A tárgyak tervezésének, készítésének,
gyártásának, kereskedelmének, marketingjének,
használatának, elrendezésének, gyűjtésének
és az elhasznált tárgynak (a hulladéknak) vizuális és kommunikatív vonatkozásai is vannak.
A mesterséges tárgy és színe az
emberi munkatevékenység és technológia
eredménye. Bizonyos technikákkal tartós,
több évezredet is „átvészelő”
színeket lehet létrehozni, ilyen pl. a zománc,
üveg és kerámiamáz. Más technikák
jó ha pár évszázadot-évtizedet
megérnek (pl. textilek), megint mások csak néhány
évre szóló színeket eredményeznek
(festett fa- és falfelület). A tárgy színének
élettartama függ a színezési eljárástól,
pigmenttől és a környezeti hatásoktól
(UV sugárzás, időjárás, mechanikai
igénybevétel stb.).
A tárgy „kommunikál” is, a forma-, anyag-
és szín- tulajdonságok üzeneteket
hordoznak. A tárgyak szimbolikáját, pszichológiáját, kommunikációját elemző irodalomban mindenütt hangsúlyozzák
a színek jelentőségét.
(Kapitány 2005; Crozier 2001;
Lissák 1998; Ernyey 1998)
A színkommunikáció oldaláról
szemlélve mindezt, a tárgy és színes dísz összefüggését érdemes kiemelni.
A több tízezer éves történetben
gyakran változott a tárgyakról alkotott
–eszmei, funkcionális és esztétikai–
paradigma, ebből következően más elgondolások
voltak érvényben a színekről is.
Dizájn
A mai korra jellemző tudatos tárgytervezés
és a tömegtermelés elméleti alapja
a modern dizájn, melyet művészetnek és tudománynak tekintünk.
A témában érdeklődőknek Slézia József Design évkönyveit
ajánlom.
A 18-19.századi előzményeket (ipari forradalom, Arts and Crafts mozgalom) követően, az I. világháború
után alakult ki az ipari terméktervezés
filozófiai és esztétikai elmélete,
a holland De Stijl és a németországi Bauhaus meg- fogalmazásában. Az 1930-as
években mégis az USA-ban indult el a dizájn-elvű
sorozatgyártás.
(Art and Crafts Movement; De Stijl; Droste
2003; Bauhaus: Itten, Albers...)
A dizájn a tárgytervezés és
-készítés ipari változatára
vonatkozik, megkülönböztetve a korábban
általános, egyedi terméket előállító
iparművészeti, kisipari kézműves, népművészeti
és háziipari tárgyalkotástól.
A dizájn fogalma és maga a tevékenység
az ipari tömegtermeléssel párhuzamban terjedt
el a világban.
Az angol „design” szó latin eredetű,
az olasz disegno (rajz) szóból származik,
eredeti értelmében mintarajz, terv, később
az ipari formatervezést jelenti, ma már az elvont
(pl. folyamat-) tervezést is így nevezik. Az utóbbi
időben az internet oldalak tervezésének nevében
is szerepel: webdizájn.
A dizájn körébe sorolják az alkalmazott
vizuális művészetek valamennyi ágát:
az építészetet és városi
környezetet, a mérnöki tervezést (híd,
ipari konstrukció, gép, informatika), a tárgy-
vagy formatervezést (a járműtől az evőeszközig),
az öltözködés tárgyait, az alkalmazott
grafikát (tipográfia, reklámkép,
számítógépen megjelenő kép),
és általában a vizuális-kreatív tevékenységeket. E szakterületek közös
jellemzője, hogy „képben gondolkodnak”,
rajz segítségével kommunikálnak
a megrendelővel, a többi tervezővel, gyártóval
és kivitelezővel.
A dizájn lényegében a vizuális kommunikáció professzionális megnyilvánulása.
Dizájn-követelmények
Minden dizájn-műfajban a követelmények
három nagyobb körét kell egyszerre figyelembe venni és teljesíteni:
• a funkciót, használhatóságot, biztonságot
• az esztétikus formát és színt
• a gazdaságos, ésszerű gyártást
ill. kivitelezést
A jó dizájn mindig csapatmunka: piackutató,
formatervező, mérnök, grafikus, tipográfus,
pszichológus, ergonómus, marketinges, informatikus és (feladattól függően) más
szakemberek, pl. színtervező részvételével.
(Porter 1976)
Színdizájn |
|
Termék
(Mac iPod Nano, 2006); |
Kép
forrás:
http://www.technolism.com/apple-ipod-vs-sony-ericsson-a-seris-video-
walkman-oled-screen-which-one-is-the-best.html |
|
|
Belső
terek és berendezések (Frankfurti Könyvvásár); |
Kép
forrás:
http://www.turkiyegazetesi.com.tr/kultursanat/88817.aspx |
|
|
Egy
német gyártelep |
Kép
forrás:
http://www.flugger.com/Flugger-c-Group/Image_bank.aspx |
Színalkalmazások
– tervezett színek |
A mai értelemben vett dizájn a 20 sz. elején
jött létre, és ugyanekkor születtek
a színkutatás legfontosabb, ma is érvényes
eredményei, ld. Albers, Itten,
Klee, Kandinszkij, Kepes György munkásságát.
A dizájn és a tudatos színalkalmazás
szorosan összefonódó tevékenységek.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Albers:
A színek kölcsönhatása
Art and Crafts Movement - Wikipedia
Bálványos:
Esztétikai-művészeti ismeretek, nevelés,
35.p.
Bálványos – Sánta:
Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció,
118.p.
Bauhaus: Itten, Albers and Kandinsky on Color
Crozier:
Pszichológia és design
De Stijl - Wikipedia
Droste:
Bauhaus
Dvorszky (szerk.):
Design – A forma művészete
Ernyey:
Tárgyvilágunk 1896-1996
Gazda:
Közösségi tárgykultúra - művészeti
hagyomány, 50.p.
Itten:
A színek művészete
Kandinszkij:
A szellemiség a művészetben
Kapitány és Kapitány:
Tárgyak szimbolikája
Kepes:
A látás nyelve
Kepes:
Látásra nevelés
Király:
Az arányosításról, 99.p.
Lissák:
A formáról
Partsch:
Klee
Porter – Mikellides (ed.): Colour for Architecture
Slézia:
Design évkönyv
Vadas:
Modern és posztmodern
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|