Ezen és a következő
oldalon néhány kérdést
próbálunk tisztázni, mely gyakran felmerül a színekkel kapcsolatban.
Hány szín van?
Az itt-ott felbukkanó adatok a pár tízezertől a több millióig szóródnak. Valójában erre a („laikusok” körében gyakran felmerülő) kérdésre nem lehet értelmes, még kevésbé pontos választ adni, mert a színek nem, vagy csak igen nehezen megszámlálhatóak.
A szín nem objektív, az embertől független létező, amiből van valahány darab a világban,
hanem emberi érzékelés eredményeként,
az agyban létrejövő szubjektív tudattartalom! |
A színlátást nem „darabra mérik”, hanem a nagyon kicsi különbségek (JND*) érzékelését figyelik, pl. az alábbi módon:
*JND, just noticeable difference, az „éppen észrevehető különbség”
– Két szomszédos
kis ablakban megjelenítik ugyanazt a színt
(C1 és C1), melyek színinger adatai (pl. r,g,b)
ismertek.
– Majd elkezdik változtatni
a színingert az egyik ablakban,
lassan növelik pl. a vörös fény intenzitását.
A kísérleti személynek jeleznie kell, mikor
érzékeli különbözőnek a két
ablakban megjelenő színárnyalatot (C1 és
C2).
– Ekkor lejegyzik a színinger
adatait, ami az észrevehető
változást keltette.
– A két ablak színét
ekkor ismét azonosra állítják (C2
és C2),
és folytatják az egyik színinger növelését, míg előáll az újabb árnyalat
(C3), – és így tovább.
A kísérletet több emberrel is elvégzik,
az adatokat pszichometriai skálán rögzítik és statisztikai módszerekkel értékelik.
Arra vonatkozóan lehetnek csak statisztikai adatok, hogy
az emberek átlagosan milyen kis ingerkülönbséget látnak ténylegesen különbözőnek
(JND), vagyis mikor következik be náluk színérzet-változás.
(Sivik 1997:163)
A színérzet-változás nem lineáris
a színinger változással, és mindez
három irányban változhat.
»
Színek rendszerezése
A Weber–Fechner törvény
Ernst Heinrich Weber (1795–1878)
Gustav Theodor Fechner (1801–1887)
A Weber–Fechner törvény értelmében az egyenletes érzet-növekedéshez egyre nagyobb ingermennyiség kell. Az összefüggés: ha az ingermennyiség mértani haladvány szerint növekszik, akkor az érzet számtani sor szerint.
(Weber-Fechner law; Király 1977:122)
| Weber-Fechner
törvény |
 |
Függőleges
tengelyen az egyenletes érzetváltozás.
Vízszintes tengelyen az ingerváltozás.
Egyre nagyobb ingermennyiség kell azonos érzetváltozáshoz. |
Kép
forrás:
http://www1.appstate.edu/~kms/classes/psy3203/Measure/Fechner%27sLaw.gif |
Példa: a teljesen sötét
szobában egy szál gyufát meggyújtva
már „világosságot teremtünk”.
Egy szál gyufa fénye nappal, a napsütésben
nem növeli a világosságot, hiszen a nap fényéhez képest elenyészően kicsi az ingernövekedés.
Színérzékenység
Színérzékenységünk nemcsak
az ingermennyiségtől (a fény intenzitásától) függ, hanem a spektrum különböző részein sem egyforma. A színérzékelő képesség
egyénenként is eltérő, de még
egy ember esetében sem állandó. Azt sem
tudhatjuk biztosan, hogy a másik embernek milyen színélménye van ugyanarról a színes tárgyról, mint nekünk.
A színlátást külső és belső tényezők befolyásolják,
pl.:
Külső:
• a látás körülményei
• a megvilágítás intenzitása és iránya
• a fény spektrális összetétele
• a tárgy spektrális visszaverő képessége, stb.
Belső:
• az ember szemének pillanatnyi adaptációs
foka, fáradtsága
• kellő mennyiségű A vitamin
• gyakorlottsága (érdeklődése, szakmája)
• betegségei, stb.
Ha mégis ragaszkodunk egy hozzávetőleges
számértékhez elvégezhetünk
egy durva becslést: a színkörben (csak a
tiszta színek között!) kb. 200 színezetet
tudunk megkülönböztetni, a világossági
dimenzióban (fehér és fekete között)
szintén kb. 200-at, a telítettségben (az
élénk szín és a szürke között) kevesebbet, mondjuk 100-t. E három érték
szorzata 4 millió. De ennél kevesebb árnyalatot
láthatunk, mert sem a nagyon világos, sem a nagyon
sötét színek nem lehetnek nagyon telítettek. Hozzávetőleg tehát 2-3 millió árnyalatot tudunk megkülönböztetni, de vegyük figyelembe a fentebb leírt külső és belső tényezőket !
Színek száma a számítógép monitorán
Félreértések forrása a számítógép monitorán megjelenő „színek száma”. A 3x8 bit színmélység által létrehozható pontosan 16.777.216 „szín” minden egyes darabja
nem érzékelhető önállóan,
vagyis egy részük „fölösleges”
az emberi érzékelés számára.
Nézzük meg pl. a (rgb) 240-0-0 és a (rgb)
241-0-0 színeket, melyek fizikailag különböző ingermennyiségek, de érzet szerint teljesen megkülönböztethetetlenek, ugyanaz a
piros mindkettő (az alábbi ábra első
sora).
| Színingerek a számítógépes színmegjelenítésben |
| rgb: 240-0-0 |
rgb: |
 |
 |
|
Az ábrán két –egymással
érintkező– oszlopban vannak elhelyezve
az összehasonlítandó színek.
A bal oldali oszlopban a szín állandó,
végig rgb: 240-0-0.
A jobb oldaliban a vörös színinger egyenletesen növekszik
241 → 247 között.
Lejjebb, a 255-0-0 színérték már
határozottan megkülönböztethető. |
A fenti ábrán az első 2-3 lépcsőfok
közötti különbség (számomra)
alig érzékelhető, bár ez sok tényezőtől függ, a színérzékenység és
a figyelem mellett a monitor beállításától
(színkalibrálás),
a környezeti fények intenzitásától,
vagyis hogy sötét szobában vagy napfény
mellett nézem-e.
Más színtartományokban (pl. sárga,
kék, sötét, világos stb.) a küszöbértékek eltérőek lehetnek a fenti példában
tapasztalttól.
A 16.777.216 csak a számítógépre,
videokártyára, monitorra jellemző számadat, a hardvertől és szoftvertől függ – nem az embertől, vagyis ez a szám nem a színérzetekre, hanem a színingerekre vonatkozik!
Helytelen tehát 16.777.216 „különböző színről” beszélni, mert csak az a különböző szín, amit az ember ténylegesen meg tud különböztetni – és ezt színérzetnek nevezzük.
A számítógépes színmegjelenítés erősen függ a monitor színbeállításától is, ugyanaz a rgb számérték különböző monitorokon sem látszik egyformának. Módosítja a monitoron látható színek megkülönböztetését a monitorra eső környezeti fény mennyisége.
Egy napsütött szobában a monitor előtt
ülve kevesebb árnyalatot látunk különbözőnek,
mint teljes sötétségben.
Ugyanakkor a számítógépes monitor
nem tud minden színt megmutatni, amit az ember érzékelni
képes: a tiszta bíbort és ciánkéket
csak a világosabb tartományokban jeleníti
meg az additív keverési
elv miatt. A sárga tartományban viszonylag
helyes, mert a tiszta sárga eleve világos szín.
Összefoglalva: a számítógép
színmegjelenítése nem felel meg tökéletesen az emberi szem színérzékenységének.
»
Színes technikák , benne »
Színterjedelem ,
» Számítógépes színmegjelenítés
Szín-e a fehér és a
fekete?
Fizikai nézőpontból a fehér, szürke,
fekete valóban „nem-színek”, hiszen
nincs jellemző hullámhosszuk. De a bíbornak
sincs hullámhossza, bíbor nem létezik a
spektrumban, mégsem merül fel soha a kérdés,
hogy a bíbor szín-e? Ugyanis...
| a
színek nem a fizika szintjén keletkeznek! |
A fizikai ingerek még nem színek, csak
elindítják azt a bonyolult érzékelési-észlelési
folyamatot, melynek végén egy színesen
látó lény (az ember) színeket lát.
A végeredményt tekintve –és a színeknél
ez a döntő– a fehér-szürke-fekete
már színérzetnek minősül,
ezeket „semlegesnek” vagy „akromatikusnak”
nevezzük. Mindez megerősítést nyer a
színkeverési törvényeknél és
a festékeknél, ahol a fehér és fekete
nélkülözhetetlen alapszín a festők
palettáján.
(Gulyás 1976; Leonardo 1973:99)
A fehérben minden szín benne
van...
Nem kérdésként merül fel, de sokszor
hallani, hogy a fehér azért „szép”
(„felsőbbrendű”, „tökéletes”,
„kedvenc” stb.) mert minden színt magában
foglal. Aki figyelt fizika órán, jól emlékszik: a „fehér” fény* valóban felbontható
a spektrum színeire, majd egy gyűjtőlencse
segítségével összegezhető.
*Korábban volt szó arról,
hogy a természetes fény (a napfény, amihez
látásunk adaptálódott) nem „fehér”
vagy szürke vagy fekete, hanem akromatikus: színtelen!
Azonban ez nem érzéklet, nem látási
tapasztalat. Egy fehér felületben, anyagban,
festékfoltban nem lehet látni a színek
összességét. Ezt „csak” tudjuk,
de nem érzékeljük.
| Csak azt nevezhetjük színnek, amit az ember érzékelni képes! |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Albers:
A színek kölcsönhatása, 62.p.
Arnheim:
A vizuális élmény, 385.p.
Gulyás:
A színek rendje
Király:
Általános színtan és látáselmélet
Leonardo:
A festészetről
Sivik:
Color systems for cognitive research
Weber - Fechner law - Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
