(Monokróm más néven
izokróm, egyszínű, színezetazonos
harmónia)
Egyetlen (monokróm) színezet és vele a
fekete-fehér-szürke keverékei mindig harmonikusak.
Demonstrálja Ostwald korábban
idézett elméletét, miszerint az egyszerű
rend nyilvánvaló harmóniát teremt.
A monokróm harmóniák kiegyensúlyozottak,
egységes hangulatúak és nem lehet őket
elrontani... (Nemcsics 1990)
A térbeli plaszticitás érzékelése
is összefüggésben van a monokróm harmóniával,
de csak akkor, ha világosságkülönbség
is van az elemek között. Ennek hiányában
(ld. alább a telítettségi sort, 4. ábra)
ugyan harmonikusnak nevezhető a sor, de „lapos”,
nincs mélysége és ezért kevésbé
kedveljük.
Alább a monokróm harmóniák 9 alapesete.
(Földvári 1995:218)
– Az ábra bal felső részében a színkörből választunk, ebben a példában csak egyetlen színt, egy narancsot (H=26).
– Mellette (középen) a színháromszögben az árnyalatokat jelezzük (apró négyzetekkel), melyek mindig az adott szín, a fehér és a fekete különböző arányú keverékei. Jobbra fent a színsor elemei vízszintes elrendezésben, ez a paletta. A sarokszínekből számtalan más paletta is összeállítható lenne.
– A bal alsó négyzetben a színek 2D véletlenszerű elrendezése látható. Jobbra lent egy tárgycsoportot ábrázoló fotó az adott színekre redukálva. E két utóbbi kép a harmónia összhatását érzékelteti.
Monokróm
harmóniák, 1. |
|
A
narancs és a fehér-szürke-fekete árnyalatai.
A narancs nem része a sornak, ezért erőteljes
kontrasztot
alkot a semleges (szürke) árnyalatokkal. |
Monokróm
harmóniák, 2. |
|
A
narancs és fehér kevert árnyalatai,
a fehér-tónussor.
A sor nem tartalmaz feketét, ezért könnyű,
derűs benyomást kelt. |
Monokróm
harmóniák, 3. |
|
A
narancs és fekete kevert árnyalatai, a fekete-tónussor.
A sor nem tartalmaz fehéret, ezért izzó
összbenyomást kelt. |
Monokróm
harmóniák, 4. |
|
Telítettségi
sor: a narancs és szürke kevert árnyalatai.
A színsor iránya horizontális, elemeinek
világossága azonos.
A telítettség lépésenként
változik.
A színsor lapos, „ködös”, nincs
plaszticitása. |
Monokróm
harmóniák, 5. |
|
A
narancs, fehér és fekete árnyalatai
(fehér és középbarna között).
A fekete-, fehér- és színtartalom
folytonosan változik. A színsornak erőteljes
vertikális iránya van, ezért kellően
plasztikus az összhatás. |
Monokróm
harmóniák, 6. |
|
A
narancs, fehér és fekete árnyalatai
(fekete és barackrózsaszín között).
A fekete-, fehér- és színtartalom
folytonosan változik. A színsornak erőteljes
vertikális iránya van, ezért kellően
plasztikus az összhatás. |
Monokróm
harmóniák, 7. |
|
Világossági
sor. A narancs, fehér és fekete árnyalatai.
A színtartalom (telítettség) állandó,
a fehér és fekete aránya
lépésenként változik. A színsor
tisztán vertikális, párhuzamos
a szürke tengellyel, ezért kellően plasztikus
az összhatás. |
Monokróm
harmóniák, 8. |
|
A
narancs, fehér és fekete árnyalatai
(világosszürke és barna között).
A feketetartalom állandó, a szín-
és fehértartalom lépésenként
változik. Rokonságban van a (fenti) 2. színsorral,
de annál tompább,
és a világosszürke miatt „fémes”
karaktere van. |
Monokróm
harmóniák, 9. |
|
A
narancs, fehér és fekete árnyalatai
(sötétszürke és világosnarancs
között). A fehértartalom állandó,
a szín- és feketetartalom
lépésenként változik.
Rokonságban van a (fenti) 3. színsorral,
de annál lágyabb. |
A fenti elvek persze továbbfejleszthetőek. Nemcsak
egyenesek, hanem tört vonalak, ívek stb. mentén
is választhatunk, ezt már érdemes számítógép
segítségével végezni.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Color Scheme Designer
Földvári:
Computer Generation of Harmonic Equihue Color Scales
Hård:
The Natural Colour Sytem.
Nemcsics:
Színdinamika
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|