Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.3.1.4.

Színpreferencia
 
A színek kedveltségének sorrendje régóta foglalkoztatja a kutatókat. A preferencia adatok a munkakörnyezetben, kereskedelemben, reklámban, tárgytervezésben és az élet számos egyéb területén felhasználhatóak. (A tetszési sorrend felmérések eredményeit pszichometriai skálákon rögzítik.) A színpreferenciák, hasonlóan az asszociációkhoz, az evolúciós és egyedfejlődési tapasztalatokban gyökereznek, emellett függenek az életkortól, a nemtől, a kontextustól, a kultúrától, és –kisebb mértékben– néhány más tényezőtől is.

A színpreferencia lehet tárgytól független és kontextustól/ tárgytól függő:

Tárgytól független
A tárgytól (vizuális kontextustól) független preferenciát színkártyák segítségével vizsgálják, ahol a kártyák mérete, anyaga azonos, egyedül színükben különböznek. A kísérletben résztvevőknek ki kell választaniuk a legjobban ill. legkevésbé tetsző színes lapokat.

A felmérés kritériuma a világítási körülmények rögzítése (legjobb, ha természetes fényben végzik); illetve, hogy a színkártyák vagy színminták egy utólag is azonosítható színmintagyűjteményből (pl. Munsell, Coloroid COS, ill. RAL, Pantone) származzanak. (Ma ez könnyebben elvégezhető számítógépen, de az utólagos azonosítás lehetősége itt is kritérium, pl. rgb adatok megadása.)

Színpreferencia vizsgálat
Tárgytól független színpreferencia Tárgytól függő színpreferencia


Tárgytól (funkciótól, kontextustól) függő
Ebben az esetben meghatározó jelentősége van, hogy a szín milyen tárgyon ill. anyagon szerepel. Egy korábbi fejezetben szó volt arról, hogy a szín kedvelését befolyásolja, sőt olykor döntően meghatározza az anyag, ami a színt hordozza. Más preferencia sorrend alakul ki az öltözködésben, lakberendezésben, autók és különféle használati tárgyak esetében. Ezek a sorrendek nem feltétlenül azonosak a színkártyákkal mért eredményekkel.

Nem biztos, hogy jól érezzük magunkat élénk kék, vörös vagy zöld térben, habár színkártyákat válogatva ezek igen kedvelt színeknek számítanak. Vannak, akik öltözködésükben ragaszkodnak bizonyos színekhez, mert úgy vélik, az jól áll nekik, vagy mert az az aktuális divatszín, de kísérleti körülmények között nem választanák. A szürke a legkevésbé kedvelt, ha színkártyán látjuk, az autószínek között mégis hosszú évek óta az elsők között van az ezüstmetál, de még a sima szürke is. Mesterséges tárgyakon a kék nagyon kedvelt, de a kék élelmiszer egyáltalán nem az, hiszen a természetes anyagok közt igen ritkán fordul elő ez a szín.

Változás az időben
Schuster megállapítása szerint (2005:65), a színkedvelés időben jelentősen változhat, nemcsak az életkor előrehaladtával, hanem rövid távon is. Ha valaki, pl. kreatív foglalkozás során sokat használ egy bizonyos színt, akkor később is szívesebben választja, hiszen „ismeri”, és az ismert dolgokat általában jobban kedveljük.

A festőművészek ugyan nem a hétköznapi értelemben vett preferencia szerint választják meg képeik színeit, mégis érdekes Picasso esete, aki egy éven belül, 1905-ben váltott a kék korszakáról a rózsaszínre. (Walther 1992:14)


Magyar kutatások

Magyarországon több színpreferencia felmérés is készült az elmúlt évtizedekben, emeljük ki Nemcsics Antalét és Turóczi Máriáét.

Magyarországon a legnagyobb színpreferencia felmérést Nemcsics Antal, a Műegyetem színdinamika professzora végezte az 1960-70-es években, tipikus és nagy létszámú (több tízezer fős) populáción, színkártya-választás módszerrel. Kidolgozott egy színpreferencia-index-számrendszert is: 291 vizsgált színhez társít egy 0-100 közötti indexet, mely az illető színárnyalat kedveltségét jelzi. (Nemcsics 1990:131)

Összefoglalva és kiemelve a vizsgálat jellemző adatait:

A magyarországi felnőttek körében a kék, vörös és zöld, ezek tiszta és világos árnyalatai a legkedveltebbek.

Életkor
Legnagyobbak az életkor szerinti színkedvelési különbségek:

• A gyerekek (kb. 8 éves korukig) egyértelműen a meleg színeket (piros, narancs, sárga) választják, a kislányok nagyon szeretik a rózsaszínt.

Színpreferencia – gyerekek
Élénk meleg színek

• 8-10 éves életkor után a meleg színektől a hideg (főleg a kék, kevésbé a zöld) színek felé kezdenek fordulni.

• A felnőtt népesség körében legkedveltebb a kék, és kisebb mértékben még a zöld és a vörös is.

Színpreferencia – felnőttek, középkorúak
Hideg színek

• 55 év fölött a preferencia ismét a meleg színek felé fordul, csökken a hideg és a nagyon élénk színek kedvelése.

Színpreferencia – idősek
Tört, meleg színek

A kutatók szerint a meleg színek kedvelése gyermek- ill. idős korban az érzelmek fontosságát fejezi ki, a felnőttkori kék pedig a racionalitás igényét. A színpreferencia kismértékben változik az iskolázottságtól, kultúrától, a lakóhely táji környezetétől, a divattól és bizonyos betegségektől függően is.


Nemek
A nők viszonya a színekhez minden életkorban intenzívebb, mint a férfiaké: jobban érdekli őket, többféle színt kedvelnek és használnak, több színnevet ismernek már a kislányok is. (Gósy 2001)
» Színnévhasználat nemek szerint

A női színpreferenciák között gyakran szerepel a sárga, a bíbor és a lila is, míg a férfiak ezeket alig választják. Mindennek evolúciós okai lehetnek, a női tevékenységekben általában nagyobb szerepe volt a színlátásnak, és a nők között egy nagyságrenddel kisebb a színlátási rendellenességek előfordulása is.


Színjellemzők szerint
A színpreferencia jelentősen függ a szín telítettségétől és világosságától is.
Minden népességcsoportban egyértelműen kedveltebbek a telített (az ún. „határozott”, „tiszta”), és a világosabb tónusú színek, bármely színtartományban. A legnépszerűbb szín is, amint sötét és szürkés árnyalatot vesz fel – elveszíti kedveltségét.

A telítettség szerepe a színpreferenciában
A tiszta szín (a párok bal oldalán) mindig kedveltebb,
mint tört és sötét árnyalata


A semleges színek preferenciája:
a hideg árnyalatú (kékes) fehér, szürke és fekete kedveltebb, mint az optikailag valóban semleges; és határozottan kedveltebb mint a meleg (sárgás) árnyalatú.

Semleges színek preferenciája
A hármas csoportok közepén a semleges fehér, szürke ill. fekete áll,
bal oldalukon a hideg (kékes),
jobb oldalukon a meleg (sárgás) árnyalat.
A hideg árnyalatok kedveltebbek mint a semlegesek, ill. a melegek.


Egyéb kutatások
Turóczi Mária győri pedagógus középiskolások színkedvelését mérte fel 1940-70 között, továbbá börtönbeli elítéltek között is végzett színvizsgálatokat (1980).

Az európai kultúrában a színkedvelés nagyjából ugyanaz, mint amit a magyar felmérés is mutat, H. Eysenck pszichológus 1941-ben a következő sorrendet állapította meg: kék, vörös, zöld, bíbor/lila, narancs, sárga. (Birren 1976:93)

A neten található (ismeretlen módszertannal készült) felmérések szerint szinte az egész világon a legkedveltebb szín a kék.

Desmond Morris beszámol egy kutatásról, melyet brit otthonokban végeztek. (Morris 1997:98)
Kiderült, hogy „minden helyiségnél felfedezhetők bizonyos enyhe, de egyértelmű színpreferenciák. A britek a hálószobában a vöröset, a fürdőben a kéket, a konyhában a narancsszínt, a nappaliban a bézst, a hallban pedig a zöldet kedvelik. Mindez azt jelenti, hogy a hálószoba kialakításában inkább a szex jár a fejükben, mint az alvás, a fürdőben a nyugalom számít, a konyhában az érett gyümölcs színeit kedvelik, a nappaliban a natúr színek nyújtotta biztonság számít, a hall zöldjével a természet színeit próbálják felidézni. E színek halvány, visszafogott árnyalatokban vannak jelen.”

Európán kívüli hasonló méretű reprezentatív felmérést keveset ismerünk, ezek adatai valamelyest eltérnek az európaitól. Szintén Eysenck mérte meg afrikai diákok színpreferencia sorrendjét: kék és zöld, majd lila, narancs, vörös, sárga. Az 1940-es évek végén perzsa populáción végzett színpreferencia-vizsgálatot H. Klart, sorrendje: zöld, bíbor/lila, vörös, sárga, kék, barna, szürke, fekete.
(Dézsi 1977:140)
A zöld kedvelése bizonyára összefügg a muszlim vallással, ahol ez szent színnek számít.

Szórványos adatokat közöl Pastoureau (1987:9), pl.: Japánban a fehér és a sárga áll a színkedvelés élén.

Az ausztrál kormány a dohányzás elleni küzdelem jegyében megkerestette a legvisszataszítóbb színt, hogy ezt nyomtassák a cigarettadobozokra. Íme a „győztes”:
(The most unappealing color)

A legelutasítottabb szín 2012-ben
 
Pantone 448C; rgb: #5A4A18 (90-74-24); H: 45 (sárga);
név: sárgásbarna v. dohánybarna

Színezete egy sárga (H=45), ennek tört, sötét változata, mely árnyalat egyik magyar neve: dohánybarna!

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Birren:
Colour Preferences

Dézsi:
A színek anatómiája

Gósy – Kovács M.:
A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében

Morris:
Az emberállat

Nemcsics:
Színdinamika

Pastoureau:
L'uomo e il colore [olasz]

Schuster:
Művészetlélektan

Szelényi:
Színek, 145.p.

The most unappealing color

Turóczi:
A színek világa és a személyiség

Walther:
Pablo Picasso

Színpreferencia
« Színkontraszt – figyelemfelkeltés
Színemlékezet »
120.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.