Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.2.0.2.

Színjellemzők: Telítettség
 
 
A színtelítettség két végpont között változó érték: a tiszta szín és a vele azonos világosságú szürke között. (Más szóval: a színnek a vele azonos világosságú szürkétől való távolságát fejezi ki.)
Színtelítettség a továbbiakban röviden: telítettség.
(Nemcsics 1990:38 és 86)

Az alábbi ábrán három sorban ábrázoljuk egy szín (a vörös) különböző telítettségi metszeteit, mindegyik sorban más a világossági szint, és abban a sorban állandó. A szürkék telítettsége mindig nulla.
– A felső sorban egy világosszürke (T=0) és egy világospiros közötti átmenetek. A világossági szint kb. 70
– A középső sor tartalmazza egy középszürke (T=0) és a
legtelítettebb vörös (T=100) átmeneteit. A világossági szint: 30
– Az alsó sorban egy sötétszürke (T=0) és egy sötétvörös
(barna) közötti átmenetek. A világossági szint kb. 13

Telítettségi sorok
Három telítettségi sor ugyanabból a vörösből, különböző
(a 70, 30 és 13) világossági szinteken, az adott sorban a világosság állandó. A telítettség balról jobbra növekszik:
0-100 (szürke – tiszta szín) között.


A telítettség jól szemléltethető a színösszetevők arányának változásával is (ld. alábbi képek, a sorrend megfelel a fenti ábrán látható színsorrendeknek).
A keverékben résztvevő színeket négyzetben, keveréküket (az eredményt) körben ábrázolom.

Telítettségi sor – színösszetevők változása, 1.
Fehér, fekete és a tiszta szín arányának változása a telítettségi sorban.
A színezet (piros) és a világosság állandó (kb. 70%), a telítettség balról jobbra növekszik, ahogy nő a színtartalom aránya.
A felső négyszögben az összetevők arányának folyamatos változása;
a négyzetekben az adott arány;
alatta a körben az adott keverék látszik.

Telítettségi sor – színösszetevők változása, 2.
Fehér, fekete és a tiszta szín arányának változása a telítettségi sorban.
A színezet (piros) és a világosság állandó (30%), a telítettség balról jobbra növekszik, ahogy nő a színtartalom aránya.

Telítettségi sor – színösszetevők változása, 3.
Fehér, fekete és a tiszta szín arányának változása a telítettségi sorban.
A színezet (piros) és a világosság állandó (kb. 13%), a telítettség
balról jobbra növekszik, ahogy nő a színtartalom aránya.



A színtelítettség néhány sajátossága

A telítettségi különbségre kevésbé vagyunk érzékenyek, mint a világosságra és a színezetre. Ha két összehasonlítandó szín között csak telítettségi különbség van, akkor könnyen meg tudjuk állapítani, melyik a tisztább. De ha színezetük és/vagy világosságuk is eltér, akkor ezek a színjellemzők erősebben hatnak, mint a telítettségi különbség.

Telítettség különbség érzékelése
A két szín között a telítettség különbség 30%, ez jól érzékelhető, mert színezetük és világosságuk azonos A két szín között a telítettség különbség 30%, de nehéz
érzékelni, mert színezetük és világosságuk is különböző


A színezetek között akkor tudunk határozottabban különbséget tenni, ha azok telítettek.

Telítettség különbség érzékelése
Az A (a1., a2.) jelű szín narancs, ill. a B (b1., b2.) jelű narancssárga.
Míg a telített (T=100%, felső sor) változatok között jól látjuk a színezetbeli különbséget, addig kevésbé telített (T=20%) árnyalataik
között ezt sokkal nehezebb megállapítani.


A nagyon világos színek (pl. rózsaszín) telítettsége mindig kicsi, hiszen a szín összetevői közül a fehér dominál benne; hasonlóan a sötét színek (pl. barna) telítettsége is alacsony, mert ott a fekete van túlsúlyban.

Tört árnyalatok telítettsége
A rózsaszín és a barna színösszetevői.
Telítettségük azonos (38%), színezetük azonos (vörös), világosságuk különböző, mert az egyik fehérrel, a másik feketével van keverve.


Telítettség jelentősége egy fotón

Telítettség csökkenés
Telített színek Kis telítettségű színek Telítetlen színek
Kép forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html



A telítettséghez kapcsolódó
néhány fogalom


Színtartalom (color content):
megfelel a telítettségnek, kapcsolódik a fehér- és a feketetartalom fogalmakhoz, az optikai színkeverésben használjuk.

Színsűrűség (color density):
kb. megfelel a telítettségnek

Színdússág (colorfulness):
a telítettséggel rokon fogalom, a színezet és telítettség együttes észlelése. (Majoros 2004:16)



A telítettség funkciója
a színkommunikációban


A színek figyelemfelhívó ereje a telítettséggel van szoros összefüggésben: mennél telítettebb, annál feltűnőbb egy szín. A látvány dinamikáját jórészt a benne szereplő színek telítettsége adja.
A színpreferenciára is hatással van: valamennyi színnek kedveltebb a tiszta árnyalata, mint a kevésbé telített.


Egyéb értelmezések

Fizika

A fizikai fogalmak közül a sávszélesség felel meg a színtelítettségnek. Mennél keskenyebb az energiát kibocsátó sáv a spektrumban, annál telítettebb, tisztább a színezet.


Nyelv

A magyarban így fejezzük ki a színérzet telítettségi jellemzőjét:
– a telített szín: tiszta, élénk, erős, tüzes, telt, határozott,      intenzív, ragyogó, harsány, rikító;
– a kevéssé telített szín: tört, szürkés, fakó, tompa, fáradt;
– a teljesen telítetlen szín (fehér, szürke, fekete): semleges
    vagy akromatikus .
– a kromatikus szín akkor „tiszta”, ha nem tartalmaz
     semmilyen semleges árnyalatot
– az akromatikus akkor „tiszta”, ha nem tartalmaz semmilyen     színes árnyalatot.
– tarka színek: amelyeknek van valamennyi színtartalmuk.
    A szürkék (akromatikus színek) nem tartoznak ebbe a     halmazba.

Telítettség és rokon fogalmai az angol szakirodalomban:
Saturation, Chroma, Colorfulness, Purity


Felhasznált és ajánlott irodalom:

Feisner:
Colour

de Grandis:
Teoria e uso del colore, 41.p.

Itten:
A színek művészete

Majoros:
Belsőtéri vizuális komfort

Nemcsics:
Színdinamika

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)
Színjellemzők: Telítettség
« Színjellemzők: Színezet
Színjellemzők: Világosság »
37.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.