Színérzékelés
és a színnevek
– Az alapszínnevek néhány élesen
elkülönülő tartományra tördelik
a 3D kontinuumot („zöld”, „sárga”,
„narancs”);
– A színnevek még kisebb egységeket
jelölnek az alapszíneken belül, a 3D teret
hézagosan töltik ki („világosnarancs”,
„mohazöld”, „citromsárga”):
| Színérzékelés
és a színnevek |
 |
|
|
|
| A
perceptív színkör folytonos |
Alapszínnevek,
a 7 fő színtartomány |
Színnevek |
A színek elnevezése
A színek elnevezése (lexikalizálása)
mentális művelet, a számtalan érzékelhető
árnyalatot megpróbáljuk besorolni a még
kezelhető számú alapszínek alá,
majd ott további nyelvi eszközökkel (metaforákkal,
előtagok hozzákapcsolásával stb.)
pontosítani, a látványt szavakkal leírni.
A kilenc vagy tizenkettő (esetleg tizenhárom) alapszínnév
csak a magja a magyar nyelv színszókészletének*,
ami ennél lényegesen nagyobb, ezer fölött
lehet színneveink szám. A színszókészlet
mindazokat a lexémákat tartalmazza, amelyekkel
színeket lehet megnevezni.
*Szókészlet: egy nyelv,
nyelvréteg, nagyobb (táji, szakmai) közösség
által használt szavainak összessége.
Szókincs: az egyén által ismert, használt
szavak összessége.
A színszókészlet gyűjtése
Több metódusa lehet:
• Megkérdeznek (lehetőleg reprezentatív mintavétel
alapján választott) embereket, és lejegyzik
a színnév-említéseket. Ezt Gósy
Mária és Mari Bogatkin-Uusküla észt kutató végezte Magyarországon.
A gyűjtés többféle eljárást
alkalmazhat:
(Gósy 2001 és 1998; Uusküla
2006, 2007)
– A kísérleti személyekkel (informánsokkal)
felsoroltatják az általuk ismert színneveket,
de vizuális segítség (színminták)
nélkül.
– A személyeknek színkártyákat
mutatnak, feladatuk, hogy
nevezzék meg a színeket. A színkártyák
lehetőleg egy standard színrendszer (Munsell, Ostwald,
Coloroid stb.) mintái, melyek színadatai és
azonosító kódjai ismertek és összevethetőek
más hasonló kutatások eredményeivel.
(A „kártyákat” ma már egyszerűbb
számítógépen megjeleníteni.)
– A személyeknek több színkártyából
kell kiválasztaniuk a
kísérletvezető által megnevezett színeket.
– Bizonyos színekhez kapcsolható anyagok,
tárgyak,
jelenségek (pl. „kék dolgok”) felsoroltatása
Az így összegyűlt színnevek részét
képezik, de nem tartalmazzák a nyelv teljes színszókészletét,
a módszer az adott populációnak a színekre
vonatkozó mentális lexikonjáról
ad „pillanatképet”. A régies és
a szaknyelvi szavak ily módon nem (vagy csak elvétve)
kerülnek be a gyűjtésbe, és nem lehet
kizárni a spontán szóalkotás („ötletszerű”
színnevek) eseteit sem, mely szavakat maga az adatközlő
sem használ.
• A digitálisan tárolt szövegtestek (nyelvi
korpuszok) egy nyelv szövegeinek mennél teljesebb
gyűjtését célozza, melyben a keresés
igen gyorsan végezhető (A MNSz: Magyar Nemzeti Szövegtár,
mintegy 200 millió szót tartalmaz.)
(MNSZ; Kiss 2004; Papp 2012:142)
A korpusz „átfésülése” kvantitatív
adatokat szolgáltat egy színnév előfordulásáról
a nyelvben. E módszerrel az alapszínnevek és
megszokott összetételeik gyakoriságát
lehet mérni, de a ritka, régies és szaknyelvi
színneveket nehéz kiszűrni, továbbá
nem alkalmas a színjelentés (vizuális)
meghatározására sem.
• A fellelhető forrásokból – nyomtatott
és online szövegek, nyelvi korpuszok, szak- és
szépirodalom, sajtó, termék-katalógusok,
élőbeszéd stb. – gyűjtik a színt
jelentő szavakat. (Mátray
1910; Bartha 1937; Szerepi; Földvári 2005)
E módszer hátránya, hogy a szó színjelentését
is kutatni kell, ami régi vagy ritka színnevek
esetén nem könnyű feladat. Nem szolgáltat
az előfordulás és használat gyakoriságára
vonatkozó kvantitatív adatokat sem, viszont jobban
közelíti a nyelv teljes színszókészletét.
Az internet, mint a legnagyobb szöveg- és képadatbázis,
nélkülözhetetlen az ilyen típusú
gyűjtő- munkában.
A szókészlet színeket jelölő
szavai dinamikusan változnak nem csak számukat,
de jelentésüket tekintve is. Minderről egyelőre
nem lehet pontos képet alkotni, mert még kritériumrendszer
sincs, hogy milyen szavak, szóösszetételek
tartozhatnak a színszókészletbe, milyen
elvek szerint érdemes gyűjteni, kategorizálni,
és a módszertan sincs kidolgozva.
A magyar nyelv színszókészletének
(különböző koncepciók alapján
való) gyűjtését és publikálását
végezte az utóbbi 120 évben: Csapodi (1898-ban, közel 200 szó), Mátray (1910, kb. 240 szó), Bartha (1937, kb. 940 szó), Bogatkin-Uusküla (2002, kb. 1000 szó), Földvári (2005-től, 950 szó publikálva és továbbiak várnak feldolgozásra)
A színszókészlet rétegei
A színszókészletet két fő dimenzió
szerint vizsgáltam:
• színnév típusa: képzés és
összetétel
• színnév szerepe: szövegkörnyezet
Nem foglalkozom a szófaji jellemzőkkel és
a szókészlet kvantitatív adataival (a szavak
ismertségével, előfordulásának
gyakoriságával).
A színnév típusa: képzése
és összetétele
E fejezet anyagát ld. még
Színnév-Színszótár, Színnévtípusok.
Alapszínnevek
A színszókincs „magja”, kitüntetett
csoportja az alapszínnevek. Ma 9 vagy 12 vagy 13 szót
tekinthetünk alapszínnévnek a magyarban.
Ezekről részletesebben volt szó az előző fejezetekben.
Egytagú vagy egyszerű színnevek
Vannak az alapszínneveken kívül más
egyszerű (egytagú, egy szóból vagy
morfémából álló), egyértelműen
színt jelentő neveink is: okker, türkiz,
bézs, bordó, drapp, khaki, pink, indigó,
karmazsin, magenta, viola, rőt stb. Ezek általában
jövevényszavak és többnyire valamilyen
szakmához kötődnek (képzőművészet,
kelmefestés, nyomdászat). Leggyakoribb a német
eredetű vagy közvetítésű, régebben
francia és olasz, újabban pedig angol nyelvterületről
érkeznek. A jövő új alapszínnevei
feltehetőleg ebből a sorból fognak kikerülni.
Az egytagú színnevek szóösszetételekben is szerepelnek, és van néhány, mely lehet előtag és utótag is:
| színnév: |
előtag: |
utótag: |
| bordó |
bordóviola |
vörösbordó |
| fakó |
fakósárga |
csukafakó |
| okker |
okkersárga |
vörösokker |
| viola |
violakék |
kobaltviola |
Összetett színnevek
Színneveink túlnyomó többsége
összetett szó, ezek száma szinte korlátlanul
„szaporítható”. Utótagjuk alapszínnév,
egytagú színnév vagy a szín szó, előtagja pedig valamilyen tárgy, anyag,
fogalom, tulajdonnév stb.
(Mátray 1910:12; Bartha 1937:9)
| anyag |
| • csokoládébarna,
homokszín, gyöngybézs, smaragdzöld,
acélszürke, púderrózsaszín,
tintakék ... |
| élőlény |
| • almazöld,
meggybordó, eperszín, őzbarna, galambszürke,
pávakék, hollófekete, hússzín,
csecsemőkék ... |
| természeti
jelenség |
| • égszínkék,
hajnalpiros, ködszürke, hófehér
... |
| földrajzi
fogalom és népnév |
| • párizsi
kék, kínai vörös, írzöld,
spanyolvörös, majakék, perzsasárga,
cigánypiros, velencei vörös, Bahama-bézs, Oxford-zöld ... |
| tulajdonnév |
| • Habsburg-sárga,
Van Dyck-barna, Ferrari-piros, Barbie-rózsaszín, Hooker-zöld ... |
| kémiai
név |
| • ólomfehér,
mangánkék, kadmiumsárga, rézzöld,
kobaltviola ... |
| egyéb |
| • hirtelenszőke,
haragoszöld, hupikék, jajvörös ... |
Az elő- és utótag között szoros
és asszociatív kapcsolat van: lehet metaforikus
(hófehér: olyan fehér mint a hó);
tulajdonnévhez köthető (Ferrari-piros:
az autómárka jellegzetes színe); a pigment
alapanyaga (kadmiumsárga) stb.
A színnév nem állhat bármely előtaggal:
nincs *homoklila,
*pipacskék, *egérzöld stb., mert ilyen
színű tárgyak nincsenek.
A régebbi szakirodalomban még germanizmusnak tekintették
a hófehér, kökénykék, téglavörös stb. összetételeket, de ezek mára teljesen
elfogadottá váltak. Csapodi még ilyen szerkezetet ír: hószín
fehér, meggyszín-piros, aranyszín-sárga,
rozsdaszín vörös, hollószín fekete,
ezekből mára (sajnos) csak az égszínkék maradt köznyelvi. (Csapodi 1898:638)
Módosító jelzők
A színnevek számát módosító
jelzőkkel tudjuk megtöbbszörözni és
jelentésüket pontosítani. Egész szókészletünk van (közel 100 szó) színmódosításra
alkalmas melléknevekből.
» Árnyalatjelzők , » Árnyalatjelzők listája
világossági
fokozat:
– világos, sötét, pasztell, mély ... |
Az alap- vagy
összetett színnevek többségével
állhatnak, kivétel a fehér és
fekete.
• világoskék, világosbarna,
világos rózsaszín, világosszürke,
világos fűzöld, világosdrapp ...
• sötétkék, sötétbarna,
sötét rózsaszín, sötétszürke,
sötét fűzöld, sötétdrapp
...
• pasztellkék, pasztellsárga, pasztell
rózsaszín ...
• mélykék, mélybarna, mélyvörös
... |
telítettségi
fokozat:
– élénk, tiszta, tört, piszkos,
fáradt ... |
•
élénkzöld, élénkvörös...
• tisztazöld, tisztavörös, tisztafekete...
• törtzöld, törtvörös, törtfehér,
tört rózsaszín...
• piszkoszöld, piszkosvörös, piszkosszürke...
• fáradtzöld, fáradtvörös,
fáradt rózsaszín... |
anyagi minőség:
– metál, gyöngy, arany ... |
• metálzöld,
metálpiros, metálszürke...
• gyöngyzöld, gyöngyfehér,
gyöngykék...
• aranyzöld, aranysárga, aranypiros...
• ezüstkék, ezüstfehér, ezüstzöld...
• eozinzöld, eozinpiros, eozinkék... |
színnévből
képzett (-s):
– sárgás, kékes, feketés
... |
• sárgászöld, sárgásvörös,
sárgásfehér...
• kékeszöld, kékesfekete, kékesvörös...
• feketészöld, feketésvörös,
feketésbarna...
• barnászöld, barnásvörös,
barnásfekete...
• szürkészöld, szürkésvörös,
szürkéskék... |
A módosítók nemcsak alap- vagy egytagú
színnevekkel állhatnak, hanem összetett színnevekkel
is: világos fűzöld, sötét fűzöld,
élénk fűzöld stb. A sorrend
kötött, a módosító melléknév
mindig távolabb áll a tárgytól,
gyengébb vele a kapcsolata, mint az előtagnak, ezért nincs *fű világoszöld.
Néhány melléknév és színnév
kizárja egymást, jóllehet nyelvileg helyesek
lennének. A ellentétes színpárok
nem állnak egymás mellett, mert ilyen színérzet
nem keletkezik: *fehéresfekete és *feketésfehér,
*sárgáskék, *zöldeslila,
*pirosastürkiz.
Színcsoportnevek
Színek gyűjtőfogalma, valamely közös
jellemző kiemelése:
– meleg színek (sárga-narancs-vörös-bíbor-barna
csoport)
– hideg színek (kék-türkiz-zöld
csoport)
– pasztellszínek (világos, enyhén
tört színek)
– földszínek (tört, barnás-sárgás-zöldes
színek)
– metálszínek (fémes, fényes
anyagszínek)
– fagylaltszínek (élénk, világos
színek)
– neonszínek (élénk, világító
színek)
stb.
Színnév a szövegkörnyezetben
E fejezet anyagát ld. még
Színnév-Színszótárban A
színnév szerepe és itt A
színnévhasználat néhány aspektusa c. fejezetet.
A színnevek használatát nemcsak a szín
perceptív tulajdonsága határozza meg, hanem
a tárgy, a szöveg stílusa, a beszélő
motivációi és érzelmei, a beszédhelyzet,
az egyes szakmák terminológiája.
Élőlények
A színnevek egy része (kizárólag
vagy túlnyomórészt) élőlényekre
vonatkozik.
| Ember |
Haj: szőke, lenszőke, ősz, deres, mahagónivörös
Bőr: tejfehér, habfehér,
szolibarna
Szem: kökénykék,
dióbarna, bogárfekete
Ajak: cseresznyepiros |
| Állatok |
Ló: fakó, almásderes, daruszín, pej
Szarvasmarha: róska, riska, pirók,
vörhenyes
Kutya, macska: zsemleszínű, ordas,
oroszkék
Szárnyas: fogolyszínű (tyúk),
rézpulyka, bronzpulyka |
(Mátray 1910:13; Herman 1914;
Barta 1937:28; Szerepi)
Régies színnevek
A színnevek egy része kiveszőben van, csak
régi szövegekben találkozunk velük,
színjelentésük sokszor elhomályosult
és nehezen felderíthető: karmazsin, buzérvörös,
berzsenyszín, rőt, örménykék,
grispánszín stb.
Új színnevek, divatszínnevek
Ellentétes folyamatként állandóan
új színnevek érkeznek idegen nyelvekből
eredeti alakban vagy tükörfordításban,
a kortárs magyar irodalmi- és sajtónyelvből,
és anyanyelvi beszélőktől spontán
szóalkotások révén. E színnevek
egy kisebb része lassan beépülhet a köznyelvbe,
de többsége csak elszigetelten használatos,
és egyáltalán nem biztos, hogy meggyökerezik.
Tipikusan ilyenek az autószínek, a festékgyárak
termékei, a divatholmik színei: Bermuda-kék,
Manhattan-szürke, Oxford-zöld, szafarisárga,
gleccserfehér, tornádópiros stb. (Árnyalat-túltengés)
Mesterségek színnevei
A színeket pigmentként, festékként,
színezékként évszázadok óta
használó művészeti ágaknak
és mesterségeknek (festészet, kelmefestés,
kerámia, nyomda) hagyományos színnév-
készletük van.
A nemzetközi nevek közül számos belekerült
a magyar köznyelvbe is, de inkább a szakirodalmakban
találkozhat velük az olvasó: ultramarin,
cinóber, indigó, umbra, kármin, skarlát,
krómoxidzöld, kobaltsárga, fazekaszöld,
magenta, cyan.
»
Pigment, festék, színezék
Színcsúfnevek
A színnevek egy kis csoportját csak a bizalmas
társalgásban a humor kedvéért használjuk,
vagy gúnyos, sértő, becsmérlő
szándékkal mondjuk. Ezek valójában
színcsúfnevek, és használatukkal
nem az a célunk, hogy pontosan leírjunk egy színárnyalatot,
sokkal inkább értékítéletünket,
érzelmeinket fejezzük ki: hupikék, tulipiros,
jajvörös, bilikék, zombizöld, bugyirózsaszín,
lárvafehér, rikító sárga,
piszkosszürke, hogy a vulgárisabbakat itt ne
említsük.
»
Határozott színjelentés nélküli
színnevek; »
Humor
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Árnyalat-túltengés
Bartha:
Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről
Csapodi:
A színek magyar nevei
Földvári:
Színnév–Színszótár
Gósy – Kovács M:
A mentális lexikon a szóasszociációk
tükrében
Gósy:
Színmegnevezések gyermekkorban és felnőttkorban
Herman:
A magyar pásztorok nyelvkincse
Kiss:
A piros, vörös és más színnevek
használata a Magyar Nemzeti Szövegtár alapján
Mátray:
A magyar színelnevezésekről
MNSz, Magyar Nemzeti Szövegtár
Papp:
A magyar színnevek terminológiai elemzése
Szerepi:
A ló színe
Uusküla – Sutrop:
Preliminary Study of Basic Colour Terms in Modern Hungarian
[pdf]
Uusküla:
Distribution of Colour Terms in Ostwald's Colour Space
in Estonian, Finnish, Hungarian, Russian and English [pdf]
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
