Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.3.

A látás folyamatai és biológiai
feltételei
 
 
Az emberi szem teljesítménye

Néhány adat az emberi szem teljesítményéről, mely meglepően tág határok között mozog:

• nagy látóélesség: közeli és távoli tárgyakat is élesen látunk
• nagy látótér: vízszintesen 200o, függőleges irányban 125o
• nagy mozgékonyság a szemizmoknak köszönhetően,
     minden apró változást igyekszünk gyorsan „letapogatni”

• nagy dinamikus tartomány: félhomályban és tűző
     napfényben is látunk, ami kb. 160.000-szeres különbség

• nagy spektrális érzékenység: több millió színárnyalatot
      tudunk megkülönböztetni

(Lukács 1982:17)

Sok állatnak egyik-másik látási képessége fejlettebb, mint az emberé, az agyi feldolgozás azonban az embernél a legmagasabb szintű. Az alacsonyabbrendű állatok szeme erősen specializálódott, némely gerinces (kétéltű, hüllő) szemének fejlettsége megközelíti, esetleg meg is haladja az emlősökét, retinájuk sokkal több specifikus jelet von ki a képi ingerekből, vagyis a szemük „többet tud”. De látóagyuk alacsonyabb fejlettsége miatt látásuk főként csak a mozgás érzékelésére szolgál.

A tanulást az agy plaszticitása teszi lehetővé, mely a magasabbrendű állatoknál jelenik meg, ezeknél a retina csak a fény intenzitását és „egyszerű” színingereket fog fel, a feldolgozó funkciókat az agy végzi. A minta- és alakfelismerés, a színlátás a főemlősöknél domináns, náluk az agy legfejlettebb részének jelentős hányada látókéreg, mely a látvány feldolgozásával foglalkozik. Az emlősök progresszív túlélésének egyik legfontosabb tényezője a külvilág differenciált látása lehetett. (Szem; Eye; Visual system)



Az emberi szem látótere és
ennek geometriája


Látóterünk egy kúp-forma, mely a szemünkből (a pupillából) indul, és egyre tágulva a látóhatárig terjed. Ez az egyszerre befogható látvány, ezt látjuk fej- és szemmozgás nélkül. A látótér része a periferiális látás is, mely csak a mozgásra érzékeny. A látókúp felfelé kb. 55 fok, lefelé 70 fok, vízszintesen 200 fok.

Az emberi szem látótere szemből
A sötétebb mező a két szem közös látótere

Az emberi szem látótere vízszintes síkban
A sötétebb mező a két szem közös látótere

Az emberi szem látótere függőleges síkban



A látótér nem minden része egyforma jelentőségű a számunkra:

• az éleslátás (fókuszálás) a látótér centruma nagyon kicsi,
      kb. 1-2 szteradián*

• a belső látótér 25-30 szteradián
• a környezeti látótér 50-60 szteradián
• a periferiális látótér kb. 120-200 szteradián
• a tekintési tér nagy, ilyenkor a fejünket és szemünket
     mozgatva gyakorlatilag a teljes környezetet át tudjuk látni.


* szteradián: a térszög mértékegysége


Színérzékenység a látómezőben

Az ember látómezejében a színérzékenység nem egyforma, különböző nagyságú területek tartoznak a főbb színekhez. A legszélesebb érzékenységi tartomány a kékhez tartozik (a „szemünk sarkából” leghamarabb a kéket tudjuk azonosítani), valamelyest kisebb a sárgához, majd a vöröshöz. A legkisebb térszögben a zöldet ismerjük fel. A periferiális látótérben gyakorlatilag nem érzékelünk színeket. (Porter 1976:84)

Színérzékenység a látómezőben
A legszélesebb érzékenységi tartomány a kékhez tartozik, legkisebb a zöldhöz. (Bal szemünk látóterében ábrázolva)



A látvány –
az egyszerre látott dolgok összessége


Percepcionális értelemben a látvány az a kép (objektumok, vizuális jelenségek összessége), ami ténylegesen a látóterünkbe esik és látható is, potenciálisan pedig lehet oldalt, a fejünk felett és a hátunk mögött is, mert fej- és testmozdulatokkal mindez könnyen a látótérbe vonható.

A látott dolgok helyét, kiterjedését, távolságát a szemlélő saját térbeli helyzetéből kiindulva értelmezi. A fent és a lent, a jobb és a bal, az elől és hátul középpontjában a szemlélő áll. A szemlélő mozgása során a látvány átrendeződik, és mozoghatnak a látvány elemei is. A látványt a természetes vagy mesterséges környezet elemei határolják le, a földön a horizont (a föld görbülete) szabja meg a határt, az ég felé nézve pedig mérhetetlen nagy a távolság. A látvány terjedelmét optikai eszközökkel –mikroszkóppal ill. távcsővel– ki lehet tágítani.


1.1.3. A látás folyamatai és biológiai
          feltételei
A látás szervei
A szem színérzékenysége
Fénykontraszt

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bálványos – Sánta:
Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció, 21.p.

Eye - Wikipedia

Király:
Általános színtan és látáselmélet, 96.p.

Lukács:
Színmérés

Porter – Mikellides:
Colour for Architecture

Sekuler – Blake:
Észlelés, 45.p.

Szem - Wikipedia

Visual system - Wikipedia

A látás folyamatai és biológiai feltételei
« Árnyékjelenségek
A látás szervei »
15.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.