Az anyagstruktúra az anyag eredeti felépítése,
mely a legtöbb anyagnak jellemző sajátja. Az
anyagok többsége –vizuálisan vagy taktilisan–
felismerhető szerkezete alapján.
Az anyagstruktúra kialakulása
és átalakítása
Az anyagok „életük” során át
is alakulhatnak, a változás lehet természetes
eredetű vagy okozhatja emberi tevékenység:
• A természetes anyagok (ásványok,
növények, élőlények testének)
felületi struktúrája hosszú idő
alatt alakul ki.
• A természet átalakítja a természetes
vagy mesterséges anyagstruktúrát vagy ennek
felületét (folyami kavics, homokdűne, rozsdás
fémfelület, ráncos bőr).
• A megmunkált anyagok (faragott, csiszolt
felületek) többé-kevésbé megőrzik
az eredeti struktúrát, de látszik az emberi
tevékenység és a technológia nyoma
is.
• A mesterséges anyagok (beton, üveg,
textil, papír stb.) felületi struktúrája
az alapanyagoktól és az előállítás
technológiájától függ, az alapanyagok
eredeti struktúrája rendszerint nem látszik
a termékben.
Az anyag színének létrejötte és módosításának lehetősége
(festés, színezés) szoros összefüggésben
van az anyag struktúrájával.
Itt merül fel az anyagszerűség kérdése: az átalakított, feldolgozott, festett-színezett
anyag mennyire őrzi meg eredeti anyagstruktúráját.
Szimbolikus és esztétikai szempontból általában
azt a tárgyat tekintjük értékesebbnek,
amelyen felismerhető az eredeti anyag struktúrája
és textúrája.
(Leeuwen 2011:79)
Az anyag színének eredete és
előállításának módja
Természetes szín
Az ásványi anyag, a növény, az állatok testének külső felülete,
vagyis mindaz, amit a természetben látunk, de
nem dolgozunk fel, – természetes színű.
A szín az anyagok, élőlények felismerését,
gyakran azonosítását is segítő
fontos vizuális jellemző. (Földvári
1985)
A természetes anyagok általában nem homogén
színűek: pl. a köveknek és a fáknak
jellegzetes szemcsézettsége, erezete, mintázata
van, ami az anyagstruktúra és a szín egyenetlenségéből
származik, és azt mutatja, hogy az anyag hosszú
idő alatt alakult ki. Esztétikai követelmény,
hogy őrizzük meg az anyag –évtizedek,
évmilliók alatt kialakult– struktúráját.
| Természetes színű anyagok |
 |
 |
 |
| Réz |
Márvány |
Korall |
Mesterséges szín
Mesterséges színe van a feldolgozott anyagoknak: textil, kerámia, üveg, fém, feldolgozott
élelmiszerek stb. Ezek gyakran többféle alapanyagból
készülnek, a végleges szín csak a
gyártási folyamatban alakul ki, ami sokszor nem
is emlékeztet az alapanyagainak színére.
A mesterséges szín attól is függ,
hogy a feldolgozott anyag kap-e színezőanyagot vagy
sem.
Nem színezett anyagok
Ezek színe a gyártás/feldolgozás
közben jön létre, az anyag nyers, natúr vagy saját színének nevezzük,
megkülönböztetve a „természetes szín”-től.
A nyers színt csak az alapanyagok megválasztásával,
a gyártás körülményeivel lehet
befolyásolni.
Nyers színe van a mázatlan kerámiának
(terrakotta), ami az égetés folyamán, színezék
hozzáadása nélkül keletkezik: a jellegzetes
narancsbarnát az agyag vas-oxid-tartalma okozza. Ha az
alapanyag meszes agyag, akkor világossárga kerámia
az eredmény, a redukált (oxigénszegény)
atmoszférában égetett tégla pedig
lilásbarna. A vörösréz és szürke
ón ötvözetéből barna bronz, vörösréz
és cink ötvözetéből sárgaréz
lesz. A szálas textilanyagok nyers színe is az
alapanyagtól függ: a gyapjú, len, pamut,
selyem többnyire szürkés-, barnás- vagy
sárgásfehér. A fehér búzalisztből
fehér kenyér, a rozslisztből barna kenyér
készül, stb.
| Nyers színű anyagok – terrakotta, tégla |
 |
 |
 |
| Terrakotta,
mázatlan égetett agyag |
Magas
mésztartalmú tégla |
Redukált
atmoszférában égetett tégla |
Kép
forrás:
http://www.psd-dude.com/tutorials/resources/beautiful-brick-textures-
collection.aspx |
| Nyers színű anyagok – rézötvözetek |
 |
 |
Bronz szobor
(Poseidon szobra, i.e. 460) |
Sárgaréz szobor
(Kamadhenu, hindu tehénistennő) |
| Nyers színű anyagok – fonalak, textilek |
 |
 |
 |
| Gyapjúfonalak |
Kendervászon |
Ekrü,
nyersselyem |
Színezett anyagok
Ezek a feldolgozás során színezőanyagot*
kapnak, a szín ekkor tervezés eredménye.
Üzemben színezik az anyagok jelentős részét
(építőanyagok, fémek, textil, műanyag,
papír, üveg, fólia, dekorkozmetikum stb.),
melyek színe később nem vagy csak nehezen
módosítható. Az üzemben készült
kémiai kötésű színes bevonat
(pl. kerámiamáz, zománc) tartósabb,
szebb, nemesebb felület, mint a fizikai kötésű
festés.
*Színezőanyag:
többnyire pigment, de lehet más technológiai
eljárás, ami pigment nélkül is színváltozást
eredményez, pl. vegyi-, hőkezelés, fémbevonat,
színes adalék (kavics, üveg) stb.
Színezhetik a teljes anyagot (pl. beton, műanyag, üveg, fonál, fagylalt, tészta, viasz) vagy csak az anyag felületét (pl. mázas kerámia, zománcozott fém, bőrtermék).
– Az előbbi esetben a teljes anyagba kevernek pigmentet, ami akár ronthatja az anyag fizikai-kémiai tulajdonságait, ezért a keverési arány korlátozott.
– A felületén, vékony rétegben színezett anyagnál ilyen korlát nincs, így ezzel a módszerrel sokkal többféle és élénkebb színt lehet nyerni, sőt a bevonat (máz, zománc) gyakran az anyag felületi védelmét szolgálja.
Anyagában
(teljes keresztmetszetében)
színezett anyagok |
 |
 |
| Üvegpoharak |
Gyertyák |
| Az
anyag külső felületén színezett |
 |
 |
| Kerámia:
félig mázazott terrakotta |
Zománcréteg
fémre égetve |
Utólag és többször
színezhető anyagok
Számos anyagot utólag és többször is át lehet festeni, mint pl. a falat, fa- és
fémfelületet, textilt. A fedőfestés
kevésbé tartós színbevonat, gyorsabban
kopik, fakul, előnye viszont, hogy a tárgy „élettartama”
során többször megújulhat, és
az ember kreatív energiáinak szabad teret enged.
A textilt is többször át lehet festeni, de
ettől egyre sötétebb lesz, hacsak ki nem fakítjuk
festés előtt a régi színt.
| Tárgyak be- és átfestése |
 |
 |
| A
tárgy többször megújulhat |
Kép
forrás:
1. http://moystroitel.ru/blog/kak-obnovit-starie-mejkomnatnie/
2. http://ideas.vdolevke.ru/posts/9254/ |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Bálványos:
Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció,
60.p.
Csavarga:
Belső színtérkép
Eckstut – Eckstut:
The Secret Language of Color, 94.p.
Földvári:
Építőanyagok rendszerezése színük
szerint
Gazda:
Közösségi tárgykultúra –
művészeti hagyomány, 159.p.
Leeuwen:
The Language of Colour
Moholy-Nagy:
Az anyagtól az építészetig, 33.p.
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
