Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.4.1.3.

Tapintási tulajdonságok
 
 
Az anyagokra jellemző a felületi minőség, az anyagszerkezet külső megjelenése. A legpontosabb információt erről tapintással szerezhetjük, de kellő tapasztalat birtokában képesek vagyunk felismerni számos anyagot pusztán textúrája képéről is. Ismeretlen tárgyakat, anyagokat szeretünk megtapogatni, az anyaggal dolgozó mester szemével és ujjaival ellenőrzi a megmunkált felületet.

A tapintási érzékelés a bőr, az ujjak „tudománya”, és az érzeteket feldolgozó agyé. Nemcsak az ujjak, hanem az emberi test egész bőrfelülete szolgáltat –közeli vagy távoli– tapintási információkat különféle tárgyakról és anyagokról: ruha, cipő, bútor, autóülés stb.

A felületi minőség létrejöhet:
• természetes úton (pl. a fa kérge és alatta a fatest)
• emberi (közvetlen, kézi) beavatkozás által (faragott fa)
• gépi műveletek eredményeként (faforgács, esztergált fa)
de más módokon is, és minden esetben különböző optikai hatásban jelenik meg a szín.
(Sentance 2004:32)

Anyag és megmunkálása
A különböző megmunkálású faanyagoknak
eltérő az optikai- és színhatása
Kép forrás:
1. http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADj%C3%A1cs
2. http://inbiomasa.es/biomasa/
3. http://www.getdomainvids.com/keyword/laminated%20wood/

Az anyag (szakszerű) megmunkálása minőségi változást eredményez, általában növeli az anyag ill. a tárgy értékét. A közvetlen emberi vagy a gépi megmunkálás nemcsak a felületi minőséget, hanem az anyag színét is módosítja: a sima, csiszolt kövek színe élénkebb; a savval maratott üveg éppen fordítva: a csillogó, átlátszó anyag matt fehér felületet nyer.
(Csavarga 2014:6 és 10)



Textúra és faktúra

A művészeti gyakorlatban és oktatásban különbséget tesznek a két fogalom között, Moholy-Nagy ezeket anyagértéknek nevezi. (Moholy-Nagy 1972:192 és 1996:76)

A simaság–szemcsézettség dimenzióban végtelen sokféle változat, fokozat, átmenet fordul elő. A szemcsézettség plasztikai mélységétől, szemcseméretétől, mintázatának rendezettségétől függően észrevehetően változik a felület- és a színmegjelenés, továbbá ezek az anyagok is lehetnek fényesek, átlátszóak, mattak stb. A plasztikus szemcse tompábbá teszi a színt, mert a sok apró fény-árnyék optikailag szürkét kever a színbe.

Különböző szemcsézettségű felület
Ugyanannak az anyagnak (a homoknak) kétféle textúrája:
a simább felület színe valamivel világosabb és telítettebb.
Kép forrás:
https://pinterest.com/


A textúra és a faktúra –mint természetes ill. mesterséges anyagszerkezet– felületi egyenetlenségeivel, sajátos optikai tulajdonságaival modulálja az anyag színét, ahogy a fenti kép jól szemlélteti.


Textúra

• az anyag természetes úton létrejövő felülete (ásványok,       fakéreg, növényi felület, állat bőre, madártoll stb.)
• az anyag természetes úton átalakuló felületi karaktere:       külső erők hatása (kopás, rozsda, rovarjáratok, víz vagy szél       mozgása stb.)

Textúrák – természetes anyagok felülete
Hematitkő Növény levele Pávatoll

Textúrák – a természet átalakító munkája
Rovarrágta fa Rozsdás fém Homokdűne



Faktúra

Mesterséges erőhatás lenyomata, emberi tevékenység következménye az anyagon:
• emberi gesztus (a pillanat dinamikáját őrzi az anyag, pl. a       festő ecsetkezelését a vásznon);
• emberi tevékenység, munkaeszköz (ujjak, véső, simítólap)       nyoma;
• ipari (gépi) faktúra (fémfelület, műanyag-, papírtermék).
(Bálványos 1998:59)

Faktúrák – emberi tevékenység, gesztus
Van Gogh
ecsetkezelése
Kerámia,
bekarcolt mintával
Mintázott cement


Hétköznapi tárgyaink túlnyomó többsége iparilag előállított termék, melyen nem látszik közvetlenül az emberi kéz nyoma. A gépi faktúra szintetikus felület, a kész tárgy anyagminősége ritkán, alig vagy egyáltalán nem emlékeztet az alapanyagok eredeti struktúrájára. Például az üveg alapanyagai: kvarchomok, mészkő, szóda, a műanyagoké pedig kőolajszármazék – a késztermék látványában azonban egyik sem érzékelhető.

Ipari faktúrák
Fémfelület Üveg Műanyag

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bálványos – Sánta:
Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció, 59.p.

Csavarga:
Belső színtérkép

Kepes:
A látás nyelve, 163.p.

Lissák:
A formáról, 100.p.

Moholy-Nagy:
Az anyagtól az építészetig

Moholy-Nagy:
Látás mozgásban

Sentance:
A fa és az ember

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)
Tapintási tulajdonságok
« Anyagstruktúra
Anyagminőségek „üzenete” »
67.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.