Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.1.

Percepció – a látás folyamatai
 
 
A környezettel való kapcsolatunk során állandó információfelvételt és -feldolgozást végzünk. Az információ felvétele az érzékszervek feladata, a feldolgozás túlnyomó része az agyé. Az idegrendszer e munkája a percepció, melynek elemzése megközelíthető a fizikai eredetű ingerek felől, valamint anatómiai, fiziológiai és pszichológiai oldalról .

A percepció két fő részre bontható, az érzékelésre és az észlelésre, valamint szükséges hozzá a figyelem és az általánosítás képessége is. (Harth 1976:169)


Érzékelés:
az érzékszervekre ható külső ingerek energiájának hasznosítása. A ható ingerek lehetnek hullámtermészetűek (fény-, hanghullám), mechanikai (tapintás), és kémiai (szaglás, ízlelés) jellegűek, melyek egymástól elkülönült, de nem elszigetelt jelek.


Észlelés:
integráció eredménye: biológiai, kognitív és szimbolikus folyamat. Nem pusztán az ingerek feldolgozása, hanem a korábbi tapasztalatok felhasználása és az új észlelet beépítése ezek közé. A vizuális észlelet az aktuális érzékletből és az elraktározott emlékképekből tevődik össze. Az észlelés tanuláshoz kötött folyamat, és az emberi egyedfejlődés során fokozatosan kifejlődő képesség.

Az észlelési világ függ attól, hogy egy élőlény milyen ingereket „gyűjt be”, mely érzékszerveire támaszkodik: pl. a növényevő állatok nem látnak színesen, de a mozgást gyorsan észreveszik; a kígyónak rossz a látása, de a hőmérséklet-különbséget messziről megérzi; a kutyának elsősorban a szaglása és hallása kifinomult, stb. Az ember észlelési világa elsősorban a vizuális és auditív (látás és hallás) ingerekre épül, ám egyének között is vannak különbségek. (Sekuler 2000:21)


Figyelem
A percepció tárgya – az ingerforrás (esetünkben a látvány) csak ritkán egységes és elszigetelt, rendszerint többféle inger együtthatása érvényesül. Az ingerek nem mind egyformán fontosak, a lényeges és az elhanyagolható részeket szelektáljuk: a figyelem megkülönbözteti az ingereket és a legérdekesebb részekre irányul. A figyelem felfogható úgy is, mint perceptuális előkészületi állapot, vagy a percepcióhoz szükséges éberségi szint fenntartása. A percepció és az arra adott válasz nem automatikus, gyakran erőfeszítést igényel.


Perceptív általánosítás
Bizonyos ingerminták felismerése és észlelése csak úgy lehetséges, ha rendelkezünk a perceptív általánosítás képességével, ami ugyancsak tanulási folyamat előz meg. Az általánosítás különösen fontos a vizuális ingerek feldolgozásában, ez a képi látás egyik alapfeltétele. Egy objektumot nem csak akkor ismerünk fel, ha azt a maga valóságában, térben, jó megvilágításban, karnyújtásnyi távolságból látjuk, hanem azonosítani tudunk kétdimenziós képet, távoli tárgyakat, néhány jellemző vonallal megrajzolt karikatúrát is. Az agy (a perceptív általánosítás képessége) a vizuális ingerek hiányosságát pótolva, az alak fontos tulajdonságaitól elvonatkoztatva, és az asszociációkra támaszkodva hozza létre a képet.

Különösen könnyen tudunk emberi arcot látni, akkor is, ha nincs ott semmilyen arc. Mindenki tapasztalta már, hogy egy amorf, véletlenszerűen létrejött folt (felhő, málló vakolat, árnyék), előbb-utóbb emberi arcot vagy alakot ölt. Belelátunk valamit, és ez leggyakrabban emberi forma. Alighanem „belénk van programozva” az arc látása, mert életünk kezdetén a legfontosabb látvány, amit mielőbb meg kell tanulnunk felismerni, az a szülők, elsősorban az anya arca.


Illúzió
A látási percepció vizsgálatának egyik eszköze az illúzió. A szem „becsapása” lényegében egy kísérleti szituáció, amiből következtetni lehet a látás működésére (Visual (optical) illusion).

Agyunk mindig „elvár” egy bizonyos ingermintázatot, de ha nem azt kapja, akkor is létrehoz valamilyen értelmezést. A valóságos világ nem lehet önellentmondásban, de annak érzékelése igen. „A percepció hipotézis, az illúzió téves hipotézis” – mondja Gregory (1982:72).

Illúzió – a percepció „becsapása”
Méret illúzió: az elefántok grafikailag azonos méretűek, de a perspektivikus környezet miatt a távolabbit sokkal nagyobbnak véljük, mint a közelit Irány illúzió: percepciónk ellenére a sorok vízszintesek és a négyzetek
azonos méretűek
Kép forrás:
http://www.moillusions.com/
ponzo-illusion-collection/
 

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Arnheim:
A vizuális élmény, 55.p.

Bálványos:
Látás és szemléltetés, 9.p., 40.p.

Gregory – Gombrich:
Illúzió a természetben és a művészetben

Harth:
Visual Perception –
A Dynamical Theory

Katona:
Az agy fejlődésének kultúrtörténete, 61.p.

Visual (optical) illusion - Wikipedia

Sekuler – Blake:
Észlelés

Percepció – a látás folyamatai
« Látás- és színpercepció
A színlátás fizikai feltételei »
4.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.