Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.4.2.

Anyagminőségek „üzenete”
 
 
A vizuális- és színkommunikációban az anyag mérhető (fizikai-optikai, kémiai) tulajdonságainál fontosabb szerepet játsszanak a szimbolikusak. Az anyagminőséghez konnotációs* mezők tartoznak, ezek az anyag asszociációs, pszichológiai, esztétikai, preferenciális, ergonómiai jelentéstartalmai, továbbá az anyagra jellemző „ideális” szín.
* konnotáció: az alapvető jelentést árnyaló kiegészítő jelentés, másodlagos jelentés

Konnotációs mezői vannak a színnek is. Minden színnek sokrétű (asszociatív, szimbolikus, kód) jelentéstartalma van, mind a pozitív, mind a negatív értéktartományban, mely kortól és kultúrától függően is változik. Egy adott szín bizonyos anyagokon tetszik nekünk, másokon nem, a kétértékű színasszociációkat sokszor éppen az anyagminőség dönti el. Erre jó példa a sárga, mely az arany színeként pozitív jelentést hordoz, míg a rovarok, hüllők sárga foltjai a méregtermelésre utalnak.



Tárgy, anyag és szín viszonya

Bizonyos anyagok, tárgyak és színek jobban összeillenek, erősítik egymás jelentéstartalmait, más anyag–tárgy–szín párosítások között disszonanciát érzünk. Létezik pl. rózsaszínű építőkő, de a kőhöz nem ezt a színt várjuk; egy fekete labdával is lehet játszani, de a gyerekek jobban kedvelik a pirosat. Annál megfelelőbb az anyag-szín párosítás, mennél inkább fedik egymást konnotatív mezőik.

Egy elnöki vagy főnöki fotel általában fekete, vörös vagy barna bőrből készül. A három elem („főnöki fotel”, „bőr” és „fekete, vörös”) asszociatív körei jól fedik egymást: nemes anyag, hatalom, presztízs, kényelem, elegancia stb., ez megfelel a tárgyról alkotott előzetes képünknek. Képzeljünk el egy főnöki fotelt citromsárga plüssből ...

Főnöki fotel
A fekete, vörös vagy barna bőr megfelelő a magas presztizsű
bútornak, a citromsárga plüss nem
Kép forrás:
1. http://wingstowrite.com/ergonomic-office-chairs-with-lumbar-support/
2. http://www.england-shop.de/contents/de/d294.html
3. ?



Csillogó vs. matt anyag

A sima, fényes-csillogó anyag a kultúra történetében mindenhol és mindig, –ma is–, kedveltebb és drágább, mint a matt vagy a rusztikus, mert sejtjük, hogy sima felületet kialakítani több munkát, nagyobb szakértelmet, kifinomultabb technikát kíván. A csillogó anyag tükrözi, így szinte megsokszorozza a fényt, mintha maga is fényforrás lenne. A luxus szó a latin lux-ból ered, ami fényt jelent. A preferencia megnyilvánul az ékkövek, nemesfémek, porcelántárgyak, selymek tartós népszerűségében, magas árában.
(Schuster 2005:204; Csavarga 2014:10)

Nyers és csiszolt kő
A két képen ugyanaz a réztartalmú ásvány:
zöld malachit és kék azurit. A csiszolt kövek színe élénkebb.
Kép forrás:
1. http://www.francesjane.com/mineralnoframes.html
2. http://www.dadsrockshop.com/cabochons1.html

A fényes, csillogó anyag színe tisztábbnak, teltebbnek tűnik, mert több fényt ver vissza a felület, míg a matt anyag színét törtebbnek látjuk, és „tudat alatt” feltételezzük, hogy kopott. A 20.században kultusza támadt a matt, rusztikus anyagnak, de a fő tendenciát nem érvénytelenítette.

Nyers és csiszolt gránit
Modern szobor gránitkőből:
a csiszolt rész színe sokkal élénkebb, mint a nyersé


A népi díszítőművészet is ezt preferálja: a húsvéti festett tojást bekenik zsírral, szalonnahéjjal, így fényesebb a felülete, és ettől élénkebb a színe.

A csillogó anyagot általában keményebbnek és hűvösebbnek, a mattot puhábbnak és melegebbnek véljük: csak vizuálisan érzékelve is tapintási asszociációkat kelt.

A hamvas anyag nagyon kedvelt, mert bár csillogásmentes, de különleges és kényes, mert egy érintés eltüntetheti. A pillangó szárnya, számos gyümölcs és a virágszirmok többsége hamvas anyagfelület, és ez nagy esztétikai értéket képvisel. Az egészséges fiatal bőr is hamvas, a kozmetikai arcfestés ezt a hatást igyekszik elérni.
» Hamvas színek



Szimbolikus tartalmak

Hatalom, gazdagság
A „hatalom és gazdagság” dimenziójában a nemesfémek, drágakövek és más, nagy keménységű kövek (pl. gránit*), a bársony, természetes prémek és bőrök képviselik az egyik pólust; a rozsdás, kopott fémek, beton, kifakult fa, műanyagok (műbőr, műszálas textilek) a szegénységet.
* gránit: a bankszékházakat gyakran burkolják gránittal, ami az egyik legkeményebb kő.

Férfias – nőies
Az asszociációs és szimbolikus tartalmak között megtaláljuk a férfias és nőies anyagminőséget is, melyhez színek, és persze formák is kapcsolódnak. (Lissák 1998:127)
A társadalmi sztereotípiának megfelelő ideálisan „nőies” anyag puha, könnyű, áttetsző (selyem, méz, porcelán), a színek közül a meleg és világos árnyalatok (piros, rózsaszín, sárga, világoslila), és a lágy, lekerekített formák.
Az ideálisan „férfias” anyag erős, nyers, kemény (kő, acél, bőr), hideg és kevéssé telítettek színű (kék, szürke, fekete, barna), és szögletes formájú. A terméktervezés, a csomagolóipar és a marketing jól ismeri ezeket az asszociációkat, és él is velük.
» Színasszociációk

Ergonómia
Az anyagminőség ergonómiai jelentést is hordoz: pl. a matt-recés anyagfelületet meg lehet ragadni, rajta erőt kifejteni (szerszámok, konyhai eszközök nyele), vagy biztonságosan járni rajta (padlóburkolat). A modern dizájntárgy anyagminősége rávezeti a felhasználót, hol és milyen manipuláció lehetséges rajta. (Lissák 1998:101)


Arany

Az arany kivételes az anyagok között, mivel szinte „csak” szimbolikus (szakrális, vagyoni, esztétikai) jelentősége van. Az aranyat ősidők óta ismerik, és szinte mindenütt kultikus tisztelet övezi. Ellentétben más fémekkel, semmilyen „hasznos” eszköz sem készülhetett belőle –egészen a 20.századig,– mert viszonylag puha és könnyen kopik. A 20.sz. óta már hasznosítják, pl. az áramkörökben, félvezető-iparban, orvoslásban, építészetben (aranyfüsttel bevont, egy irányban átlátszó, fényvisszaverő üvegek), stb. (Arany)
Az arany évezredekig fizetőeszköz volt, ma is a legfőbb kincsképző, az arany ékszer pedig többszörösen kódolt szimbolikus tárgy.

Az arany nem oxidálódik, szépsége és hasonlósága a Naphoz (sárga és fényes) kivételesen gazdag szimbólumrendszert teremtett köré. Mindenütt a tökéletes fémnek tekintették, a halhatatlanság jelképe volt, és az alkimisták (Kínától, Indián és az ókori Közel-Keleten át Európáig) aranyat szerettek volna előállítani más fémekből, ill. közönséges anyagokból.
(Eliade 2004:64; Bucklow 2009:173; Delamare 2009:56; Csavarga 2014:131)

Arany a művészetben és a kultuszokban
Pallas Athéné aranyozott elefántcsont szobra a
Parthenonban (rekonstrukció)
Simone Martini: Angyali üdvözlet,
arany háttér (14.sz.)

Az arany csak a legbecsesebb dolgokat illethette, évezredeken keresztül a szakrális művészet anyaga volt. A pogány bálványokat arannyal vonták be (aranyborjú). Az ókori görögök Pallas Athéné hatalmas szobrát fedték vele. Az arany „szent szín” maradt azután is, hogy a kereszténység államvallás lett (Bizáncban, majd a középkori Európában). Az arany felette állt a többi színnek, mert a fényt testesítette meg, az isteni jelleget, a mennyországot jelképezte. Dús aranyozás borította az ikonokat, a mozaikokat, aranyból készültek az ereklyetartók. Az ikonok arany háttere az égi eredetet fejezi ki, ezeken a képeken nincs árnyék, sem térbeliség. Szűz Mária és egyes szentek kezét (olykor a száját is) arannyal borították, az „aranykéz” a csodatévő és gyógyító hatalomra utalt.
(Belting 2000:38; Faludy 1982:14; Eco 2010:102; Cole 1994:10)

A világi életben a királyi hatalom és a heraldika is preferálta az aranyat, majd a gazdagságot jelképező fényűző tárgyak egyik legfontosabb díszítőanyaga lett: bútorokat, üveg- és porcelán-tárgyakat aranyoztak, és a legfinomabb kelmékbe vékony aranyszálakat szőttek (brokát).



Színek és anyagok együttes preferenciája

Az anyagok és színek kölcsönösen modulálják egymást, azaz (különböző mértékben, de) módosítják egymás vizuális megjelenését, szimbolikus tartalmait és preferenciáját. A színekhez fűződő asszociációs tartalmak mindig kétértékűek, lehetnek pozitívak vagy negatívak, és gyakran a színt hordozó anyag dönti el, hogy melyik kapcsolódik az adott színhez.

A leginkább anyagfüggő szín a szürke, mely a csillogó fémen, csiszolt gránitkövön elegáns, hűvös és férfias erőt jelenít meg, míg a nyersbeton* (legalábbis közelről nézve), vagy a szürkére mázolt felület sivár, és szürkével társítjuk a port-piszkot is.
*Beton: létezik „szép”, ún. látszó- vagy látványbeton is, melyet nem festenek és nem burkolnak. Ennek sima a felülete, egyenletesen világosszürke a színe, de drágább mint a hagyományos, mert készítése időigényesebb és sokkal szigorúbb technológiát (más betonösszetételt, zsaluzatot stb.) követel.

Szürke anyagok
Fém és nyersbeton


Anyagfüggő a fekete is, mely lehet elegáns, nemes és lehet komor, öreges. Optikai szempontból különleges a fekete bársony, az egyik legsötétebb anyag, mert finom apró sörtéi „csapdába ejtik” a fényt, és szinte semmit nem ver vissza belőle.

A többi szín, ha nem is ennyire szélsőségesen, szintén sokféle karaktert vehet fel a különböző anyagokon. A puha bársony, a csillogó üveg, a matt papír és az átlátszó bor – színét tekintve (fizikai adatai szerint) lehet ugyanaz a vörös, mégis teljesen más optikai, vizuális és szimbolikus értéke van.

Vörös anyagok
Bársony, üveg, papír, bor


A kék sokféle mesterséges anyaghoz jól illő szín. A természetben kevés a kék anyag, talán ezért van nagyobb „asszociációs szabadsága”. A kék egyedül az élelmiszerekhez nem illik, bár itt is van kivétel: az élvezeti célokat szolgáló édességek (fagylalt, cukorka), italok (Curaçao likőr) között gyakran előfordul.

Kék anyagok
Üveg, zománc, műanyag


A sárga, ha fényes és élénk színű, az aranyra emlékeztet, ami mindig és mindenütt a legpreferáltabb anyag. A csillogás- mentes sárga lehet kedvelt, de nagyon ellenszenves is: méregtermelő állatok, gennyes seb, májbetegség, vizelet színe. Erre utal a rá vonatkozó sokféle színcsúfnév (gennysárga, pisisárga, epeszín).

A zöld ma a növényzet, az egészséges táplálék színe, és legfőbb szimbóluma a tiszta természetnek. Ugyanakkor sok méreg színe is: az arzéné, rézrozsdáé, penészé. A méregzöld színnév eredetileg az arzénalapú pigmentekre vonatkozott. A zöld számos „nemszeretem” állat (hüllő, kétéltű, rovar) színe is.

A barna nagyon sok természetes anyag színe. Fontos élelmiszereink (gabonafélék, kenyér, hús, magvak) egyik leggyakoribb színe. A barna fényes anyagon vonzó (vadgesztenye, haj), a fénytelen, tompa barna sokkal kevésbé. Földművelő társadalmakban a termékeny talaj színét barnának vagy feketének mondják, így a bő termés, biztonság, gazdagság fogalmakkal társítják.

Barna anyagok
Vadgesztenye és talaj


A rózsaszín mind a fényes, mind a matt anyagon kellemes látvány, a gyengédség színe. Az egészséges fiatal arcbőr hamvas rózsaszín, és ha nem eléggé, akkor segíthet a púder. A rózsaszín a 18.század óta számít feminin színnek.

Rózsaszín
Selyem, fiatal arcbőr, púder
Kép forrás:
1. http://www.polyvore.com/pink_myspace_backgrounds_
background_css/thing?id=35831153
2. http://www.ladycosmetics.sitecity.ru/stext_0709155331.phtml

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Arany - Wikipedia

Ball:
Bright Earth

Bauer J. – Bouska – Tvrz: Drágakőkalauz

Belting:
Kép és kultusz

Bucklow:
The Alchemy of Paint

Cole:
A szín

Crozier:
Pszichológia és design

Csavarga:
Belső színtérkép

Delamare – Guineau:
Colour

Eco (szerk.):
A szépség törénete

Eliade:
Kovácsok és alkimisták

Faludy:
Bizánc festészete és mozaikművészete

Lissák:
A formáról

Schuster:
Művészetlélektan
Anyagminőségek „üzenete”
« Tapintási tulajdonságok
Élelmiszer és színe »
68.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.