Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.4.4.

Tárgy és színe
 
 
A tárgyak tervezésének, készítésének, gyártásának, kereskedelmének, marketingjének, használatának, elrendezésének, gyűjtésének és az elhasznált tárgynak (a hulladéknak) vizuális és kommunikatív vonatkozásai is vannak.

A mesterséges tárgy és színe az emberi munkatevékenység és technológia eredménye. Bizonyos technikákkal tartós, több évezredet is „átvészelő” színeket lehet létrehozni, ilyen pl. a zománc, üveg és kerámiamáz. Más technikák jó ha pár évszázadot-évtizedet megérnek (pl. textilek), megint mások csak néhány évre szóló színeket eredményeznek (festett fa- és falfelület). A tárgy színének élettartama függ a színezési eljárástól, pigmenttől és a környezeti hatásoktól (UV sugárzás, időjárás, mechanikai igénybevétel stb.).

A tárgy „kommunikál” is, a forma-, anyag- és szín- tulajdonságok üzeneteket hordoznak. A tárgyak szimbolikáját, pszichológiáját, kommunikációját elemző irodalomban mindenütt hangsúlyozzák a színek jelentőségét.
(Kapitány 2005; Crozier 2001; Lissák 1998; Ernyey 1998)

A színkommunikáció oldaláról szemlélve mindezt, a tárgy és színes dísz összefüggését érdemes kiemelni. A több tízezer éves történetben gyakran változott a tárgyakról alkotott –eszmei, funkcionális és esztétikai– paradigma, ebből következően más elgondolások voltak érvényben a színekről is.


Dizájn

A mai korra jellemző tudatos tárgytervezés és a tömegtermelés elméleti alapja a modern dizájn, melyet művészetnek és tudománynak tekintünk.

A témában érdeklődőknek Slézia József Design évkönyveit ajánlom.

A 18-19.századi előzményeket (ipari forradalom, Arts and Crafts mozgalom) követően, az I. világháború után alakult ki az ipari terméktervezés filozófiai és esztétikai elmélete, a holland De Stijl és a németországi Bauhaus meg- fogalmazásában. Az 1930-as években mégis az USA-ban indult el a dizájn-elvű sorozatgyártás.
(Art and Crafts Movement; De Stijl; Droste 2003; Bauhaus: Itten, Albers...)

A dizájn a tárgytervezés és -készítés ipari változatára vonatkozik, megkülönböztetve a korábban általános, egyedi terméket előállító iparművészeti, kisipari kézműves, népművészeti és háziipari tárgyalkotástól. A dizájn fogalma és maga a tevékenység az ipari tömegtermeléssel párhuzamban terjedt el a világban.

Az angol „design” szó latin eredetű, az olasz disegno (rajz) szóból származik, eredeti értelmében mintarajz, terv, később az ipari formatervezést jelenti, ma már az elvont (pl. folyamat-) tervezést is így nevezik. Az utóbbi időben az internet oldalak tervezésének nevében is szerepel: webdizájn.

A dizájn körébe sorolják az alkalmazott vizuális művészetek valamennyi ágát: az építészetet és városi környezetet, a mérnöki tervezést (híd, ipari konstrukció, gép, informatika), a tárgy- vagy formatervezést (a járműtől az evőeszközig), az öltözködés tárgyait, az alkalmazott grafikát (tipográfia, reklámkép, számítógépen megjelenő kép), és általában a vizuális-kreatív tevékenységeket. E szakterületek közös jellemzője, hogy „képben gondolkodnak”, rajz segítségével kommunikálnak a megrendelővel, a többi tervezővel, gyártóval és kivitelezővel.

A dizájn lényegében a vizuális kommunikáció professzionális megnyilvánulása.


Dizájn-követelmények
Minden dizájn-műfajban a követelmények három nagyobb körét kell egyszerre figyelembe venni és teljesíteni:
• a funkciót, használhatóságot, biztonságot
• az esztétikus formát és színt
• a gazdaságos, ésszerű gyártást ill. kivitelezést

A jó dizájn mindig csapatmunka: piackutató, formatervező, mérnök, grafikus, tipográfus, pszichológus, ergonómus, marketinges, informatikus és (feladattól függően) más szakemberek, pl. színtervező részvételével. (Porter 1976)

Színdizájn
Termék (Mac iPod Nano, 2006);
Kép forrás:
http://www.technolism.com/apple-ipod-vs-sony-ericsson-a-seris-video-
walkman-oled-screen-which-one-is-the-best.html
Belső terek és berendezések (Frankfurti Könyvvásár);
Kép forrás:
http://www.turkiyegazetesi.com.tr/kultursanat/88817.aspx
Egy német gyártelep
Kép forrás:
http://www.flugger.com/Flugger-c-Group/Image_bank.aspx
Színalkalmazások – tervezett színek


A mai értelemben vett dizájn a 20 sz. elején jött létre, és ugyanekkor születtek a színkutatás legfontosabb, ma is érvényes eredményei, ld. Albers, Itten, Klee, Kandinszkij, Kepes György munkásságát. A dizájn és a tudatos színalkalmazás szorosan összefonódó tevékenységek.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Albers:
A színek kölcsönhatása

Art and Crafts Movement - Wikipedia

Bálványos:
Esztétikai-művészeti ismeretek, nevelés, 35.p.

Bálványos – Sánta:
Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció, 118.p.

Bauhaus: Itten, Albers and Kandinsky on Color

Crozier:
Pszichológia és design

De Stijl - Wikipedia

Droste:
Bauhaus

Dvorszky (szerk.):
Design – A forma művészete

Ernyey:
Tárgyvilágunk 1896-1996

Gazda:
Közösségi tárgykultúra - művészeti hagyomány, 50.p.

Itten:
A színek művészete

Kandinszkij:
A szellemiség a művészetben

Kapitány és Kapitány:
Tárgyak szimbolikája

Kepes:
A látás nyelve

Kepes:
Látásra nevelés

Király:
Az arányosításról, 99.p.

Lissák:
A formáról

Partsch:
Klee

Porter – Mikellides (ed.): Colour for Architecture

Slézia:
Design évkönyv

Vadas:
Modern és posztmodern

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)

Tárgy és színe
« Élelmiszer és színe
Díszítés »
70.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.