Úgy tudjuk, a magyar nyelv egyedülálló
abban, hogy két alapszínnevet használ ugyanarra
a színtartományra: a vöröset és pirosat. A vörös színt jelentő
számos más egytagú színnév: rőt, pej, bordó, cinóber, skarlát,
karmazsin, kármin stb. nem alapszínnév!
(Nem tárgyalom a vörös régies-népies
változatát, a verest sem.)
A két színnévről részletesen:
» Piros ; » Vörös
A ritka jelenség eredetét nem ismerjük, és
pontos szabály sem fogalmazható meg, mikor melyiket
„kell” használni, a vörös–piros közti különbségeket a nyelv elsajátítása
során tanuljuk meg. A két szó színjelentése
(a legjellemzőbb vörös ill. piros) között
a vizuális eltérés igen kicsi, nem indokol
két külön alapszót, annál nagyobb
közöttük a hangulati, érzelmi és
kontextuális különbség.
A vörös szó a magyarban, a rokonnyelvekben,
és sok más nyelvben is a vér (véres) szóból ered. „A vörös színnév
jelentésének kialakulása ősi metaforikus
gondolkodási folyamat eredménye, mely egy közvetlen
megfigyelési körbe tartozó tapasztalati jelenségen
alapul: a kiömlő vér látványa
és színező hatása a vadászó,
halászó életformát folytató
ősi közösségek mindennapos élménye
lehetett” – írja de
Bie-Kerékjártó Ágnes. „Az
indoeurópai nyelvekben a jelentésfejlődés
ugyanilyen módon ment végbe: a 'red'
kategória jelölésére szolgáló
színnevek a nyelvcsalád valamennyi nyelvében
az óind rudhiráh 'véres, vörös', rúdhiram 'vér' szavakra vezethetők
vissza. A vörös színnév jelentése
tehát általános, feltételezhetően
univerzális ősi metaforikus áttétel
eredménye.” (de Bie-Kerékjártó
2003)
A piros eredete bizonytalan, de összefügg a pirít, pirkad, pirul, pörköl szavakkal,
melyek mind a hevítésre, tűzre utalnak. (TESZ
III. 1967:208)
Piros
és vörös |
|
|
|
|
|
Piros
pipacs |
Vörös
rózsa |
A
csekély vizuális különbség
nem indokol két külön alapszót |
A kutatók (Kiss, de Bie-Kerékjártó,
Kicsi, Uusküla, MacLaury és mások)
megoszlanak abban a kérdésben, melyik az „igazi”
alapszínnév – mindkettő mellett szólnak
érvek. Több eset lehetséges: a vörös az alapszínnév; a piros az alapszínnév; egyenrangú alapszínnevek.
Hangulati-érzelmi különbségek
Ha a nyelvben két vagy több szó (szinonima)
van egy dologra, akkor ezek stílusértéke,
érzelmi, hangulati jelentése általában
elválik egymástól, és nem lehet
őket szabadon felcserélni, pl.: gyerek–gyermek („a várva várt gyermek”, és nem
gyerek); kutya–eb (kutyasétáltatás
és ebrendészet); orosz–ruszki (orosz
balett és ruszki katona), stb.
Hasonló eltéréseket figyelhetünk meg
a piros–vörös között, és
hogy (a többi alapszínnévhez viszonyítva)
mindkét színnév érzelmileg erősen
„telített”.
A piros ...
szó inkább a szép és kedves összefüggésekben
szerepel.
„A magyar ember mindig azt mondja pirosszínűnek,
a mi a szemének tetszik, akárha vörös
is. S fordítva.” írja Gárdonyi
József, 1920-ban. (1920:85)
Például a gyerekek tárgyai (labda, sapka,
ceruza) mindig pirosak. Az édes gyümölcsök
színe is többnyire piros, pedig az érett
alma, cseresznye (fajtától függően)
gyakran sötét, vagyis vörös lehetne
(kivétel a meggy, amit sokszor vörösnek mondunk).
Tudjuk, hogy az édes íz rendkívül
vonzó az ember számára magas energiatartalma
miatt, és csak az utóbbi száz évben
férünk hozzá könnyen, régebben
ritkaságnak számított.
A nemzeti zászló piros-fehér-zöld,
soha nem mondanánk vörös-fehér-zöldet,
és erről már 1920-ban vitáztak:
„... megdönthetetlen bizonyosság, hogy igenis
a piros meg a vörös nem vagy-vagy, hanem mindenkor
a maga helyén álló szín. Tehát
nem gyakran vagy ellentétben különböző,
hanem mindig és különállóan is.
Hogy kerülhetne hát nemzeti zászlónk
pirosa helyére vörös? Lehetetlen! ... ”
(Gárdonyi 1920:87).
Ha Molnár Ferenc a Pál
utcai fiúk történetét a másik
oldal nézőpontjából írta volna
meg, lehet, hogy nem vörös-, hanem pirosingeseknek nevezi Áts Feri csapatát
? ...
A „vörösinges” Garibaldi
szabadságharcosaira utal a regényben.
A vörösnek ...
sokszor negatív konnotációja van, míg
a pirosnak nincs. A fenyegető-rémisztő
ördög, pokol, boszorkány vörös, soha
nem piros, a háborúhoz is a vörös tartozik.
A vörös gyakran harcias, és negatív
a politikai jelentése is: vörösgárdista,
vörös csillag, Vörös Hadsereg, a vörösök,
vörös terror („piros terror” –
?).
„Vörös kutya, vörös ló, vörös
ember egy se jó” – egy régi mondás
szerint. Az antikvitásban és a középkorban
nem bíztak a vöröshajú emberben, a boszorkányüldözések
idején a vörös haj nem volt egy életbiztosítás.
Viszont piros a haj, ha élénkvörösre
festik (paradicsomszőke).
Népköltészetünkben is határozottan
jelenik meg a különbség: piros a fiatalság,
szerelem (Csokonainál:
„szerelemszín”), boldogság, ünnep
szimbóluma, a vörös/veres pedig a katonasággal,
háborúval, erőszakos halállal összefüggésben
szerepel. (Erdélyi 1961:405)
Az ünnepek pirosak, és nemcsak a betűk a naptárban,
hanem a Húsvét, a Pünkösd és
a Mikulás* legjellemzőbb színe is.
*A Mikulást (Szt.Miklós
püspököt) zöld palástban is ábrázolták,
a pirosat állítólag a Coca Cola reklámnak
köszönheti.
Ady színnévként használja
1906 körül írt Három Baudelaire-szonett
c. versében:
Lobbantsd fel ünneppiros lángjával
tűzszemednek ... |
Piros* bor csak népdalokban, régi szövegekben
fordul elő, a mai köznyelvben a bor szinte mindig vörös, talán a vér analógiájára. Piros az orra a bohócnak és a didergő
kisgyereknek, de a részeg emberé vörös.
Az ételbe pirospaprikát szórunk,
de a dühös ember feje paprikavörös,
és sosem fordítva!
*Piros bornak nevezik néhol a siller és a rozé borokat.
A futballcsapat piros, ha magyar (piros-kék,
piros-fehér), de külföldi csapatok színét
többnyire vörösnek fordítják
(Manchester United: vörös ördögök,
AC Milan: vörös-feketék, Barcelona FC: kék-gránátvörös,
stb.)
Ma a vörös az erotika színszimbóluma,
(az ókorban, középkorban inkább a
sárga volt az), az élénk vörös
ruhának, a festett hajnak, körmöknek, ajkaknak
erős felhívó jellege lehet. A 18. században
a „feslett” és „trágár komédiákat” veres éneknek, vörös zsoltárnak
nevezték, ma obszcénnek mondanánk. (Bartha
1937:14)
Érdekes a piros/vörös
lámpa esete: a közlekedésben inkább
a „vörös lámpa” lenne indokolt, mert
a technikai világ része, tehát érzelmileg
semleges, továbbá tiltást fejez ki, de
a „vörös lámpa” már foglalt
volt az 1920-as évek végén, amikor nálunk
a közlekedési lámpák elterjedtek:
a vörös lámpás ház a bordélyház
és prostitúció eufemisztikus elnevezése.
Mekkora szerencse, hogy kéznél volt egy másik
szó is erre a színre...
Megállapítható, hogy az érzelmektől,
hangulatoktól és értékítéletektől
nem vagy kevéssé érintett (műszaki,
természettudományos) tárgycsoportokban,
szókapcsolatokban és kontextusokban egyértelműen
a vörös a gyakoribb.
Ember szőrzete, állatok* bundája, tolla vörös: vörös haj, vörösróka, vörös
mókus, vörösvércse, vörösbegy,
vörös panda stb. A piros állat ritka,
a katicabogár az, és néhány egzotikus
faj. A növények, különösen a virágok
és gyümölcsök nevében gyakoribb
a piros, de vannak vörösek is: piros
alma, ~ cseresznye, ~ muskátli, ill. vöröshagyma,
~ lencse, ~ áfonya, stb.
*A háziállatok vöröses
színére régen sok önálló
színnevünk volt: rőt, rós, róska,
riska, pirók, pej, vörhenyes, pirnyagos stb.,
van továbbá rézpulyka, bronzpulyka,
szintén vöröses tollakkal.
(Mátray 1910:22; Herman 1914:338;
Bartha 1937:26)
A színekkel foglalkozó vagy azokat használó
természet- és műszaki tudományok értéksemleges
és érzelemmentes szóként szinte
kizárólag a vörös szót
használják, függetlenül attól,
milyen tiszta árnyalatról van szó: a spektrum vörös tartományáról, infravörös
sugárzásról, vöröseltolódásról, vörösóriásról (csillagtípus), vörös bolygóról (Mars), vörösvértestről, vörösizzásról, vörösiszapról, vörös salakról beszélnek. Ezekben
a szókapcsolatokban és -összetételekben
a piros soha nem helyettesíti a vörös szót.
A pigmentek színkategóriái között
a festők mindig vöröseket említenek és
nem pirosakat. (Ihász 1998:51;
Solymár 1977:50 és 78)
Természetes anyagok (ásványok, fémek)
színe is szinte csak vörös lehet: vörös
rubin, ~márvány, ~gránit, ~okker, ~réz.
Építészeti vonatkozásban is: vörös
szalon, ~ torony, ~ tégla és ~ cserép a megszokott. (de Bie-Kerékjártó
2003)
A természettudományokban, –különösen
az állat- és növénytanban– szabályozzák
az elnevezéseket. Gyűjtésemből kiderül,
hogy kb. kétszer-háromszor annyi vörös szerepel összetételekben mint piros. (Pl.: vörös acsalapu, vörös gabonasikló,
ill. piros tinóru, piros császársügér stb.)
Kiss Gábor (2004)
a Magyar Nemzeti Szövegtár adatai alapján
19821 előfordulást talált a piros és a vörös színnévre:
ebből 10170 piros (51%), 9651 vörös (49%), a
különbség 519: ebben a textuális összehasonlításban
a piros van csekély előnyben. A három
leggyakoribb szókapcsolat a pirossal: lap, lámpa,
pont; a vörössel: csillag, zászló,
bor.
Mari Uusküla észt
kutató (2007) színkártyákat
mutatott a megkérdezett személyeknek, a kísérletben
a piros mintegy háromszor gyakoribb válasz
volt, mint a vörös. Eddig ez tűnik a legerősebb
érvnek a piros szó primátusa mellett.
Csatkai Endre Cégérek c. könyvében felsorolja a 18.-tól a 20.század
elejéig a fővárosban működött
fogadók, kocsmák, boltok neveit. Ezek között
142 tartalmaz színnevet is, a listában* 11 vörös
van (pl. Vörös sas, Vörös torony),
de piros egy sincs. (Csatkai
1971:42)
* A sorrend: arany (61), fehér (26), kék (14),
vörös (11), zöld (10), fekete (9), ezüst
(7), barna (2), sárga (2).
Mátray főszínnévnek nevezi, és kiemelten ír a vörösről:
„Veres az egyedüli a főszínnevek között,
melyet mindenestől magunkénak vallhatunk s amelyet
nem igyekeztek a buzgó kutatók elidegeníteni.”.
A pirosat a többi színnév közé
sorolja és rövidebben értekezik róla.
(Mátray 1910:22 és 46)
De Bie-Kerékjártó megállapítja (2003),
hogy a vörös színnév eredetét,
morfológiai szerkezetét és jelentését
tekintve megfelel az alapszínnevek kritériumainak.
Papp Eszter összefoglalja
a 1900-2010 között a piros–vörös vitában előforduló kutatásokat és
érveket. (Papp 2012:92)
Színnévi szóösszetételekben
és szókapcsolatokban gyakoribb (több mint
háromszor annyi!) a vörös elő-
ill. utótag, mint a piros. A Színszótár
134 vörös/piros színneve között
28 piros (pl. hajnalpiros) és 89 vörös (pl. pulykavörös) található,
és vannak olyanok is, melyekben mindkét utótag
szerepelhet (tűzpiros, tűzvörös).
(Földvári 2005)
Gúnyos-tréfás színneveinkben állandósult
kapcsolatot találunk: jajvörös és tulipiros. Fordítva ritka, „jajpiros”
talán van, de a „tulivörös”
nagyon szokatlanul hangzik, különben mindkét
szó a veréstől kivörösödött
bőrre utal. (Földvári
2005)
Összefoglalva a –fent idézett és az
itt nem említett– kutatói megállapításokat,
a vörös és piros egyenrangú
alap-színneveknek tűnnek, mindkettő mellett
szólnak tudományos érvek. Felmerülhet
az is, hogy időbeli változás zajlik az alapszínnevek
sorrendjében, és a korábban (kb. a 20.sz.
első harmadáig) elsődleges vörös lassan helyet cserél a pirossal, egy ilyen lehetséges
folyamatra utalt Selényi Pál is.
(Selényi 1941)
A továbbiakban vizuálisan vetjük össze
mit nevezünk pirosnak ill. vörösnek – majd ebből is következtetéseket vonunk
le.
Színtartományok –
vizuális összehasonlítás
Válogatás
Alább olyan tárgyak fotóit válogattam
össze, melyek természetüknél fogva piros/vörös színűek, és ezekkel a színnevekkel
szorosabb vagy lazább kapcsolatot alkotnak.
– Legszorosabb kapcsolat (állandósult terminológiai
kifejezés, szóösszetétel), ha a dolog
nevében benne van a színnév, e szavakat
egybeírjuk: pirospaprika, vörösréz,
vöröshagyma, vöröskáposzta, vörösbegy stb.
– A tárggyal színnevet alkot (szóösszetétel): korallpiros,
meggyvörös, rozsdavörös, rubinvörös (egy szóba írjuk)
– Kevésbé szoros, ha a fajtajelleget különbözteti
meg, mert az adott tárgy többféle színben
is előfordul (szókapcsolat): piros dió,
piros burgonya, vörös kaviár, vörös
áfonya (ezeket rendszerint két szóban
írjuk)
– Leglazább a kapcsolat, amikor csak gyakori jelzője
a tárgynak (szókapcsolat): piros alma, piros
hajnal, vörös rubin, vörös salak (ezeket
két szóban írjuk)
Már a válogatás során megállapítható
volt, hogy a vörös szóval lényegesen
(kb. kétszer-háromszor) több szóösszetétel
és szókapcsolat van, mint a pirossal, és
a vörös szorosabban is kötődik a
tárgyhoz.
Néhány tárgycsoportot kihagytam a válogatásból:
– Némely dolog közel egyforma gyakran fordul
elő a piros ill. vörös színnévvel: piros/vörös rózsa, piros/vörös
szegfű, tűz- piros/vörös – ezért
nem szerepelnek az összehasonlításban.
– A mesterségesen színezett tárgyak
bármilyen árnyalatúak lehetnek, ezeket
nem lehet egyértelműen elhelyezni a színmátrixban:
pl. piros ceruza, piros sapka, piros trikó .
– A szimbolikus/metaforikus értelemben használt
színnevek nem valóságos árnyalatokra
utalnak, nem a vizuális tartalom határozza meg
a kapcsolatot a tárggyal: piros-fehér-zöld
zászló, piros pont (dicséret), vörös
kakas (tűzvész), vörös zászló,
vörös csillag, vöröskatona (politika,
történelem), stb.
– Szaktudományos elnevezések, melyről
az „átlagember” kevés vizuális
tapasztalatot szerezhet: vörösizzás, vörös
bolygó, vöröseltolódás, vörösvértest stb.
– Nem választottam más egytagú (vöröset
jelentő) színneveket és ezek összetételeit
(rőt, bordó, skarlát, karmazsin, cinóber).
A pirosnak ...
nevezett dolgok között sok a virág (pipacs,
muskátli), az édes gyümölcs (alma, cseresznye,
eper) és más növényi termés
(paprika, paradicsom, som). Az egészséges fiatal
arca, ajka is piros – bár valójában
rózsaszínű; a piros szőlő, málna
és retek enyhén bíboras árnyalatú. A pirosnak nevezett dolgok nagy
többsége telített színű!
Piros
dolgok, 1. |
|
|
|
|
piros
alma |
piros
arc, ajak |
piros
(rózsa-) bors |
piros
burgonya |
|
|
|
|
piros
cseresznye,
cseresznyepiros |
piros
csipkebogyó |
piros
dió |
piros
eper |
|
|
|
|
piros
hajnal,
hajnalpiros |
piros
katica |
korallpiros |
piros
madárbirs |
|
|
|
|
piros
magyal |
piros
málna |
piros mikulásvirág |
piros
muskátli |
|
|
|
|
piros
paradicsom
paradicsompiros |
pirospaprika |
piros
pipacs,
pipacspiros |
piros
retek |
|
|
|
|
piros
ribizli |
piros
som |
piros
szőlő |
piros
vadszőlő |
Pirosnak
nevezett dolgok, ill. összetett színnevek |
A vörösnek ...
nevezett dolgok számosabbak és többfélék.
Lehetnek narancs- és bíbor árnyalatúak,
sötétek és világosak, telítettek
és kevéssé telítettek, vagyis sokkal
szélesebb színtartományt fednek le –
nagyobb halmazt képeznek.
Vörös
dolgok, 1. |
|
|
|
|
vörös
áfonya,
áfonyavörös |
vörösbegy |
vörösbor,
borvörös |
vörös
borbolya,
borbolyavörös |
|
|
|
|
vörösfenyő |
vöröshagyma |
vörös
haj |
vörös
hús |
|
|
|
|
vöröskáposzta |
vörös
kaviár |
vörös
lencse |
vörösmárvány |
|
|
|
|
meggyvörös |
vörös
mókus |
vörösrépa
(cékla)
céklavörös |
vörösréz,
rézvörös |
|
|
|
|
vörös
róka,
rókavörös |
vörös
rozsda,
rozsdavörös |
vörös
rubin,
rubinvörös |
vörös
salak,
salakvörös |
|
|
|
|
vörös
tégla,
téglavörös |
vörösvasérc
(hematit) |
vörös
vér,
vérvörös |
vörösvércse |
A
vörösnek nevezett dolgok és összetett
színnevek
a narancstól a bíborig sokfélék
lehetnek |
Piros és vörös helye
a színkörben és színháromszögben
Összegezve a fenti két képsorozat színeloszlását:
– A színkörben ábrázolva (alábbi
ábra) a piros szűkebb, a vörös nagyobb színtartományt ölel fel. Ez utóbbiba
a narancs és bíbor árnyalatú vörösek
is beletartoznak.
– A színháromszögben a piros az élénk és világos (de nem rózsaszín)
árnyalatokat jelenti. A vörös itt is
nagyobb: a közepes tónusú, szürkés
és barnás árnyalatokat jelölhetjük
vele.
A telített árnyalatokra mindkét színnevet
használhatjuk, de itt gyakoribb a piros, a kevésbé
telítettekre a pirosat csak ritkán, itt
a vörös a gyakoribb.
Piros
és vörös a színkörben és
színháromszögben |
Piros |
Vörös |
|
Szűkebb
színtartományt foglal el:
leginkább az élénk és kissé
világos árnyalatokat nevezzük pirosnak |
Nagyobb
színtartományt foglal el: a narancs- és
bíborvörös,
a sötét és tört árnyalatokat
is |
Színmátrix
A következő lépésben a két tábla
színmintáit elhelyeztem egy mátrixban,
ahol fent a világos, lent a sötét árnyalatok
vannak, balra a narancsas, jobbra a bíboras árnyalatúak,
a középső mezőben a tiszta (prototipikus)
vörös/piros. A harmadik dimenziót, a telítettséget
nem ábrázoljuk.
Vörös/piros
mátrix |
|
Szomszédos
árnyalatok:
Balra a narancsas, középen a vörös/piros,
jobbra a bíboras-;
felső sorban a világos, középen
a tiszta, alsó sorban a sötét árnyalatok |
Az alábbi két ábrán látjuk,
hogy a piros minták inkább a középpont
körül tömörülnek, míg a vörös
minták mind a két dimenzióban erősen
szóródnak. A világos-bíbor sarokban nincs se vörös, se piros minta, és
a középső-világos harmadban is csak
nagyon kevés piros: ez a színtartomány
a rózsaszín!
Piros
dolgok, 2. |
|
A
piros minták többsége a mátrix
közepe táján helyezkedik el |
Vörös
dolgok, 2. |
|
A
vörös minták erősen szóródnak |
Az eloszlás azt mutatja, hogy az adott színtartomány
legáltalánosabb neve a vörös, ezen belül helyezkedik el a piros, ami lényegesen
kisebb területen helyezkedik el.
Ebben a megközelítésben (is) a vörös tűnik inkább alap-színnévnek. Más
alapszíneknek ugyanezen (vagyis: fokális) részei nem viselnek önálló nevet.
Pl. a kék szintén „nagy halmaz”,
számtalan különböző árnyalatot
foglal magában, de minden (világos, sötét
és tiszta) árnyalata tartalmazza a -kék utótagot, (kivéve a pár egytagú
színnevet: azúr, cián, ultramarin),
ugyanígy a zöld, sárga is. (Ld. a
színtáblákat az előző
oldalon).
Hipotézis
A nyelvi és vizuális példák (számuk
és eloszlásuk) azt mutatják, hogy a vörös színtartomány nagyobb terjedelmű, magában
foglalja a pirosat, ez utóbbi a tartomány
középső (fokális) részén
helyezkedik el.
Hipotézisem szerint: a vörös az elsődleges
alapszínnév, és a piros ennek a prototípusa vagy fokális színe
(„a legvörösebb vörös”).
Amennyiben igaz, hogy a szín kategória
prototípusa a vörös (a „legszínesebb”
szín), a vörös színtartomány
prototípusa pedig a piros, akkor ez megmagyaráz
néhány jelenséget:
– Kísérleti helyzetekben, ahol színmintákat
mutatnak a személyeknek, a piros válasz
gyakoribb mint a vörös.
(Uusküla 2007)
De a színminták, mint tudjuk, ún. szabad
színek, nincs kontextusuk, ilyen esetekben lehet,
hogy először a prototipikus név jut eszünkbe.
– Az ismert játékban, mikor a „mondj
egy színt!” felszólításra
gyorsan kell válaszolni, tapasztalatom szerint szintén
a piros a leggyakoribb válasz.
A
vörös színtartomány |
|
RÓZSASZÍN |
|
NARANCS |
|
BÍBOR |
|
BARNA |
|
Középen
a prototípus, a „legvörösebb
vörös”, melynek neve: piros
(hipotézis) |
Akárcsak a nyelvi, a vizuális összevetésben
is azt látjuk, hogy a piros szűkebb színtartományt
fed, míg a vörös kategóriába
beletartoznak a –percepcionálisan– bíboras,
barnás és narancsas színek is. A vörös színtartomány nem csak nyelvi, de vizuális
kiterjedését tekintve is határozottan nagyobb
mint a piros.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Bartha:
Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről
de Bie-Kerékjártó:
A vörös színnév használata a
magyarban
Csapodi:
Vörös és piros
Csatkai:
Cégérek
Erdélyi:
Adatok a magyar népköltészet színszimbolikájához
Földvári:
Színnév-Színszótár,
Vörös/piros névlista
Földvári:
Alapszínnevek a magyar nyelvben
Gárdonyi:
Piros vagy vörös
Herman:
A magyar pásztorok nyelvkincse
Ihász:
Művészeti technikák könyve
Kicsi:
Az alapszínnevek lexikalizálásáról
Kicsi:
A magyar nyelv alapszínnevei
Kiss:
A piros, vörös és más színnevek
használata a Magyar Nemzeti Szövegtér alapján
Kiss – Forbes:
Piros, vörös – red, rot, rouge
MacLaury – Almási – Kövecses:
Hungarian piros and vörös: Color from points of view
Mátray:
A magyar színelnevezésekről
Papp:
A magyar színnevek terminológiai elemzése,
92.p.
Selényi:
Piros és veres
Solymár (szerk):
A képzőművészet iskolája I.
Szendrey:
A piros szín
TESZ
Benkő (szerk.):
A magyar nyelv történeti etimológiai szótára
III.
Uusküla – Sutrop:
Preliminary Study of Basic Colour Terms in Modern Hungarian
[pdf]
Wierzbicka:
The Meaning of Color Terms: Semantics, Culture and Cognition
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|