Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.4.2.

Színszókészletünk és rétegei
 
 
Színérzékelés és a színnevek

– Az alapszínnevek néhány élesen elkülönülő tartományra tördelik a 3D kontinuumot („zöld”, „sárga”, „narancs”);
– A színnevek még kisebb egységeket jelölnek az alapszíneken belül, a 3D teret hézagosan töltik ki („világosnarancs”, „mohazöld”, „citromsárga”):

Színérzékelés és a színnevek
A perceptív színkör folytonos Alapszínnevek,
a 7 fő színtartomány
Színnevek


A színek elnevezése
A színek elnevezése (lexikalizálása) mentális művelet, a számtalan érzékelhető árnyalatot megpróbáljuk besorolni a még kezelhető számú alapszínek alá, majd ott további nyelvi eszközökkel (metaforákkal, előtagok hozzákapcsolásával stb.) pontosítani, a látványt szavakkal leírni. A kilenc vagy tizenkettő (esetleg tizenhárom) alapszínnév csak a magja a magyar nyelv színszókészletének*, ami ennél lényegesen nagyobb, ezer fölött lehet színneveink szám. A színszókészlet mindazokat a lexémákat tartalmazza, amelyekkel színeket lehet megnevezni.
*Szókészlet: egy nyelv, nyelvréteg, nagyobb (táji, szakmai) közösség által használt szavainak összessége. Szókincs: az egyén által ismert, használt szavak összessége.



A színszókészlet gyűjtése

Több metódusa lehet:

• Megkérdeznek (lehetőleg reprezentatív mintavétel alapján választott) embereket, és lejegyzik a színnév-említéseket. Ezt Gósy Mária és Mari Bogatkin-Uusküla észt kutató végezte Magyarországon. A gyűjtés többféle eljárást alkalmazhat:
(Gósy 2001 és 1998; Uusküla 2006, 2007)

– A kísérleti személyekkel (informánsokkal) felsoroltatják az általuk ismert színneveket, de vizuális segítség (színminták) nélkül.
– A személyeknek színkártyákat mutatnak, feladatuk, hogy
nevezzék meg a színeket. A színkártyák lehetőleg egy standard színrendszer (Munsell, Ostwald, Coloroid stb.) mintái, melyek színadatai és azonosító kódjai ismertek és összevethetőek más hasonló kutatások eredményeivel. (A „kártyákat” ma már egyszerűbb számítógépen megjeleníteni.)
– A személyeknek több színkártyából kell kiválasztaniuk a
kísérletvezető által megnevezett színeket.
– Bizonyos színekhez kapcsolható anyagok, tárgyak,
jelenségek (pl. „kék dolgok”) felsoroltatása

Az így összegyűlt színnevek részét képezik, de nem tartalmazzák a nyelv teljes színszókészletét, a módszer az adott populációnak a színekre vonatkozó mentális lexikonjáról ad „pillanatképet”. A régies és a szaknyelvi szavak ily módon nem (vagy csak elvétve) kerülnek be a gyűjtésbe, és nem lehet kizárni a spontán szóalkotás („ötletszerű” színnevek) eseteit sem, mely szavakat maga az adatközlő sem használ.

• A digitálisan tárolt szövegtestek (nyelvi korpuszok) egy nyelv szövegeinek mennél teljesebb gyűjtését célozza, melyben a keresés igen gyorsan végezhető (A MNSz: Magyar Nemzeti Szövegtár, mintegy 200 millió szót tartalmaz.)
(MNSZ; Kiss 2004; Papp 2012:142)

A korpusz „átfésülése” kvantitatív adatokat szolgáltat egy színnév előfordulásáról a nyelvben. E módszerrel az alapszínnevek és megszokott összetételeik gyakoriságát lehet mérni, de a ritka, régies és szaknyelvi színneveket nehéz kiszűrni, továbbá nem alkalmas a színjelentés (vizuális) meghatározására sem.

• A fellelhető forrásokból – nyomtatott és online szövegek, nyelvi korpuszok, szak- és szépirodalom, sajtó, termék-katalógusok, élőbeszéd stb. – gyűjtik a színt jelentő szavakat. (Mátray 1910; Bartha 1937; Szerepi; Földvári 2005)

E módszer hátránya, hogy a szó színjelentését is kutatni kell, ami régi vagy ritka színnevek esetén nem könnyű feladat. Nem szolgáltat az előfordulás és használat gyakoriságára vonatkozó kvantitatív adatokat sem, viszont jobban közelíti a nyelv teljes színszókészletét. Az internet, mint a legnagyobb szöveg- és képadatbázis, nélkülözhetetlen az ilyen típusú gyűjtő- munkában.


A szókészlet színeket jelölő szavai dinamikusan változnak nem csak számukat, de jelentésüket tekintve is. Minderről egyelőre nem lehet pontos képet alkotni, mert még kritériumrendszer sincs, hogy milyen szavak, szóösszetételek tartozhatnak a színszókészletbe, milyen elvek szerint érdemes gyűjteni, kategorizálni, és a módszertan sincs kidolgozva.

A magyar nyelv színszókészletének (különböző koncepciók alapján való) gyűjtését és publikálását végezte az utóbbi 120 évben: Csapodi (1898-ban, közel 200 szó), Mátray (1910, kb. 240 szó), Bartha (1937, kb. 940 szó), Bogatkin-Uusküla (2002, kb. 1000 szó), Földvári (2005-től, 950 szó publikálva)


A színszókészlet rétegei

A színszókészletet két fő dimenzió szerint vizsgáltam:
• színnév típusa: képzés és összetétel
• színnév szerepe: szövegkörnyezet

Nem foglalkozom a szófaji jellemzőkkel és a szókészlet kvantitatív adataival (a szavak ismertségével, előfordulásának gyakoriságával).


A színnév típusa: képzése és összetétele

E fejezet anyagát ld. még Színnév-Színszótár, Színnévtípusok.

Alapszínnevek
A színszókincs „magja”, kitüntetett csoportja az alapszínnevek. Ma 9 vagy 12 vagy 13 szót tekinthetünk alapszínnévnek a magyarban. Ezekről részletesebben volt szó az előző fejezetekben.


Egytagú vagy egyszerű színnevek
Vannak az alapszínneveken kívül más egyszerű (egytagú, egy szóból vagy morfémából álló), egyértelműen színt jelentő neveink is: okker, türkiz, bézs, bordó, drapp, kheki, pink, indigó, karmazsin, magenta, viola, rőt stb. Ezek általában jövevényszavak és többnyire valamilyen szakmához kötődnek (képzőművészet, kelmefestés, nyomdászat). Leggyakoribb a német eredetű vagy közvetítésű, régebben francia és olasz, újabban pedig angol nyelvterületről érkeznek. A jövő új alapszínnevei feltehetőleg ebből a sorból fognak kikerülni.

Az egytagú színnevek szóösszetételekben is szerepelnek, és van néhány, mely lehet előtag és utótag is:

színnév: előtag: utótag:
bordó bordóviola vörösbordó
fakó fakósárga csukafakó
okker okkersárga vörösokker
viola violakék kobaltviola


Összetett színnevek
Színneveink túlnyomó többsége összetett szó, ezek száma szinte korlátlanul „szaporítható”. Utótagjuk alapszínnév, egytagú színnév vagy a szín szó, előtagja pedig valamilyen tárgy, anyag, fogalom, tulajdonnév stb.
(Mátray 1910:12; Bartha 1937:9)

anyag
• csokoládébarna, homokszín, gyöngybézs, smaragdzöld, acélszürke, púderrózsaszín, tintakék ...
élőlény
• almazöld, meggybordó, eperszín, őzbarna, galambszürke, pávakék, hollófekete, hússzín, csecsemőkék ...
természeti jelenség
• égszínkék, hajnalpiros, ködszürke, hófehér ...
földrajzi fogalom és népnév
• párizsi kék, kínai vörös, írzöld, spanyolvörös, majakék, perzsasárga, cigánypiros, velencei vörös ...
tulajdonnév
• Habsburg-sárga, Van Dyck-barna, Ferrari-piros, Barbie-rózsaszín, Bahama-bézs, Oxford-zöld ...
kémiai név
• ólomfehér, mangánkék, kadmiumsárga, rézzöld, kobaltviola ...
egyéb
• hirtelenszőke, haragoszöld, hupikék, jajvörös ...


Az elő- és utótag között szoros és asszociatív kapcsolat van: lehet metaforikus (hófehér: olyan fehér mint a hó); tulajdonnévhez köthető (Ferrari-piros: az autómárka jellegzetes színe); a pigment alapanyaga (kadmiumsárga) stb.
A színnév nem állhat bármely előtaggal: nincs *homoklila,
*pipacskék, *egérzöld
stb., mert ilyen színű tárgyak nincsenek.

A régebbi szakirodalomban még germanizmusnak tekintették a hófehér, kökénykék, téglavörös stb. összetételeket, de ezek mára teljesen elfogadottá váltak. Csapodi még ilyen szerkezetet* ír: hószín fehér, meggyszín-piros, aranyszín-sárga, rozsdaszín vörös, hollószín fekete, ezekből mára (sajnos) csak az égszínkék maradt köznyelvi. (Csapodi 1898:638)
*Írásmódja következetlen, az összetételeket hol külön írja, hol kötőjellel.


Módosító jelzők
A színnevek számát módosító jelzőkkel tudjuk megtöbbszörözni, és jelentésüket pontosítani. Egész szókészletünk van (közel 100 szó) színmódosításra alkalmas melléknevekből. (Földvári: Árnyalatjelzők, 2005)

világossági fokozat:
– világos, sötét, pasztell, mély
...
Az alap- vagy összetett színnevek többségével állhatnak, kivétel a fehér és fekete.
• világoskék, világosbarna, világos rózsaszín, világosszürke, világos fűzöld, világosdrapp ...
• sötétkék, sötétbarna, sötét rózsaszín, sötétszürke, sötét fűzöld, sötétdrapp ...
• pasztellkék, pasztellsárga, pasztell rózsaszín ...
• mélykék, mélybarna, mélyvörös ...
telítettségi fokozat:
– élénk, tiszta, tört, piszkos, fáradt
...
• élénkzöld, élénkvörös...
• tisztazöld, tisztavörös, tisztafekete...
• törtzöld, törtvörös, törtfehér, tört rózsaszín...
• piszkoszöld, piszkosvörös, piszkosszürke...
• fáradtzöld, fáradtvörös, fáradt rózsaszín...
anyagi minőség:
– metál, gyöngy, arany ...
• metálzöld, metálpiros, metálszürke...
• gyöngyzöld, gyöngyfehér, gyöngykék...
• aranyzöld, aranysárga, aranypiros...
• ezüstkék, ezüstfehér, ezüstzöld...
• eozinzöld, eozinpiros, eozinkék...
színnévből képzett (-s):
– sárgás, kékes, feketés ...
• sárgászöld, sárgásvörös, sárgásfehér...
• kékeszöld, kékesfekete, kékesvörös...
• feketészöld, feketésvörös, feketésbarna...
• barnászöld, barnásvörös, barnásfekete...
• szürkészöld, szürkésvörös, szürkéskék...


A módosítók nemcsak alap- vagy egytagú színnevekkel állhatnak, hanem összetett színnevekkel is: világos fűzöld, sötét fűzöld, élénk fűzöld stb. A sorrend kötött, a módosító melléknév mindig távolabb áll a tárgytól, gyengébb vele a kapcsolata, mint az előtagnak, ezért nincs *fű világoszöld.

Néhány melléknév és színnév kizárja egymást, jóllehet nyelvileg helyesek lennének. A ellentétes színpárok nem állnak egymás mellett, mert ilyen színérzet nem keletkezik: *fehéresfekete és *feketésfehér, *sárgáskék, *zöldeslila,
*pirosastürkiz
.


Színcsoportnevek
Színek gyűjtőfogalma, valamely közös jellemző kiemelése:
– meleg színek
(sárga-narancs-vörös-bíbor-barna csoport)
– hideg színek
(kék-türkiz-zöld csoport)
– pasztellszínek
(világos, enyhén tört színek)
– földszínek
(tört, barnás-sárgás-zöldes színek)
– metálszínek
(fémes, fényes anyagszínek)
– fagylaltszínek
(élénk, világos színek)
– neonszínek
(élénk, világító színek)
stb.



Színnév a szövegkörnyezetben

E fejezet anyagát ld. még Színnév-Színszótárban A színnév szerepe és itt A színnévhasználat néhány aspektusa c. fejezetet.

A színnevek használatát nemcsak a szín perceptív tulajdonsága határozza meg, hanem a tárgy, a szöveg stílusa, a beszélő motivációi és érzelmei, a beszédhelyzet, az egyes szakmák terminológiája.


Élőlények
A színnevek egy része (kizárólag vagy túlnyomórészt) élőlényekre vonatkozik.

Ember
Haj: szőke, lenszőke, ősz, deres, mahagónivörös
Bőr: tejfehér, habfehér, szolibarna
Szem: kökénykék, dióbarna, bogárfekete
Ajak: cseresznyepiros
Állatok
: fakó, almásderes, daruszín, pej
Szarvasmarha: róska, riska, pirók, vörhenyes
Kutya, macska: zsemleszínű, ordas, oroszkék
Szárnyas: fogolyszínű (tyúk), rézpulyka, bronzpulyka

(Mátray 1910:13; Herman 1914; Barta 1937:28; Szerepi)


Régies színnevek
A színnevek egy része kiveszőben van, csak régi szövegekben találkozunk velük, színjelentésük sokszor elhomályosult és nehezen felderíthető: karmazsin, buzérvörös, berzsenyszín, rőt, örménykék, grispánszín stb.


Új színnevek, divatszínnevek
Ellentétes folyamatként állandóan új színnevek érkeznek idegen nyelvekből eredeti alakban vagy tükörfordításban, a kortárs magyar irodalmi- és sajtónyelvből, és anyanyelvi beszélőktől spontán szóalkotások révén. E színnevek egy kisebb része lassan beépülhet a köznyelvbe, de többsége csak elszigetelten használatos, és egyáltalán nem biztos, hogy meggyökerezik. Tipikusan ilyenek az autószínek, a festékgyárak termékei, a divatholmik színei: Bermuda-kék, Manhattan-szürke, Oxford-zöld, szafarisárga, gleccserfehér, tornádópiros stb. (Árnyalat-túltengés)


Mesterségek színnevei
A színeket pigmentként, festékként, színezékként évszázadok óta használó művészeti ágaknak és mesterségeknek (festészet, kelmefestés, kerámia, nyomda) hagyományos színnév- készletük van.

A nemzetközi nevek közül számos belekerült a magyar köznyelvbe is, de inkább a szakirodalmakban találkozhat velük az olvasó: ultramarin, cinóber, indigó, umbra, kármin, skarlát, krómoxidzöld, kobaltsárga, fazekaszöld, magenta, cyan.
» Pigment, festék, színezék


Színcsúfnevek
A színnevek egy kis csoportját csak a bizalmas társalgásban a humor kedvéért használjuk, vagy gúnyos, sértő, becsmérlő szándékkal mondjuk. Ezek valójában színcsúfnevek, és használatukkal nem az a célunk, hogy pontosan leírjunk egy színárnyalatot, sokkal inkább értékítéletünket, érzelmeinket fejezzük ki: hupikék, tulipiros, jajvörös, bilikék, zombizöld, bugyirózsaszín, lárvafehér, rikító sárga, piszkosszürke, hogy a vulgárisabbakat itt ne említsük.
» Határozott színjelentés nélküli színnevek; » Humor

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Árnyalat-túltengés

Bartha:
Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről

Csapodi:
A színek magyar nevei

Földvári:
Színnév–Színszótár

Gósy – Kovács M:
A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében

Gósy:
Színmegnevezések gyermekkorban és felnőttkorban

Herman:
A magyar pásztorok nyelvkincse

Kiss:
A piros, vörös és más színnevek használata a Magyar Nemzeti Szövegtár alapján

Mátray:
A magyar színelnevezésekről

MNSz, Magyar Nemzeti Szövegtár

Papp:
A magyar színnevek terminológiai elemzése

Szerepi:
A ló színe

Uusküla – Sutrop:
Preliminary Study of Basic Colour Terms in Modern Hungarian [pdf]

Uusküla:
Distribution of Colour Terms in Ostwald's Colour Space in Estonian, Finnish, Hungarian, Russian and English [pdf]


Színszókészletünk és rétegei
« Vörös és piros
A színpercepció és a színnév közötti jelentésviszonyok »
147.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.