Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.2.0.3.

Színjellemzők: Világosság
 
 
A szín világossága arányos észlelt reflektanciájával, és azt fejezi ki, hogy a színárnyalat a fehér vagy a fekete érzetéhez esik-e közelebb. A nagyon világos színek a fehér közelében vannak (a fénynek nagy hányadát reflektálják, amennyiben anyagszínek), a sötétek pedig a fekete közelében (a fénynek kis hányadát reflektálják). Az „abszolút fehér” minden fényt visszaver, az „abszolút fekete” pedig minden fényt elnyel. A fekete-fehér pólust a szürke- (akromatikus, semleges) sor köti össze. (Nemcsics 1990:38 és 86)

A fenti definíció elsősorban a felületszínekre (reflexió) vonatkozik, de mint látni fogjuk, az „önvilágító” színeknek (pl. monitoron) is van világossági értéke, ami nem azonos a világítás intenzitásával!

A világosságot szemléltethetjük a semleges rész összetevőinek, a fekete és fehér arányaként is: a világosszürkében sok a fehér, a sötétszürkében több a fekete, stb.


Világossági sor – akromatikus
Fehér és fekete arányának változása a világossági sorban.
A felső négyszögben az összetevők arányának folyamatos változása,
a négyzetekben az adott arány,
alattuk a körben az adott keverék látszik.


Az alábbi ábrán három oszlopban ábrázoljuk egy szín világossági metszeteit, különböző telítettségi szinteken (az adott oszlopban a telítettség értéke állandó).

– Az első oszlopban egy halvány-rózsaszín és egy sötétbarna közötti átmenetet látunk, a világossági értékek skálája széles, a telítettség kicsi, az adott oszlopban állandó értékű.
– A középső oszlopban egy élénkebb rózsaszín és élénkebb barna átmenetei
– A harmadik oszlopban már elég telítettek a vörös árnyalatok, a világossági értékek skálája szűk.

A T=0 szint a szürke sor. A világosság a fekete és fehér (V=0 és V=100) között változik, ebben semmi színtartalom sincs. (ábra fent)
A legtelítettebb vörös (T=100, a háromszög csúcspontján) világossága adott (V=30), ennek nincsenek világossági fokozatai, és (értelemszerűen) nincs benne sem fehér, sem fekete!

Világossági sorok
A mintákban a színezet állandó (vörös).
Egy-egy oszlopban a színek telítettsége állandó,
a színpontok világossága felülről lefelé csökken.
Jobb oldalt a legtelítettebb vörös, ennek adott a világossága: 30%.


A fenti ábra három világossági oszlopát ábrázolhatjuk szín- összetevőik arányával: egy világos színárnyalatnak (az adott színtartalom mellett) nagy a fehértartalma, egy sötétnek nagy a feketetartalma.

Világossági sor – kromatikus, 1.
Fehér, fekete és a tiszta szín arányának változása a világossági sorban.
A színezet (vörös) és a telítettség állandó (kb. 24%),
a világosság balról jobbra csökken, ahogy növekszik a fekete aránya.
A felső négyszögben az összetevők arányának folyamatos változása,
a négyzetekben az adott arány,
alattuk a körben az adott keverék látszik.

Világossági sor – kromatikus, 2.
Fehér, fekete és a tiszta szín arányának változása a világossági sorban.
A színezet (vörös) és a telítettség állandó (kb. 44%),
a világosság balról jobbra csökken, ahogy növekszik a fekete aránya.

Világossági sor – kromatikus, 3.
Fehér, fekete és a tiszta szín arányának változása a világossági sorban.
A színezet (vörös) és a telítettség állandó (kb. 67%),
a világosság balról jobbra csökken, ahogy növekszik a fekete aránya.


A fekete-fehér arányának ismerete azonban nem elegendő egy színárnyalat világosságának megítéléséhez. Előbb, a Színezet c. részben szó volt arról, hogy a tiszta színeknek saját relatív világossága van, a legvilágosabb a zöldessárga, a legsötétebb az ibolyakék. Az alábbi ábrán látható a különbség a világossági értékek között: a sárgához feketét, a kékhez fehéret kell adni, hogy azonos világosságú (V=50) keverékeket kapjunk.

Különböző színezetek – azonos világosság
A tiszta zöldessárga világos, az ibolyakék sötét szín.
Az egyikhez feketét, a másikhoz fehéret kell adni ahhoz,
hogy keverékeik világossága azonos legyen.
A négyzetekben az összetevők aránya, alatta a körökben
a keverék látszik – ez utóbbiak világossága egyforma (V=50).



Színösszetevők

A színkeverési gyakorlatban használjuk a színösszetevők fogalmát, ez 3 alkotórészt foglal magában: (tiszta) színt, fehéret és feketét. Bármely színárnyalat esetében a szín+fehér+feketetartalom összege 1 (100%).
(Nemcsics 1990:94)
A világosság értékére valamennyire lehet következtetni a fehértartalomból, mely a feketetartalommal együtt adja a szürketartalmat. Az érzékelt világosság azonban nem azonos az adott szín fehértartalmával, hiszen egy (fehér- és feketetartalom nélküli) tiszta színnek is van világossága.

A színvilágosság és fehértartalom közötti különbséget az alábbi ábrák érzékeltetik:

Színvilágosság és fehértartalom
A vízszintes vonal jelzi az azonos világosságú vörös színeket.
A ferde vonal az azonos (50%) fehértartalmú színek helyét mutatja.
A ferde vonal párhuzamos a színháromszög alsó (a feketét
és a tiszta színt összekötő) szárával, ahol a fehértartalom nulla!

Azonos világosságú árnyalatok
Felül a színösszetevők folytonos változása,
minden metszetben azonos az érzékelt világosság.
Ezekből öt metszetet kiemeltünk: 0-25-50-75-100: a négyzetekben látszik a színösszetevők aránya. Lent, a körökben a keverékek.

Azonos fehértartalom
Felül a színösszetevők folytonos változása,
minden metszetben azonos a fehértartalom (50%).
Ezekből öt metszetet kiemeltünk: 0-25-50-75-100: a négyzetekben látszik a színösszetevők aránya. Lent, a körökben a keverékek.

Mindkét színsor első eleme az 50%-os szürke. Az egyik esetben a szürkével azonos világosságú vörös árnyalatokat látjuk, a másodikban a szürkével azonos fehértartalmú színek alkotnak sort. (Az azonos világosságú sor telítettségi sor is, melyben a telítettség a nullától indulva növekszik.)



Fényintenzitás és világosság viszonya

A (önvilágító ill. megvilágító) fény intenzitása és az érzékelt világosság nem azonos fogalmak! A fényerősség (intenzitás) fizikailag mérhető, a világosság viszont pszichológiai jellemző, (percepció). Ez utóbbit is lehet mérni, de más eszközökkel és másféle (pszichometriai) skálán helyezik el a mért adatokat. Az emberi látás szempontjából mindkettő fontos, mert csak bizonyos fényintenzitás-értékhatárok között látunk élesen és színesen, de az érzékelt világosság alapján igazodunk el a világban, erre két példát mutatunk.
(Sekuler 2000:94; Kovács I. 2006b:38)


Fényszínek intenzitása és világossága
A tiszta színeket fekete háttérre helyezve meggyőződhetünk arról, hogy legjobban a zöld ragyog ki a sötét háttérből, legkevésbé a kék. A számítógép képernyőjén találkozunk ezzel a jelenséggel, ahol a szín valóban „önvilágító”, de nyomtatott anyagon is tapasztalhatjuk. Ezért nem szerencsés a fekete (#000000) háttérre tiszta kék (#0000FF) betűvel írni, mert hiába a kék maximális fényereje, a kék szín perceptíve sötét (relatív világossága kicsi), és ezért a szöveg szinte olvashatatlan.

Az RGB monitor alapszíneinek érzékelt világossága
A felső sorban a maximális intenzitású alapszínek, alattuk a színadatok.
A kékkel írt szöveg sokkal nehezebben olvasható, mint a zöld!
A második sorban színtartalom nélkül, csak a világosságuk látszik.
Legvilágosabb a zöld (L=59%), legsötétebb a kék (L=11%).
Jobb oldalt a fehér-referencia (#FFFFFF, L=100%).

Az R,G,B alapszínek összege fehér (#FFFFFF), világossága (L) maximális (100%). Az R,G,B alapszínek 30-59-11 % arányban osztoznak a fehér világosságában. (Colour metric)
» Színkontraszt–megkülönböztetés , » Additív színkeverés - RGB


„Kannelúra” hatás
Kannelúra: a görög-dór oszloptörzsön függőleges irányban végigfutó homorú vájatok.

A kontraszthatások fejezetben már volt szó a Mach-sávokról, de itt is fontos kiemelni.

Az alábbi képen egy-egy kis mező színe homogén, ez jól látszik az ábra alsó részén, ahol a mezők vékony fehér vonallal vannak elválasztva egymástól. Az érintkező mezők azonban módosítják egymás (érzékelt) világosságát, íves-homorú hullámzást idéznek elő (kannelúra-hatás).

A fizikai értelemben homogén szín – érzet szerint nem az!
(Sekuler 2000:96)

Mach-sávok, „kannelúra”-hatás
A két színsor elemei azonosak. A felső sor egymással érintkező mezői
íves-homorú hullámzás érzetet idéznek elő, míg az alsó sorban nincs
ez a hatás, mert a mezőket vékony fehér vonal választja el egymástól.



Szín vs. szürke

Ha színes tárgyakról szürkeárnyalatos képet készítünk, a különböző színek mind szürke foltoknak látszanak, melyek világossága (jó közelítéssel) megfelel az adott szín világossági értékének. A vizuális információk részben kifejezhetőek egy dimenzióban is, hiszen megértjük a szürke tónusú filmet, fotót, de a színes kép sokkal több információt és emóciót hordoz. Egy szürkeárnyalatos fotón a szürkék nem fordíthatók vissza egyértelműen színekre, hiszen mindegyik számos színárnyalatot „rejthet”. (de Grandis 1984:40)

Kromatikus és akromatikus színinformációk, 1.
A szürkeárnyalatos fotó eredetije bármelyik lehetne a két színes
kép közül. A színek átfordíthatók szürkére, de a szürkék
nem fordíthatók vissza egyértelműen színekre!
Kép forrás:
https://www.pinterest.com/brittneyleighb/thailand-travel-inspiration/


Alább még egy ábra a színárnyalatok és a világosság összefüggésére. A színes ábra mind a 9 mezője különböző színű, de a világosságuk (majdnem) azonos. (A hatás különböző monitorokon eltérő lehet, színbeállítási okok miatt!)

Kromatikus és akromatikus színinformációk, 2.
A bal oldali ábra színei azonos világosságúak: a kép Grayscale módba állítva majdnem egyforma szürkéket mutat (jobbra)


Érdekesség: A színes film elterjedése előtt (az 1930-as években) a hollywoodi filmstúdiókban nem használtak színeket. A díszleteket és jelmezeket a szürke árnyalataiban készítették, mert hiába lettek volna különböző színűek, a fekete-fehér filmen nem érvényesült volna. Ahogy a fenti ábrán látszik, akár teljesen különböző színezetek is egyforma szürkék lehetnek a fekete-fehér képen, a filmen ugyanez a hatás tönkretette volna látványt. A szürkéket viszont világosságuk alapján meg lehet tervezni, így a vizuális hatás (nem számítva a természetes színeket, pl. emberi testet, növényeket) előre kiszámítható.



Telítettség és világosság együtt

A telítettség és világosság egyidejű változására több gyakorlati példát ismerünk, ezt modellezi az alábbi ábra:

A:   Felső sor:
      a fehér és a tiszta szín között – fehér tónussor:

A1: Egy megvilágított felület színtelenedését okozza, ha a fényerőt egy bizonyos ponton túl is növeljük. Egyre fakóbb, halványabb (világosabb és telítetlenebb) színt látunk, végül csak egy fehér fényfoltot, ez a káprázás.
A2: A festőlébe mártott fehér fonalakba beivódik a szín, és mennél tovább vannak a lében, annál telítettebb és sötétebb a színük (ld. textilfestés).

Telítettség és világosság együtt
Az A sor a fehér és tiszta szín közötti átmeneteket mutatja,
a B sor a fekete és tiszta szín közöttieket.
Az 1. és 2. sorok a változás irányát jelzik.

B:   Alsó sor
      a fekete és a tiszta szín között – fekete tónussor:

B1: Egy megvilágított színes felület színtelenedését okozza, ha a fényerőt csökkentjük. Egyre sötétebb és telítetlenebb színt látunk, végül a környezet és a tárgy színe is fekete lesz.
B2: Egy színes fényforrás fényerejének fokozatos növelése egyszerre növeli a szín világosságát és telítettségét is.



További fogalmak
a világossággal és telítettséggel összefüggésben:

Árnyalat...
egy színezet különböző telítettségű és világosságú változatai, pl. világoszöld, élénkzöld, pasztellzöld, törtzöld, sötétzöld stb. – ezek mind tört (kevert, nem tiszta) színek, az adott zöld színezet árnyalatai. Olykor a színezet fogalmára is használják az „árnyalat” szót, de ez helytelen! Az angol Hue szót gyakran fordítják „árnyalat”-nak, pedig ez a magyar terminológiában: színezet !

Színezet és árnyalatai
Az ábra valamennyi elemének ugyanaz a zöld a színezete,
fent a tiszta szín, alul néhány különböző árnyalata



Kromatikus ill. polikróm színek
Színes ill. sokszínű. Normális-színlátó ember így látja a környezetet.
(Poli-: sok-; króm: szín, színezet; kromatikus: színes)

Monokromatikus/monokróm színek
Egyetlen színezet különböző telítettségű és világosságú árnyalatai.
(Mono-: egy-; króm: szín, színezet; kromatikus: színes)

Akromatikus színek
Semleges színek, színtelen (szürke) sor: tagjai csak világosságukban különböznek egymástól.
(A-: fosztóképző; kromatikus: színes)

Kromatikus, monokromatikus és akromatikus színinformációk
Kromatikus (színes) vagy polikróm (sokszínű) kép,
mellette a képből vett színminták
Monokromatikus (egyszínű) kép,
mellette a képből vett színminták (a kép árnyalatai)
Akromatikus (semleges színű, szürkeárnyalatos) kép,
mellette a képből vett színminták (a kép árnyalatai)
Kép forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html



A világosság funkciója
a színkommunikációban


A szín világossági dimenziója a tárgy- és térlátás alapfeltétele, ezért a legfontosabb kontraszt a számunkra. A világos színek a „könnyű”, a sötét színek a „súlyos” fogalmához asszociálhatók.


Egyéb értelmezések

Fizika

A fizikai fogalmak közül a fényintenzitás felel meg a színvilágosságnak. Mennél nagyobb az energiát kibocsátó forrás fényereje a spektrumban, annál világosabb a szín.


Nyelv

A magyar nyelv így fejezi ki a színérzet világossági jellemzőjét:
– a világos szín: halvány, pasztell, fehéres, könnyű, habos;
– a sötét szín: mély, feketés, haragos, súlyos;

A magyar szakirodalomban szerepel a „fényesség”, mint a világossági érzet neve, ez azonban felületszínekre nem, csak fényszínekre értelmezhető. A felületszín nem fényes (nem világít), hanem világos, mert reflektálja a ráeső fényt. Felületek kontextusában a sima, csillogó anyagot nevezzük fényesnek. Fent, a „Fényszínek intenzitása és világossága” c. bekezdésben bemutattuk, hogy egy intenzív szín (pl. a kék) lehet relatíve sötét is!

Világosság és rokon fogalmai az angol szakirodalomban:
Lightness, Brightness, Intensity, Value

A tiszta szín (pure color) fehérrel való keveréke: tint, feketével: shade, szürkével: tone.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Albers:
A színek kölcsönhatása, 23.p.

Colour metric

Feisner:
Colour

de Grandis:
Teoria e uso del colore

Itten:
A színek művészete

Kovács I.:
Következtetés a külvilág tulajdonságaira

Nemcsics:
Színdinamika

Sekuler – Blake:
Észlelés

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)
Színjellemzők: Világosság
« Színjellemzők: Telítettség
A hengerkoordináta-rendszer »
38.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.