Az
emberi szem teljesítménye
Néhány adat az emberi szem teljesítményéről,
mely meglepően tág határok között
mozog:
• nagy látóélesség:
közeli és távoli tárgyakat is élesen
látunk
• nagy látótér:
vízszintesen 200o, függőleges
irányban 125o
• nagy mozgékonyság a szemizmoknak köszönhetően,
minden apró változást
igyekszünk gyorsan „letapogatni”
• nagy dinamikus tartomány:
félhomályban és tűző
napfényben is látunk,
ami kb. 160.000-szeres különbség
• nagy spektrális érzékenység:
több millió színárnyalatot
tudunk megkülönböztetni
(Lukács 1982:17)
Sok állatnak egyik-másik látási
képessége fejlettebb, mint az emberé, az agyi feldolgozás azonban az embernél a
legmagasabb szintű. Az alacsonyabbrendű állatok
szeme erősen specializálódott, némely
gerinces (kétéltű, hüllő) szemének
fejlettsége megközelíti, esetleg meg is haladja
az emlősökét, retinájuk sokkal több
specifikus jelet von ki a képi ingerekből, vagyis
a szemük „többet tud”. De látóagyuk
alacsonyabb fejlettsége miatt látásuk főként
csak a mozgás érzékelésére
szolgál.
A tanulást az agy plaszticitása teszi lehetővé,
mely a magasabbrendű állatoknál jelenik meg,
ezeknél a retina csak a fény intenzitását
és „egyszerű” színingereket fog
fel, a feldolgozó funkciókat az agy végzi.
A minta- és alakfelismerés, a színlátás
a főemlősöknél domináns, náluk
az agy legfejlettebb részének jelentős hányada
látókéreg, mely a látvány
feldolgozásával foglalkozik. Az emlősök
progresszív túlélésének egyik
legfontosabb tényezője a külvilág differenciált
látása lehetett. (Szem;
Eye; Visual system)
Az emberi szem látótere és
ennek geometriája
Látóterünk egy kúp-forma, mely a szemünkből
(a pupillából) indul, és egyre tágulva
a látóhatárig terjed. Ez az egyszerre befogható látvány, ezt látjuk fej- és
szemmozgás nélkül. A látótér
része a periferiális látás is, mely csak a mozgásra érzékeny. A látókúp
felfelé kb. 55 fok, lefelé 70 fok, vízszintesen
200 fok.
| Az emberi
szem látótere szemből |
 |
| A
sötétebb mező a két szem közös
látótere |
| Az emberi
szem látótere vízszintes síkban |
 |
| A
sötétebb mező a két szem közös
látótere |
| Az emberi
szem látótere függőleges síkban |
 |
A látótér nem minden része egyforma
jelentőségű a számunkra:
• az éleslátás
(fókuszálás) a látótér
centruma nagyon kicsi,
kb. 1-2 szteradián*
• a belső látótér 25-30 szteradián
• a környezeti látótér 50-60 szteradián
• a periferiális látótér kb. 120-200
szteradián
• a tekintési tér nagy,
ilyenkor a fejünket és szemünket
mozgatva gyakorlatilag a teljes
környezetet át tudjuk látni.
* szteradián: a térszög
mértékegysége
Színérzékenység
a látómezőben
Az ember látómezejében a színérzékenység
nem egyforma, különböző nagyságú
területek tartoznak a főbb színekhez. A legszélesebb
érzékenységi tartomány a kékhez
tartozik (a „szemünk sarkából”
leghamarabb a kéket tudjuk azonosítani), valamelyest
kisebb a sárgához, majd a vöröshöz.
A legkisebb térszögben a zöldet ismerjük
fel. A periferiális látótérben gyakorlatilag
nem érzékelünk színeket. (Porter
1976:84)
| Színérzékenység
a látómezőben |
 |
| A
legszélesebb érzékenységi
tartomány a kékhez tartozik, legkisebb a
zöldhöz. (Bal szemünk látóterében
ábrázolva) |
A látvány –
az egyszerre látott dolgok összessége
Percepcionális értelemben a látvány
az a kép (objektumok, vizuális jelenségek
összessége), ami ténylegesen a látóterünkbe
esik és látható is, potenciálisan
pedig lehet oldalt, a fejünk felett és a hátunk
mögött is, mert fej- és testmozdulatokkal mindez
könnyen a látótérbe vonható.
A látott dolgok helyét, kiterjedését,
távolságát a szemlélő saját
térbeli helyzetéből kiindulva értelmezi.
A fent és a lent, a jobb és a bal, az elől
és hátul középpontjában a szemlélő
áll. A szemlélő mozgása során
a látvány átrendeződik, és
mozoghatnak a látvány elemei is. A látványt
a természetes vagy mesterséges környezet
elemei határolják le, a földön a horizont
(a föld görbülete) szabja meg a határt,
az ég felé nézve pedig mérhetetlen
nagy a távolság. A látvány terjedelmét
optikai eszközökkel –mikroszkóppal ill.
távcsővel– ki lehet tágítani.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Bálványos – Sánta:
Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció,
21.p.
Eye - Wikipedia
Király:
Általános színtan és látáselmélet,
96.p.
Lukács:
Színmérés
Porter – Mikellides:
Colour for Architecture
Sekuler – Blake:
Észlelés, 45.p.
Szem - Wikipedia
Visual system - Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |
