Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.3.3.2.3.

Ergonómia
 
 
Az ergonómia tudománya a 20.század közepén alakult ki. Eleinte az ember és munkakörnyezete kölcsönhatását vizsgálta (munkapszichológia), majd a 70-es évektől a használati eszközöket (termékergonómia), mára pedig az ember teljes mesterséges környezete az érdeklődési körébe került. Akár a munka-, akár a teljes környezet az ergonómiai kutatás tárgya, nagy súlyt helyez a látás (általában a percepció), a használhatóság, a figyelem fenntartása, a reakcióidő és a biztonság kérdéseire is.

Mindezekben a színeknek is jelentős szerepe van. A színjel használatának előnye a munkafolyamatokban, hogy mind a színkód megtanulása, mind a megértése gyorsan történik és könnyen válik rutinná. Az ergonómiai színkódok használata természetesen ép színlátást feltételez.

A színdinamika* nagyjából egyidős az ergonómiával, céljai is hasonlóak, a szín funkcionalitására épít, megfogalmazása Birren nevéhez fűződik. (Porter 1976:22)
Nemcsics
szerint: „... a színdinamika a környezet, a környezeti elemek felületi megjelenése és a környezetben élő ember kapcsolatának feltárásával foglalkozik. Kutatja a szín, az ember és a környezet egymáshoz való viszonyát. Vizsgálatokat végez arra vonatkozóan, hogy a környezeti elemek színének megválasztása milyen hatással van az emberre. A színdinamika-tudomány ... a tudatos színeskörnyezet-alakítást célzó elméleti és gyakorlati tevékenységek összessége.” (Nemcsics 1990:13)

*Színdinamika az angol szakirodalomban: Functional color.
*A kvantum színdinamika fizikai fogalom, nincs köze a látható színekhez.

A kedvező külföldi tapasztalatokat követően Magyarországon 1952-ben készült az első nagyüzemi színdinamikai alkalmazás, ami sikeresnek bizonyult, a módszer később elterjedt az építészeti gyakorlatban. Mind az ergonómia, mind a színdinamika alkalmazásának számos pozitív hatása van, melyek egy része pénzben is kifejezhető előnyökkel jár, pl.: fáradtság késleltetése, kevesebb baleset stb.
(Bálint 1966:135; Nemcsics 2002)

Színdinamika gyárban
A BMW gyár belsőtere - derűs, világos színekkel
Kép forrás:
1080plus.com


Munkakörnyezet és munkaeszközök

Az összetett feladatokat végző gépek kezelőfelületén a szín a használatot segítő jel. Különösen a bonyolult munka-folyamatok (pl. repülés, haditechnika, erőművek) esetén, ahol az irányító embernek egyszerre sok tényezőt kell figyelembe vennie, emellett rövid reakcióidőre és nagyfokú biztonságra van szükség. Mindez koncentráltan jelentkezik a vezérlőtermekben, ahol a szín mindig ergonomikusan megtervezett.

Színkód és színdinamika vezérlőteremben
A legnagyobb felület zöld, mely nyugtatja a szemet, normál üzemmódban ezt látja a kezelő. A kapcsolók és kijelzők között ill.
körül a színes vonalak a bonyolult technológia sémáját jelzik.
Kép forrás:
http://www.independent.co.uk/news/uk/in-pictures-hunterston-b-nuclear-
power-station-will-operate-until-2023-8973375.html?action=gallery

Munkakörnyezet
Színkód a munkaruhán és a vezérlőtáblán Kapcsológombok színkódjai
(1950-es évek)
Kép forrás:
1. http://www.power-technology.com/contractors/operations/esbi/esbi4.html
2. http://www.theguardian.com/theguardian/2012/jan/30/nuclear-power-
station-1957


A tervezett szín megjelenhet munkaruhán, munkaeszközön, szerszámokon, tárolókon, munkadarabok, építészeti elemek, szállítóeszközök stb. felületén. A színt festett anyag és fényforrás is hordozhatja. Színekkel közölhetünk olyan információt, amelyet gyorsan kell felfogni, pl. veszélyes helyzetek, figyelem felhívása vészkijáratra, mérgező anyagokra, speciális járművekre (tűzoltó, mentő, rendőrség), stb.

A funkcionálisan eltérő, ám formailag azonos vagy könnyen összetéveszthető munkadarabok (kábelek, csőrendszerek) esetén kiemelt szerepe van a megkülönböztető színnek. A közművek csővezetékei konvencionális színkódokat kapnak (ivóvíz – kék; elektromos vezeték – vörös; gáz és éghető anyagok – sárga), hasonlóan a távközlési, optikai és elektromos kábeleket is meghatározott színekkel különböztetik meg.

Megkülönböztető színek
Színkód az elektronikában és a munkaeszközökön
Kép forrás:
1. http://www.essemsrinisons.com/connector_harness.html
2. http://www.harborfreight.com/hand-tools.html


Egészségügy
Kórházakban a járványveszély elkerülésére használt színkódok: sárga: járványveszély; vörös: szennyezett tárgyak; kék: tiszta tárgyak; zöld: steril eszközök. (Bergström 2009:202)
A sebészeti műtőben a falaknak és az orvosok ruhájának zöld színe azt a célt is szolgálja, hogy az operációból olykor felpillantva a vörös komplementerén a szemük regenerálódjon és lerövidítse az utókép kialakulását.

A gyógyszeripar az utóbbi évtizedekben felfedezte a színeket. A dobozok, levelek és tabletták biztonságos megkülönböztetése életbevágóan fontos lehet mindazoknak, akik többféle gyógyszert szednek, ezért a formák, színek, és a tipográfia rendkívüli változatosságát alkalmazzák a gyárak, gyakorlatilag nincs két egyforma csomagolás.

Vannak arra vonatkozó adatok is, hogy a színes tablettákat hatásosabbnak tartják a betegek, ami nyilvánvalóan placebo jelenség. A megszokott gyógyszer új, megváltoztatott színével szemben sok beteg bizalmatlan, úgy vélik, a hatóanyag és a pirula színe összefügg, vagyis a színt indikátornak tekintik. A gyógyszereket a standard ételszínezékekkel színezik.

Termékergonómia – gyógyszerek
Formai és színbeli változatosság
Kép forrás:
1. http://weixin.niurenqushi.com/article/2015-03-14/2134615.html
2. http://www.wijwordenwakker.org/content.asp?m=m4&s=
M65&ss=P2419&l=NL



Figyelmeztető és biztonsági színkód

A figyelmeztető színkód nem „szabadon választható”, és nem pusztán szimbolikus, hanem az asszociatív tapasztalatnak megfelelő színjel és meghatározott színtartalom. Legismertebb példa a sárga-fekete, mely az élővilágban (darazsak, kígyók) a méregtermelést jelzi. A sárga az emberi társadalmakban is jelezhet veszélyt, a középkorban a járványokra, ma az éghető anyagokra, a méreg- és sugárveszélyre figyelmeztet. A fekete mellett az élénk sárga különösen kontrasztos, a színek között (a fehér után) ezzel alkotja a legerősebb kontrasztot.

A figyelmeztető színkód kevés (2-3), kötelezően élénk és kontrasztos színekből áll. A nagy forgalmú helyeken a kijáratot, tűzjelzőt, menekülő útvonalat is élesen kontrasztos piktogramok vagy fények jelzik, a vörös, sárga, narancs, zöld, fekete ill. fehér kombinációi.

Veszély jelzése
Egyszerű piktogramok, rövid feliratok, alapszínek


Az utóbbi időben olyan anyagokat és festékeket tudnak előállítani, melyek vegyi összetételük révén különösen figyelemkeltő színűek (lumineszkálnak), még ködös, fényszegény időben is feltűnőek, sokkal messzebbről észrevehetőek, mert több fényt vernek vissza, mint a közönséges festékek. Az ún. „láthatósági” (jobb volna a „biztonsági”) színek messziről is szembeötlenek, a közlekedésben és veszélyes körülmények között dolgozókat így könnyebb észrevenni.

A kijelző (display) – digitálisan programozható eszköz, mely színes, világító és mozgó (folyamatosan változó vagy villogó) információt közvetít. Erre a feladatra egyre gyakrabban a színes LED-eket (Light Emitting Diode, világító dióda) alkalmazzák.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bálint – Hruska – Murányi – Sebestyén:
Bevezetés a színdinamikába

Bergström:
Bevezetés a vizuális kommunikációba

de Grandis:
Teoria e uso del colore, 101.p.

Hercegfi – Izsó:
Ergonómia

Human factors and ergonomics - Wikipedia

Lissák:
A formáról

Meerwein – Rodeck – Mahnke:
Color Communication in Architectural Space, 97.p.

Nemcsics:
Színdinamika

Nemcsics:
Színek és muráliák a különböző funkciójú terekben

Porter – Mikellides (ed.):
Colour for Architecture


Ergonómia
« Marketing
Vizualizáció »
140.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.