Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.3.3.1.

Színszimbólumok
 
 
Az ember szimbólumhasználó állat”*, az egyetlen az élőlények közül, aki (spontán módon) jelképeket készít, használ és értelmez.
*Ernst Cassirer (1874-1945) német filozófus gyakran idézett mondata

„A szimbolikus gondolkodásmód, a köznyelvi képes beszéd és a rajzolt jelképek évezredek óta az emberiség közismert és nélkülözhetetlen eszközei” ... „Az emberi kultúra működése elválaszthatatlan a jelek és jelképek használatától. Az emberi közösségek létezése feltételezi a jelekre épülő folyamatos kommunikációt.” – írja Hoppál Mihály (1997:5) könyve bevezetőjében.
Erdélyi Zsuzsanna
szerint (1961:174): „A szimbólum, a jel – képalkotás, megelőzi az írást. Képpel előbb fejeztek ki fogalmakat, mint írással. ... A szimbólumrendszer históriai, művelődési, mitikus vagy pszichológiai nyomokat őrizhet vagy rejthet”.

A színszimbólum hosszú idő alatt kialakult, kulturális konvención alapuló kapcsolat valamely fogalom és egy szín között. Egy kultúrán belül és egy adott korban a szimbólumok megértése szinte általános, használata pedig csoport- (identitás-) képző, erősíti a közösséghez tartozást, és elkülönít a más szimbólumokat használó csoportoktól. Jelentése lassan alakul ki és lassan változik, gyökerei mélyre nyúlnak, pl. a vallási és nemzeti színek, a heraldika színei, sportcsapatok, pártok, mozgalmak színei nagy állandóságot mutatnak. Kialakulásában –a színasszociációk mellett– szerepet játszik a történelmi és kulturális hagyomány, a hiedelemvilág, a táj és természeti környezet, az elérhető festékek és színes anyagok választéka.



Asszociáció – szimbólum – kód

Korábban részleteztük a pszichológiai előzményeket, benne a színasszociációt, mely közös gyökere a színszimbólumnak és színkódnak, ezért sincs éles határ e három fogalom között. Olykor nem könnyű eldönteni, éppen melyikről van szó, lehet egyszerre szimbólum és kód, továbbá „átjárás” is lehetséges közöttük: a szimbólum kóddá alakulhat és fordítva, ahogy majd a zászlók esetében utalunk rá.

Az alábbi sémáról leolvasható: a (pszichológiai eredetű) színasszociáció a gyökere mind a színszimbólumnak, mind a színkódnak; ez utóbbiak a kultúra alkotóelemei és visszahatnak az asszociációra, de gyengébben. A szimbólum és kód között is van egy (aszimmetrikus) kölcsönhatás.

Asszociáció – szimbólum – kód
Kölcsönhatások


A három fogalom, a kultúra és az időbeliség viszonyának különbségei:
Színasszociáció:
     kultúrától nagyrészt független, időben tartós
Színszimbólum:
     kultúrától erősen függő, időben tartós
Színkód:
     nemzetközi, részben kultúrától függő, időben kevésbé tartós


Társadalmi produktum
Az ősi és egyéni színélmények asszociatív láncolata teszi alkalmassá a színeket szimbolikus üzenetek közvetítésére. A színasszociáció biológiai-evolúciós élményeinkkel áll szoros összefüggésben, épp ezért a különböző kultúrákban többé-kevésbé hasonló tartalmakat hordoz. A színszimbólum viszont társadalmi produktum, ezért a távoli kultúrák színjelképei között ugyan tapasztalhatunk egyezéseket (mert a gyökerek azonosak: a vér mindenütt vörös), de éles eltéréseket is. A színszimbólumok története sokszor feltárható, a jelentéstartalom visszavezethető valamilyen racionális okra, előzményre, pl. a zöld szín megbecsülése, majd szimbolikus-szakrális szerepe a sivatagi arabok között –és később az iszlámban– összefügg a nép vízben és növényzetben szegény környezetével.

A szín- és általában a képi szimbólumok jelentősége azokban a kultúrákban és történelmi időszakokban volt különösen nagy, ahol/amikor az írásbeliség még nem terjedt el. A középkorban a szegények bibliájának (Biblia Pauperum) képeiből, az egyházi liturgia színeiből tájékozódtak az egyszerű hívek. Szimbólumokkal természetesen ma is lépten-nyomon, igen változatos kontextusokban találkozunk.

Kultúra
A színszimbólum kultúrafüggő, csak egy adott kultúrában értelmezhető. Egyetemes színszimbólum, ami minden kultúrában azonos jelentésű, csak kevés van. Ilyen a fehér és fekete (nappal és éjszaka), továbbá a vörös (vér és tűz) szimbóluma. E színek szoros összefüggésben vannak az emberiség ősi élményeivel, az asszociációs tartalom igen korán alakult szimbólummá.

Az egymáshoz közeli kultúrák között kisebb, távoli civilizációk között nagyobb különbségek lehetnek a színszimbólumok jelentésében. Példák: a gyász színe Európában a fekete, a Távol-Keleten a fehér, és sokáig Magyarországon is a fehér volt. A fekete és a fehér közös tulajdonsága, hogy mindkettő akromatikus („színtelen” szín). A középkori Európában a sárga a diszkrimináció és a járványok szimbóluma volt, míg Kínában, mint a legmegbecsültebb szín, csak a császárt illette. Az eltérés időben is megnyilvánulhat, a jelentés időben változhat: Európában a zöld a középkor folyamán „megvetett” szín volt, ma a természet, az egészség és a környezetvédelem jelképeként az egyik legbecsültebb. A 18.századig a kék elsősorban a nők színe volt, a vörös a férfiaké, azóta ez a jelentés megfordult.

A szimbólum általában nem magától értetődő, ismerni kell hozzá a történeti-kulturális hátteret. Félreértésekre ad okot pl. a rózsaszín szimbolikus jelentése, mely a kortárs nyugati kultúrákban mást jelent mint évszázadokkal ezelőtt.

Nyelv
Csak a nyelvben már régóta önálló kategóriát alkotó színeknek (fehér, fekete, vörös, sárga, zöld, kék) van gazdag és határozott szimbolikus tartalma. A később (az utóbbi 100-300 évben) „önállósodó” színeknek (narancs, rózsaszín, lila) lényegesen kevesebb jelentése van. Mondhatjuk: mennél ősibb egy színkategória, annál több jelentése van. A szín telítettsége is fontos tényező, a tompa színekhez (barna, szürke, sötétkék) sokkal kevesebb szimbólum tartozik.


Jelentés

A szimbólum rendszerint összetett jelentéseket hordoz. Érvényes ez a színekre is, ahol gyakran jelentés-koncentrációval találkozunk, másrészt különböző, akár ellentétes tartalmak fűződnek ugyanahhoz a színhez. A különböző jelentések egy adott szín más-más árnyalataihoz kapcsolódnak: pl. az élénk melegsárga a Nap és az arany szimbóluma, a fakó sárga a betegségé és halálé, a tört zöldessárga (az epe színe) pedig számos kellemetlen fogalommal (irigység, düh) társul.

A színeknek egy korszakon és kultúrán belül is ellentétes szimbolikus jelentései vannak, így alkalmasak ellentmondásos jelenségek kifejezésére is. Némelyik színt erős jelentés-polaritás jellemzi, pl. a vörös egyszerre szimbolizálja az életet és a halált, a szerelmet és a háborúskodást, a császári hatalmat és a baloldali munkásmozgalmat.

A szimbolikus tartalom attól is függ, mi hordozza a színt. Az anyagok, anyagminőségek akár ellentétes jelentésűvé változtatják ugyanazt a színt, pl. a fehér selyem: hatalom, gazdagság, tisztaság; a festetlen nyersfehér vászon: szegénység, öregség, gyász.

A színszimbólum és színkód csak egy adott társadalomban és kultúrában értelmezhető


Az előző fejezetben (Színkommunikáció a természetben és a társadalomban) a színszimbólumok számos példáját soroltuk fel. A következő oldalon a színszimbólumok (teljességre nem törekvő) felsorolása olvasható. A szakirodalomban további adatokat találhat az érdeklődő.


Lista:
Színszimbólumok kultúrák és korok szerint

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bódiné:
A bíbor méltóság, a sárga árulás

Eco:
A szépség története

Erdélyi:
Adatok a magyar népköltészet színszimbolikájához

Gage:
Colour and Meaning

Gage:
Colour in Art

Gage:
Colour and Culture, 117.p.

Gazda:
Közösségi tárgykultúra - művészeti hagyomány, 121.p.

Gulyás:
A fény és a szín

Hoppál – Jankovics – Nagy – Szemadám:
Jelképtár

Jankovics M.:
3+1, A négy évszak szimbolikája

Jankovics M.: Jelképkalendárium

Király:
Általános színtan és látáselmélet, 51.p.

Leeuwen:
The Language of Colour, 15.p.

Monoriné Rohlik:
A varázserejű hímes tojás, 60.p.

Pál – Újváry:
Szimbólumtár

Ripa:
Iconolgia

Seibert:
A keresztény művészet lexikona

The Meanings of Colors

Tokaji Zs.:
Kínai jelképtár

Színszimbólumok
« A szín informatív szerepe a kommunikációban
Színszimbólumok kultúrák
és korok szerint – Lista »
134.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.