A színtelítettség két végpont között változó érték: a tiszta szín és a vele azonos világosságú szürke között. (Más szóval: a színnek a vele azonos világosságú szürkétől való távolságát fejezi ki.)
Színtelítettség
a továbbiakban röviden: telítettség.
(Nemcsics 1990:38 és 86)
Az alábbi ábrán három sorban ábrázoljuk
egy szín (a vörös) különböző
telítettségi metszeteit, mindegyik sorban más
a világossági szint, és abban a sorban
állandó. A szürkék telítettsége
mindig nulla.
– A felső sorban egy világosszürke (T=0)
és egy világospiros közötti átmenetek.
A világossági szint kb. 70
– A középső sor tartalmazza egy középszürke
(T=0) és a
legtelítettebb vörös (T=100) átmeneteit.
A világossági szint: 30
– Az alsó sorban egy sötétszürke
(T=0) és egy sötétvörös
(barna) közötti átmenetek. A világossági
szint kb. 13
Telítettségi
sorok |
|
Három
telítettségi sor ugyanabból a vörösből,
különböző
(a 70, 30 és 13) világossági szinteken,
az adott sorban a világosság állandó.
A telítettség balról jobbra növekszik:
0-100 (szürke – tiszta szín) között. |
A telítettség jól szemléltethető
a színösszetevők arányának
változásával is (ld. alábbi képek,
a sorrend megfelel a fenti ábrán látható
színsorrendeknek).
A keverékben résztvevő
színeket négyzetben, keveréküket (az
eredményt) körben ábrázolom.
Telítettségi
sor – színösszetevők változása,
1. |
|
Fehér,
fekete és a tiszta szín arányának
változása a telítettségi sorban.
A színezet (piros) és a világosság
állandó (kb. 70%), a telítettség
balról jobbra növekszik, ahogy nő a színtartalom
aránya.
A felső négyszögben az összetevők
arányának folyamatos változása;
a négyzetekben az adott arány;
alatta a körben az adott keverék látszik. |
Telítettségi
sor – színösszetevők változása,
2. |
|
Fehér,
fekete és a tiszta szín arányának
változása a telítettségi sorban.
A színezet (piros) és a világosság
állandó (30%), a telítettség
balról jobbra növekszik, ahogy nő a színtartalom
aránya. |
Telítettségi
sor – színösszetevők változása,
3. |
|
Fehér,
fekete és a tiszta szín arányának
változása a telítettségi sorban.
A színezet (piros) és a világosság
állandó (kb. 13%), a telítettség
balról jobbra növekszik, ahogy nő a színtartalom
aránya. |
A színtelítettség néhány
sajátossága
A telítettségi különbségre kevésbé
vagyunk érzékenyek, mint a világosságra
és a színezetre. Ha két összehasonlítandó
szín között csak telítettségi
különbség van, akkor könnyen meg tudjuk
állapítani, melyik a tisztább. De ha színezetük
és/vagy világosságuk is eltér, akkor
ezek a színjellemzők erősebben hatnak, mint
a telítettségi különbség.
Telítettség
különbség érzékelése |
|
|
A
két szín között a telítettség
különbség 30%, ez jól érzékelhető,
mert színezetük és világosságuk
azonos |
A
két szín között a telítettség
különbség 30%, de nehéz
érzékelni, mert színezetük és
világosságuk is különböző |
A színezetek között akkor tudunk határozottabban
különbséget tenni, ha azok telítettek.
Telítettség
különbség érzékelése |
|
Az
A (a1., a2.) jelű szín narancs, ill. a B (b1.,
b2.) jelű narancssárga.
Míg a telített (T=100%, felső sor)
változatok között jól látjuk
a színezetbeli különbséget, addig
kevésbé telített (T=20%) árnyalataik
között ezt sokkal nehezebb megállapítani. |
A nagyon világos színek (pl. rózsaszín)
telítettsége mindig kicsi, hiszen a szín
összetevői közül a fehér dominál
benne; hasonlóan a sötét színek (pl.
barna) telítettsége is alacsony, mert ott a fekete
van túlsúlyban.
Tört
árnyalatok telítettsége |
|
A rózsaszín és a barna színösszetevői.
Telítettségük azonos (38%), színezetük
azonos (vörös), világosságuk különböző,
mert az egyik fehérrel, a másik feketével
van keverve. |
Telítettség jelentősége
egy fotón
Telítettség
csökkenés |
|
|
|
Telített
színek |
Kis
telítettségű színek |
Telítetlen
színek |
Kép
forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html |
A telítettséghez kapcsolódó
néhány fogalom
Színtartalom (color content):
megfelel a telítettségnek, kapcsolódik
a fehér- és a feketetartalom fogalmakhoz, az optikai
színkeverésben használjuk.
Színsűrűség (color
density):
kb. megfelel a telítettségnek
Színdússág (colorfulness):
a telítettséggel rokon fogalom, a színezet
és telítettség együttes észlelése.
(Majoros 2004:16)
A telítettség funkciója
a színkommunikációban
A színek figyelemfelhívó ereje a
telítettséggel van szoros összefüggésben:
mennél telítettebb, annál feltűnőbb
egy szín. A látvány dinamikáját
jórészt a benne szereplő színek telítettsége
adja.
A színpreferenciára is hatással van: valamennyi színnek kedveltebb a tiszta árnyalata,
mint a kevésbé telített.
Egyéb értelmezések
Fizika
A fizikai fogalmak közül a sávszélesség felel meg a színtelítettségnek. Mennél
keskenyebb az energiát kibocsátó sáv
a spektrumban, annál telítettebb, tisztább
a színezet.
Nyelv
A magyarban így fejezzük ki a színérzet
telítettségi jellemzőjét:
– a telített szín: tiszta, élénk,
erős, tüzes, telt, határozott, intenzív,
ragyogó, harsány, rikító;
– a kevéssé telített szín: tört, szürkés, fakó, tompa, fáradt;
– a teljesen telítetlen szín (fehér,
szürke, fekete): semleges
vagy akromatikus .
– a kromatikus szín akkor „tiszta”, ha
nem tartalmaz
semmilyen semleges árnyalatot
– az akromatikus akkor „tiszta”, ha nem tartalmaz
semmilyen színes árnyalatot.
– tarka színek: amelyeknek van valamennyi színtartalmuk.
A szürkék (akromatikus színek)
nem tartoznak ebbe a halmazba.
Telítettség és rokon fogalmai az angol
szakirodalomban:
Saturation, Chroma, Colorfulness, Purity
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Feisner:
Colour
de Grandis:
Teoria e uso del colore, 41.p.
Itten:
A színek művészete
Majoros:
Belsőtéri vizuális komfort
Nemcsics:
Színdinamika
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |