A lent és fent határozott színvonzatokkal bír, a jelenség
a színasszociációk körébe tartozik.
Evolúciós tapasztalatunk, ősi tudásunk,
hogy a fény felülről jön, ami fent
van az világosabb, ami lent az sötétebb.
Látáspszichológiai kísérletek
egyértelműen igazolják: az ismeretlen tárgyat
ábrázoló, bizonytalan plasztikájú
képeket mindig úgy értelmezzük, hogy
feltételezzük, a világosabb részek
felülről kapják a fényt. (Sekuler
2000:268)
| Fény
és plasztika |
|
 |
A
bizonytalan plasztikájú tárgyat úgy
értelmezzük,
hogy feltételezzük: felülről kapja
a fényt.
A két kép ugyanaz, csak 180 fokkal elforgatva. |
Kép
forrás:
http://patternmoy.com/concrete-floor-patterns/ |
A színek nyelvére lefordítva mindez azt
jelenti, hogy a világos színek a „fenthez”,
a sötét színek a „lenthez”
tartoznak. Mivel a „fent” asszociációs
körébe tartozik a „könnyű”,
így a „fenti” színek egyben „könnyűek”,
a „lentiek” viszont „súlyosak”. A
szín befolyásolja a súly érzékelését,
megítélését is.
(Feisner 2006:61)
| Fent
és lent, könnyű és nehéz,
1. |
 |
A
hideg és világos színek „fent”
vannak,
a meleg és sötét színek „lent” |
A telített színek esetében a spektrális
világosság a döntő:
– a világos jellegű sárga-zöld-türkiz
van „fent”, ezek
„könnyű” színek
– a sötét jellegű vörös-bíbor-lila-ibolyakék
pedig „lent”, ezek „nehéz”
színek
| Fent
és lent, könnyű és nehéz,
2. |
 |
| A
tiszta színek és a magasságérzet |
A színezet és a világosság kombinációi
is módosítják a térhatást,
ebben mindig a világossági fokozat a meghatározó:
– a világosdrapp, világoskék, rózsaszín
stb. „könnyű” szín
– a barna, a sötétzöld, sötéttürkiz
pedig „nehéz”.
| Fent
és lent, könnyű és nehéz,
3. |
 |
| A
világossági különbségek
módosítják a magasságérzetet |
Erre épül a csomagolások ismert színkódja:
a könnyű (light) termék kék, világoskék
vagy más szín pasztell árnyalata. A csökkentett
zsírtartalmú tejtermék, az alacsony nikotintartalmú
cigaretta általában világoskék,
a hagyományos termék pedig „súlyos”
(pl. vörös) színű csomagolást kap.
| Könnyű
és nehéz |
 |
| Tejtermék
zsírtartalmának jelzése színekkel |
Kép
forrás:
http://www.irodatechnikaweb.hu/index.php?PHPSESSID=
55o3urh5rg8t7kfe0q1q5lqot7&tpl=product&prID=8035 |
A szín „térereje”
A színek, tónusok sorrendje különböző
szakterületeken egymástól eltérő.
Megkülönböztetjük az építészeti
és tipográfiai sorrendet. (Feisner
2006:45)
Építészet:
Az építészeti térben általában
azt várjuk el, hogy a „könnyű” (anyag,
szerkezet, szín) legyen a fejünk felett, a „súlyos”
pedig a lábunk alatt, ami a stabilitást és
a biztos talaj érzetét kelti. Ezek nem tudatos
preferenciák, az ember „veleszületett”
statikai érzéke ezt tekinti biztonságosnak
és természetesnek. Nem szeretjük, ha a fejünk
felett betontömbök lógnak egy daruról,
vagy beleborzongunk, ha nagy mélységek felett
üvegpadlón járunk, ugyanakkor az üvegtető
a fejünk felett nem zavar, sőt látványosnak
tartjuk.
Ugyanazon színnek más a „térereje”
vagy „térhatása”, ha a fejünk felett,
illetve ha a lábunk alatt van. A vörös szőnyeg,
a sötétbarna padlóburkolat, a fekete márvány
a „természetes helyén” van, –legalábbis
színdinamikailag–, míg ezek a színek
a fejünk felett nyomott térérzetet keltenek.
Ekkor is sok függ az anyagtól és a megvilágítástól.
| Szín
„térereje” az építészetben |
 |
| Mélyvörös
mennyezet - nyomott tér (szimuláció) |
 |
| Mélyvörös
padló - a szín a „helyén van”
(szimuláció) |
Tipográfia:
A könyvtervezésben, különösen a címoldalakon
a hierarchiát jelzi a cím, alcím, szerző
és más információk különböző
súlyú kiemelése. Erre a sötétebb
betűszín a legalkalmasabb, mert a fehér papíron
ez adja a legerőteljesebb kontrasztot. A cím a legjelentősebb
(színe, mérete, betűtípusa), majd
az alcím kisebb hangsúllyal szerepel, és
lehet további, alacsonyabb szintje is a hierarchiának
– ezt követi a betűszínek sötétségének
csökkenése.
| Szín
„térereje” a tipográfiában |
 |
Szín-
és mérethierarchia: főcím, alcím
és a kiadó neve,
fent sötétebb, lent világosabb |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Feisner:
Colour
Gulyás:
A fény és a szín
Itten:
A színek művészete
Nemcsics:
Színdinamika
Sekuler – Blake:
Észlelés
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
