos színek viszont beleolvadnak a fehér háttérbe.

• A fekete és szürke ideális a tiszta, telt és a világos színek háttereként, mert az élénk színek valósággal kiragyognak, világítanak belőle. Legélénkebbnek a fekete környezetben tűnnek a színek, mert akár fényszínekről van szó (monitor), akár felületszínről (anyag), a szín relatíve több fényt sugároz ill. ver vissza, mint fekete környezete.

A semleges háttér a szín telítettségének és világosságának érzetét befolyásolja: a színtelítettség érzetét növeli, a világosságét pedig a kontraszt mértékétől függően növelheti vagy csökkentheti.

A tört, sötét színek (fekete, barna, sötétkék) a háttérbe húzódnak, inkább háttérszínnek alkalmasak.

Semleges háttér és színes előtér
A sárga -világos szín lévén- alig emelkedik ki a fehér háttérből,
a kék-lila-bíbor viszont erős kontrasztban van a fehérrel
Középszürke háttéren a világos és sötét színek emelkednek ki
és telítettségük nagyobbnak tűnik
Fekete háttéren a tiszta színek „kiragyognak”, élénkebbnek tűnnek,
különösen a sárga, zöld és türkiz, melyek relatíve világos színek.



Színes hátterek
A színes háttér annál erősebben befolyásolja az előtér (a tárgy) színét, mennél élénkebb az árnyalata. Erről részletesebben a Színérzetmódosító kontrasztok c. fejezetben volt szó.

• A meleg színű (vörös, sárga, narancs, bíbor, különösen az élénk árnyalatú) háttér felénk „nyomul”. A rajta lévő tárgyak
meleg színének élénkségét csökkenti, a hidegekét növeli.

• A hideg színek (kék, türkiz, zöld) háttérbe húzódnak, ezért jobbak háttérszínnek. Az ég kékjét megszoktuk mint hátteret, és mint arról korábban szó volt, a retina szerkezete miatt a kéket nem látjuk olyan élesen, mint a többi színt, mindezek miatt a kék az ideális háttérszín. A hideg színű háttéren lévő tárgyak meleg színének élénksége nő, a hidegeké csökken.
» A Young – Helmholtz elmélet,   » Kromosztereoszkópos látás

Színes háttér és színes előtér
A meleg színű háttér „előrenyomul”.
A rokonszínek (narancs, vörös, bíbor) beleolvadnak a háttérbe.
A vörösnél világosabb sárga-zöld-türkiz és a sötétebb lila kellően kontrasztos.
A kék jobb háttérszínnek, mert „háttérbe húzódik”.
Az előtér színei közül a komplemeterek (sárga, narancs) jobban kiemelkednek, a vörössel közös határvonalon kellemetlenül vibrál.



Háttér hatása a 3D tárgy látványára

A háttér hatását a látványra az alábbi képsorozattal szemléltetjük:

Háttér és színes tárgy
1. Semleges háttér 2. Szürkéskék háttér

Semleges háttér és Szürkéskék háttér
(1. és 2.)

A reális látvány. Az eredeti képen a semleges háttér és a vetett árnyék térbe helyezi a tárgyat. A törtkék háttér (2.) kiemeli a tárgy színét is. A tört kék általában ideális háttérszín.


Semleges háttér és színes tárgy
3. Fehér háttér 4. Fekete háttér

Fehér háttér és Fekete háttér (3. és 4.)
„Lebegő” tárgy. A vetett árnyék hiánya „kiemeli a térből” a tárgyat, ennek csak saját plasztikája jelzi a térbeliséget. A semleges színű, tagolatlan és nem térbeli háttér igen hangsúlyossá teszi a tárgyat, szemünk csak ezt figyeli. A fehér háttér tiszta és „elegáns”. A fekete háttér felfokozza a tárgy színeit és plasztikáját, és mint valami színpadi jelenetben, „drámai módon” kiemeli azt.


Színes háttér és színes tárgy
5. Narancspiros háttér 6. Zöld háttér

Narancspiros háttér és Zöld háttér
(5. és 6.)

„Lebegő” tárgy. A vetett árnyék hiánya „kiemeli a térből” a tárgyat, ennek csak saját plasztikája jelzi a térbeliséget. Az élénk háttérszínek azonban módosítják a tárgy megjelenését. A narancspiros háttér majdnem egybeolvad a tárgy színével, így szinte elrejti azt. A komplementer zöld háttér éppen ellenkezőleg, olyan élénk és erős szín, hogy magára vonja a figyelmet. A harsány háttérszín „tolakodó”, valójában nem a tárgyat, hanem saját magát emeli ki. Mindkét esetben csökken a tárgy térbelisége, a kép közelít a síkszerű, stilizált látványhoz. A törtebb-sötétebb háttér, akár vörös akár zöld, jobb megoldás lenne.


Transzparencia

A háttér–alak ellentétpár között a transzparencia az átmenet. A transzparencia izgalmas vizuális jelenség, önkéntelenül is megragadja a szemet, megpróbáljuk kitalálni a térbeli viszonyokat, hiszen ez első pillantásra nem egyértelmű.
A különböző formákat, képi elemeket és a hátteret egyidejűleg észleljük, – ekkor feltételezzük, hogy átlátszó tárgy áll a háttér előtt, és nem mindig tudjuk, melyik van elől. Az anyagok közül az üveg, víz és egyes folyadékok, plexi, fólia, fátyolszerű kelme viselkedhet transzparensként. Az átlátszó tárgy színe vagy tónusa optikailag összekeveredik a háttérével. (Arnheim 1979:280)
» Optikai tulajdonságok

Transzparencia – színkeveredés
Színes fóliák (szimuláció)


Ha egy képen a közösen lefedett rész sötétebb mint környezete, átlátszó anyagoknak érzékeljük, míg ha világosabb, akkor fényszíneknek.
» Additív színkeverés és » Szubtraktív színkeverés

Transzparencia – színkeveredés
Transzparens anyagok, pl. fóliák
(szubtraktív színkeverés)
Egymásra vetített fények
(additív színkeverés)

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Arnheim:
A vizuális élmény, 254.p., 280.p., 404.p.

Feisner:
Colour, 78.p.

Gregory:
Az értelmes szem

Kepes:
A látás nyelve, 72.p.

Király:
Általános színtan és látáselmélet, 169.p.

M.C. Escher - Wikipedia

Majoros:
Belsőtéri vizuális komfort

Sekuler – Blake:
Észlelés, 504.p.

Transparency and translucency - Wikipedia

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)
Háttér és előtér
« Színek élettani hatásai – Lista
Gyakran feltett kérdések 1. »
32.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.