Az éleslátás és
színlátás legfőbb fizikai feltétele
a kellő mennyiségű fény.
»
A fény
Fizikai oldalról tekintve a színjelenségek
túlnyomó többsége két nagy
csoportba sorolható:
• reflektált szín (tárgyak, anyagok színe)
• önvilágító szín (színes
fényforrás: lámpa, monitor, kijelző)
Reflektált (visszavert) szín
• A megvilágítás mértéke, a fény intenzitása
A fény erősségétől függően
látunk vagy nem látunk színeket. Szürkületben
alig vannak, sötétben egyáltalán „nincsenek”
színek – pontosabban, nem keletkezhet színérzet.
(„Sötétben minden tehén fekete”)
»
Megvilágítás
• A megvilágító fény spektrális
összetétele
A természetes nappali fény spektrumában
minden szín előfordul, a bíbort kivéve.
A mesterséges világítótestek spektrális
eloszlása azonban nem mindig folytonos, illetve nagyon
eltérhet a természetestől. A megvilágító
fény meghatározza, akár módosíthatja
a felület színét.
» Természetes
megvilágítás, » Mesterséges
megvilágítás,
» Színes megvilágítás
• A tárgy felületének spektrális
visszaverő képessége
A köznyelvben ezt nevezzük a tárgy színének,
ami természetes anyagnál a rá jellemző
pigmentáció vagy anyagszerkezet (piros eper, zöld
falevél, sárga kén). Mesterséges
anyagok, festett felületek spektrális tulajdonsága
olyan is lehet, hogy eltérő fényviszonyok
mellett más színérzetet eredményez
(metaméria).
»
Szelektív fényelnyelés, » Metaméria
Önvilágító szín
Ha fényforrás kelti a színt („önvilágító”,
pl. színes égő, LED, monitor), akkor csak
az intenzitásnak és a spektrális összetételnek
van jelentősége, a fényvisszaverésnek
(reflexió) nincs.
»
Számítógépes színmegjelenítés
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Absorption (electromagnetic radiation) – Wikipedia
Arnheim:
A vizuális élmény, 346.p.
Király:
Általános színtan és látáselmélet
Lukács:
Színmérés
Majoros:
Belsőterek világítása
Majoros:
Belsőtéri vizuális komfort
Nemcsics:
Színdinamika
Sekuler – Blake:
Észlelés
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
