Helmholtz kutatásai óta
a színérzetek jellemzőit térbeli (3D)
modellben rendezik el, a három színjellemzőt
egy henger, (pontosabban egy kettőskúp) terében
lehet a legszemléletesebben ábrázolni.
A kettőskúp az elméleti színtér,
itt helyezkedik el valamennyi „létező”
szín, vagyis, amit érzékelni vagyunk képesek
és nem csak azok, amelyeket elő tudunk állítani,
ez utóbbiak természetesen kisebb teret alkotnak.
(Nemcsics 1990:38)
A 3 színérzet-paraméter elhelyezkedése
a hengerben terében:
• A színezet a henger főkörén fut körbe.
• A telítettség sugárirányban (a vízszintes
síkban) változhat.
• A világosság a henger tengelyének irányában
(függőleges
síkban) helyezkedik
el.
| Hengerkoordináták |
 |
A henger kerülete mentén a színezet,
függőleges (tengely-) irányban a világosság,
sugár irányban a telítettség
változik |
A geometriai modell szemléletes módon írja
le a színérzetek közötti összefüggéseket:
| A henger
metszete |
 |
A színkör ferde síkú elhelyezkedése
szemlélteti a tiszta színezetek
közötti világosság-különbséget.
Függőleges irányban a világosság
változik (akromatikus tengely).
Sugár irányban a telítettség
változik, a tengelytől távolodva nő. |
A tiszta színezetek spektrális világossága
különböző, ez a jellemző a hengerkoordináta
rendszerben egy ferde síkú korongon ábrázolható.
A legvilágosabb sárgászöldek magasabban,
a kékeslilák sötétek, ezért
a korong alacsonyabb részein helyezkednek el.
Egy részletes metszet:
| A színtér
egy metszete |
 |
A
telítettség (T) és világosság
(V) szerinti árnyalatok.
A zöld világosabb szín, ezért
legtisztább árnyalata magasabb
V szinten helyezkedik el, mint komplementere, a bíbor.
Egy vízszintes síkon az egyforma világosságú
árnyalatok vannak.
Középen a szürke tengely, ettől
távolodva egyre tisztábbak a színek. |
Alább a kettőskúp 12 metszete (azonos színezetű
félsíkok):
| Azonos színezetű
félsíkok |
 |
 |
 |
 |
| Vörös 0º |
Narancs 30º |
Sárga 60º |
Sárgászöld 90º |
| |
|
|
|
 |
 |
 |
 |
| Zöld 120º |
Hidegzöld 150º |
Türkiz 180º |
Hidegkék 210º |
| |
|
|
|
 |
 |
 |
 |
| Kék 240º |
Lila 270º |
Magenta 300º |
Bíbor 330º |
A kettőskúp
metszetei 30 fokonként.
Egy metszetben (a szürke tengely kivételével)
minden árnyalat színezete azonos. |
Színezet – főkör
A henger főkörén vannak a színezetek,
vagyis a maximálisan telített színek,
melyek folytonos átmenetben zárt kört (360º)
alkotnak. A legtelítettebb színeket határszínnek
is nevezik. A komplementer párok a körben egymással
szemben (180º-ra) helyezkednek el.
E tanulmány ábráin általában
a Coloroid-rendszer szerinti színkör-elrendezést
használom, mert (véleményem szerint) ez
felel meg legjobban az érzékelés egyenletességének.
A számítógépes grafikában
elterjedt, a színkört 6 egyenlő részre
osztó elrendezés túlzottan leegyszerűsített,
ami a számításokat megkönnyíti
ugyan, de az érzékelést kevésbé
pontosan írja le. (Nemcsics 1990:85;
Coloroid)
A színkör a spektrum színeiből áll
össze, kiegészítve a bíborral. A kör
0º középponti szöge megegyezés kérdése,
általában a spektrum valamelyik végéhez
kötik, leggyakrabban a vörös van a 0º foknál, de léteznek ettől eltérő
kiindulások is.
| A színkör |
 |
A
színek azonosítása a fi szöggel:
a 0º-nál a vörös, a 48º-nál egy
sárga színezet van |
Telítettség – sugárirány
A telítettség sugárirányban (vízszintes
síkban) változó érték.
A hengerkoordináta függőleges tengelye a szürke- vagy színtelen-tengely, ahol a telítettség
mindenütt 0, itt nincs színtartalom és természetesen
színezet sem. Kifelé haladva a telítettség
növekszik, a henger palástján lévő
tiszta színeké maximális (100). A nagyon
sötét és a nagyon világos árnyalatok
telítettsége szükségképpen
nagyon kicsi, ezek a színek a semleges tengely közelében
találhatók.
A szín telítettségének fokozata
azt jelöli, hogy egy árnyalat hol helyezkedik el
a tiszta színezet és a (vele azonos világosságú)
szürke között. A telítettség két
végpont között változó érték.
Világosság – tengelyirány
A hengerkoordináta szürke-tengelyén az alsó
pólus a fekete, a felső a fehér.
Minden színárnyalat a kettőskúpban
olyan világossági értékkel jellemezhető,
amely a vele azonos világosságú szürke
helye ezen a tengelyen.
Az elméleti legtisztább fehér világossága
100, az elméleti feketéé 0. A kettőskúp
jól szemlélteti, hogy ...
fehérrel
ill. feketével azonos világosságú
szín
nem létezik ugyanabban a rendszerben! |
Például a barna és a rózsaszín
színezete azonos (mindkettőé vörös,
fi=0º), telítettségük kicsi (mindkettőé
kb. 15), világosságuk azonban eltérő,
a barnáé 20, a rózsaszíné
80.
| Tört
színek a kettőskúp terében |
 |
A
rózsaszín koordináta-értékei:
T=15, V=80.
A barna koordináta-értékei: T=15,
V=20.
Mindkettő színezete: vörös (fi =
0º) |
Mértékegységek
A színezetet a kör középponti szögével
(0-360º) lehet azonosítani, a telítettséget
és a világosságot 0-100 közötti
skalár értékkel, vagyis dimenzió
nélküli számmal. Mivel érzetekről
(tudattartalmakról) van szó, nincs fizikai mértékegységük!
A színérzetet keltő fizikai ingereknek van:
lumen, nanométer.
A kettőskúp jellemző
metszetei
A színezetek főköre és a világossági
tengely feszíti ki a kettőskúp terét,
ahol valamennyi látható szín és
árnyalatai értelmezhetőek. Nézzük,
hogy a kettőskúp három jellemző metszetén
hogyan helyezkednek el a színek:
Azonos színezetek
(a kettőskúp félsíkja), a példában
a vörös és árnyalatai.
| Azonos
színezet (vörös) |
 |
A
telítettség (T) és világosság
(V) szerinti árnyalatok.
H=0, mert a vörös a színkör kezdőpontja. |
Jól látszik, hogy a telítettség
és világosság nem vehet fel bármekkora
értéket a 0-100 között, hanem kizárólag
a háromszög belsejében értelmezhető.
Nincs teljesen telített és ugyanakkor nagyon világos
vörös!
Azonos telítettségű színek
(koaxiális belső hengerpalást), a képen
a T=50 árnyalatok. A színek követik a spektrális
világosság hullámvonalát.
| Azonos
telítettség |
 |
A
színezet és a világosság (V)
változása a T=50 helyen.
A hullámvonal jelzi, hogy a színek spektrális
világossága különböző:
legvilágosabb a sárgászöld,
legsötétebb az lila |
Azonos világosságú színek
(a kettőskúp vízszintes metszete), a képen
a V=60 árnyalatok.
| Azonos
világosság |
 |
A
színezet és a telítettség
(T) változása azonos világosság
(V=60) esetén.
A sötét színezetek (lila, kék)
árnyalatai ezen a V szinten
kisebb halmazt képeznek, mint a sárgáé. |
Színekkel foglalkozó tervezőknek érdemes
megbarátkozni a hengerkoordináta rendszerrel,
mert szemléletes, és az emberi színérzékelést
sokkal jobban modellezi, mint a technikai (RGB, CMYK) rendszerek.
A színek között több összefüggést
fed fel, és a színhatások megtervezéséhez
(pl. harmónia- és kontraszt-szerkesztéshez)
sokkal több segítséget nyújt, mint
a technikai színmodellek.
3D színmodellek a grafikus szoftverekben
A színérzet-modell kulcsszavai az angol nyelvű
szak- irodalomban:
– Hue (színezet),
– Saturation, Chroma, Colorfulness, Purity (telítettség),
– Lightness, Value, Brightness, Intensity (világosság).
A grafikai szoftverek (Adobe Photoshop, A. Illustrator stb.)
is felkínálják a hengerkoordináta
szemléletű modelleket HSL, HSV, HSB, HSI neveken. E modelleket a Munsell-rendszer mintájára fejlesztették, alaposan leegyszerűsítve
az eredeti rendszert, de ezt indokolttá teszi a cél,
a könnyű algoritmizálás. (HSL
and HSV; HSB color model; Colorspace)
| HSV és
HSL színmodellek |
 |
| A
függőleges a világossági tengely
(V ill. L), a főkör mentén a színezet
(H) változik, sugárirányban a telítettség
(S). |
Kép
forrás:
http://www.getreuer.info/home/colorspace |
A színtér az angol nyelvű irodalomban:
color space, color solid.
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Coloroid - Wikipedia
Colorspace
HSB color model - Wikipedia
HSL and HSV - Wikipedia
Itten:
A színek művészete, 65.p.
Nemcsics:
Színdinamika
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
