Megfelelő tapasztalatok birtokában látásunk
képes „helyettesíteni”, pontosabban:
felidézni más érzeteket. A látvány
felidézheti a tapintás, térbeliség,
íz, illat, hő érzeteket. Nem kell megérintenünk
egy fémtárgyat, a látványából
is tudjuk, milyen lenne a tapintási érzete: kemény
és hűvös. A különféle anyagok
tapintási ingerei (anyagminőség, textúra,
hővezetés, anyagsűrűség) összekapcsolódnak
az anyag látványával: ez a taktilis-vizuális
érzet. A színek könnyen társulnak
ízekkel, illatokkal, hangokkal, anyagminőségekkel
és asszociatív „láncolatot” alkotnak.
Íz
Az alapízeknek elég jól körülhatárolható
színvonzatai vannak:
– a sóshoz a kék (a tenger színe);
– az édeshez a világospiros, melegsárga
és a rózsaszín (a méz
és a gyümölcsök színe);
– a savanyúhoz a sárgászöld
(az éretlen gyümölcs és a citrom színe);
– a keserűhöz a barna, lila (lekozmált
étel vagy a csokoládé színe)
kapcsolódik a legtöbb ember számára.
Színek és ízek |
|
|
|
|
Sós |
Édes |
|
|
|
|
|
|
Savanyú |
Keserű |
A csomagolás és szín összefüggéseit
kutatta E. Dichter német
reklámpszichológus klasszikus kísérletében.
Nagy adag kávét főzött, majd különböző
színű kannákba töltötte és
ugyanolyan színű csészékből kínálta.
A kísérleti személyek különböző
minőséget érzékeltek attól
függően, milyen színű (piros, sárga,
barna vagy kék) csészéből fogyasztották. Dichter következtetése:
az ízt és a minőséget a csomagolás
színe alapján ítéljük meg.
(Dichter 1974)
Illat
Mint vásárlók úgy véljük,
az illatszerek karaktere „leolvasható” csomagolásuk
színéről. Kölnivíz és
szín kapcsolatát vizsgáltuk kis létszámú,
nem reprezentatív női populációval.
A kérdés arra vonatkozott, hogy milyen jellegű
illatot társítanak különböző
színű csomagoláshoz.
Színek
és illatok |
|
A
különböző színekhez más-más
illatokat társítunk |
A következő jellemző válaszok születtek:
Csomagolás
színe |
Illatasszociáció |
sárga |
Friss, fanyar (citrus) |
zöld |
Fiatalos, friss (zöldfűszer) |
türkizkék |
Tiszta, könnyű |
óarany |
Elegáns, diszkrét |
világoslila |
Romantikus, nőies,
virág |
bíbor |
Nehéz, misztikus,
buja |
vörös |
Provokatív, átható,
érzéki |
szürke |
Férfias, diszkrét |
Tapintás, anyagminőség
Korábban kifejtettük,
hogy az anyagminőségeknek saját jelentéseik
vannak, mert a hagyományban és a használat
során kialakult tudattartalmak asszociációs
mezőkbe szerveződnek, a leggyakrabban előforduló
anyagszínek és a hasonló színasszociációk
összefűződnek.
Szín és anyagminőség kapcsolatát
vizsgáltuk kis létszámú, nem reprezentatív
populációval. Színmintákat mutatva
azt kérdeztük, milyen anyagot/anyagminőséget
társítanak hozzájuk. A válaszok
szórása viszonylag nagy volt.
Szín |
Anyag / anyagminőség |
fehér |
|
Hó, fal, selyem,
... |
fekete |
|
Korom, szén, olaj,
... |
szürke |
|
Kő, fém (ezüst),
beton, ... |
vörös |
|
Vér, bársony,
bor, ... |
piros/narancs |
|
Gyümölcsök,
... |
sárga |
|
Méz, arany, homok,
sör, ... |
zöld |
|
Növények, ... |
türkiz |
|
Víz, jég,
üveg, ... |
kék |
|
Víz, textil (farmervászon),
... |
barna |
|
Állat bundája,
magvak, föld, ... |
További fogalmak
Nedves – száraz:
A fő színdimenzió a színezet, a telítettségi
és világossági értékeknek
kisebb a jelentősége. A vörös-bíbor-lila
színeknek nincs határozott helye ebben a dimenzióban.
– Nedves-vizes színek: kék-türkiz-zöld,
– Száraz színek: sárga-narancs-világosbarna.
„Nedves és száraz” színek |
|
|
|
|
Tó |
Sivatag |
Kemény – lágy:
színek fő színdimenziója a
színezet és telítettség.
– Kemény (vagy éles) színek: hideg
kék, türkiz és a szürke,
– Lágy színek: meleg pasztellszínek,
pl. rózsaszín.
„Kemény és lágy” színek |
|
|
|
|
Vasrudak |
Krém |
Hő
Meleg – hideg, izgató
– nyugtató
A meleg-hideg fogalompárnak közismert és
határozott színvonzatai vannak.
– Meleg színek: vörös/piros, narancs,
melegsárga, rózsaszín, barna,
bíborvörös
– Hideg színek: kék, zöld, türkiz
A citromsárga és a lila a hideg-meleg színek
határán van, ezért nincs egyértelmű
asszociációs tartalma ebben a dimenzióban.
A meleg-hideg színek kifejezik az izgató-nyugtató fogalompárt is.
A fő színdimenzió a színezet. A világos
színek inkább a hideg, a sötétek inkább
a meleg fogalmához állnak közel, de vannak
szerzők, akik szerint ez fordítva van. A semleges
színekhez általában nem fűzünk
hőasszociációt, kivéve, ha a szürke
valamelyik irányba eltolódott, akkor beszélhetünk
hideg (kékes) vagy meleg (sárgás) szürkéről.
A leghidegebb szín a zöldeskék, a legmelegebb
a narancspiros. (Sivik 1976)
„Hideg/nyugtató és meleg/izgató”
színek |
|
|
|
|
Jéghegy |
Tűz |
A hideg-meleg szín asszociáció,
vagyis lélektani fogalom, és nem függ össze
a színhőmérséklettel, ami fizikai
kategória. (» Színhőmérséklet)
Hangok
A zene és a színek kapcsolatáról
kutatások folytak és számos tanulmány
született az elmúlt 2-300 évben. Sokan számoltak
be szín- és fényjelenségek érzékeléséről
zenehallgatás közben, ezek olykor eksztatikus élmények
voltak. A színes hallás képességét fotizmának nevezik. Nagy kérdés
azonban, hogy minden színesen halló ugyanazt a
színt látja-e adott hang hallgatása közben.
(Gyulai 1965:105)
Több zeneszerzőnek (Sibelius,
Szkrjabin) illetve festőnek (Kandinszkij)
volt szinesztéziás képessége, és
zenei élményeik leírásához
gyakran hivatkoznak színekre.
„Ezt a részt játssza egy kicsit lilábban” – Debussy híressé vált megjegyzése zenekari próbán hangzott el.
(Világhíres zeneszerzők, 10.kötet)
Abban többnyire egyetértés van, hogy a hangmagasság a szín világosságával áll
párhuzamban, a hangerősség pedig a
színtelítettséggel. A színezet az
egy oktávon belüli hangsorhoz kapcsolódik,
de hogy melyik melyikhez, abban már vannak nézetkülönbségek. Newton éppen hét
színre bontotta a szivárványt, és a zenei
hangsor mindegyik tagjának egy-egy színtartományt
feleltetett meg: a C és D hangok közé helyezte
az ibolyaszínt, D-E: vörös, E-F: narancs, F-G:
sárga, G-A: zöld, A-H: kék, H-C: indigókék.
(A H hangot akkor B-nek nevezték.) (Cole
1994:52)
Newton
színköre és a zenei hangsor |
|
A
színek közötti osztásokhoz írt
betűk a zenei hangokat jelzik
(F, G, A, B, C, D, E) |
A különböző hangszerekhez is kapcsolnak
színeket, pl. Kandinszkij (1987:52) szerint: a trombitaharsogás
sárga, a hegedű zöld, a tuba és a dobpergés
vörös, a fafúvósok ibolyalila, a fuvola
halványkék, a brácsa narancsvörös,
a cselló kék és bíbor, a nagybőgő
sötétkék, a mélykék pedig az
orgona mély zengésű basszusához hasonlít.
A semleges színek némák
Szkrjabin orosz zeneszerző
(1872-1915) színzongorát szeretett volna szerkeszteni,
de korának technikai színvonalán ezt nem
lehetett megvalósítani. (Gage
2006:183) Prometheusz c. művének van
egy luce-(fény)-szólama, melyhez színes,
mozgó fényeket képzelt el, továbbá
művei előadásához a koncertterem színére
vonatkozó instrukciókat is adott. Liszt
Ferencnek is volt egy diorama terve színek vetítésére,
és más kísérletek is ismertek a
szín–fény–zene együttes alkalmazására.
Az elektronikus technika fejlődésének eredményeként
a műfaj mára mindennapossá vált a
popzenei koncerteken, a látványtechnikát
a VJ (visual/video jockey) kezeli.
Koncert
és színes látványtechnika |
|
Kép
forrás:
http://www.businessinsider.com.au/the-top-10-most-expensive-concerts-2011-10 |
Nemcsak zenei, hanem beszédhangokhoz is kapcsoltak színeket: Arthur Rimbaud francia költő Magánhangzók (Voyelles) című
1871-ben írt szonettjében színeket és
magánhangzókat fűz össze:
„A noir, E blanc, I rouge, U vert,
O bleu”
„Szurok A! Hó E! Rőt I! Zöld U!
Kék O!” |
Tóth Árpád
fordítása |
Zaj
A zajok erősségének kifejezésére
a telítettség és (részben) a világosság
alkalmas, a színezetnek kisebb a jelentősége.
Az élénk színek egyértelműen
az erős zaj kifejezői, a csend és a halk hangok
azonban lehetnek egészen halványak és egészen
sötétek is, de mindenképpen nagyon telítetlen
színek. Az erős zajt több, erősen kontrasztos
színnel tudjuk kifejezni.
„Halk és zajos” színek |
|
|
A
„halk” színek lehetnek
világosak vagy sötétek,
de mindig telítetlenek |
A
„zajos” színek nagyon telítettek |
Nőies – férfias
A férfias és nőies színek minden más
asszociációnál erősebben kor- és
kultúrafüggőek. Más színeket
társítottak a nemekhez a régmúltban
(ókor, középkor) mint ma, és különbözhetnek
a kortárs kultúrák asszociációi
is. E színek az öltözködésben,
a két nemnek kínált tárgyakban és
csomagolásban jelzőfunkciót is betöltenek.
Az alábbi ábrán a kortárs nyugati
kultúrák „nőies-férfias”
színei.
„Nőies és férfias” színek |
|
|
Nőies:
meleg és pasztell színek |
Férfias:
sötétebb, kevésbé telített
és inkább a hideg színek |
Évszakok
Az évszakokhoz asszociált színek a természeti
környezettől, földrajzi szélességtől
és a jellemző klímától függenek.
Térségünkben a tavaszhoz a friss, kissé
hűvös pasztellszíneket társítjuk,
a nyárhoz a harsogó színeket, az őszt
a sötétebb színek fejezik
ki. A télhez a ködös, telítetlen, hideg
árnyalatok illenek, melyek közül csak az örökzöldek
(a karácsonyfa) zöld színe emelkedik ki karakteresen.
Évszakok
színei |
|
Tavasz |
|
Nyár |
|
Ősz |
|
Tél |
Égtájak
Alább az égtájak (szubjektív) színasszociációi.
Északhoz a ködös és hideg, délhez
a harsány és meleg színeket társítottam.
A nyugathoz a hűvös-racionális kéket
és zöldet, meg egy kis „forradalmi vöröset”
asszociálok, míg a („mesés”)
kelet sokféle kultúráját, vallását,
természeti tájait az erős, tarka színekkel
tudnám kifejezni.
Égtájak színei |
|
|
Észak |
Dél |
|
|
Nyugat |
Kelet |
Még néhány fogalompár
színasszociációi
„Tiszta és piszkos” |
|
|
„Szellemi és anyagi” |
|
|
„Racionális és misztikus” |
|
|
„Vidám és szomorú” |
|
|
„Aktív és passzív” |
|
|
„Könnyed és komoly” |
|
|
„Éles/szúrós és puha” |
|
|
„Hivalkodó és szerény” |
|
|
„Nyílt és titokzatos” |
|
|
„Természetes és mesterséges” |
|
|
„Veszély és biztonság” |
|
|
„Fiatal és öreg” |
|
|
„Erős és gyenge” |
|
|
„Üde és fáradt” |
|
|
„Őselemek” |
|
|
Levegő |
Tűz |
|
|
Víz |
Föld |
Jórészt a színasszociációkra
épülnek a színszimbólumok és színkódok,
melyek információkat hordozhatnak, és nem a személyes, hanem a kollektív
tudatnak szólnak.
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Arnheim:
A vizuális élmény
Cole:
A szín
Dichter:
A dolgok rejtett rendje
Gage:
Colour in Art
Gyulai:
A látható zene
Jarman:
Chroma - A színek könyve
Kandinszkij:
A szellemiség a művészetben
Nemcsics:
Színdinamika
Rimbaud:
Voyelles
A magánhangzók szonettje
ford.: Tóth Á.
Sivik:
The Language of Colour: Colour Connotations
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|