Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.3.1.1.2.

Színek és más érzetek
 
 
Megfelelő tapasztalatok birtokában látásunk képes „helyettesíteni”, pontosabban: felidézni más érzeteket. A látvány felidézheti a tapintás, térbeliség, íz, illat, hő érzeteket. Nem kell megérintenünk egy fémtárgyat, a látványából is tudjuk, milyen lenne a tapintási érzete: kemény és hűvös. A különféle anyagok tapintási ingerei (anyagminőség, textúra, hővezetés, anyagsűrűség) összekapcsolódnak az anyag látványával: ez a taktilis-vizuális érzet. A színek könnyen társulnak ízekkel, illatokkal, hangokkal, anyagminőségekkel és asszociatív „láncolatot” alkotnak.


Íz

Az alapízeknek elég jól körülhatárolható színvonzatai vannak:
– a sóshoz a kék (a tenger színe);
– az édeshez a világospiros, melegsárga és a rózsaszín (a méz
    és a gyümölcsök színe);
– a savanyúhoz a sárgászöld (az éretlen gyümölcs és a citrom     színe);
– a keserűhöz a barna, lila (lekozmált étel vagy a csokoládé      színe)
kapcsolódik a legtöbb ember számára.

Színek és ízek
Sós Édes
   
Savanyú Keserű


A csomagolás és szín összefüggéseit kutatta E. Dichter német reklámpszichológus klasszikus kísérletében. Nagy adag kávét főzött, majd különböző színű kannákba töltötte és ugyanolyan színű csészékből kínálta. A kísérleti személyek különböző minőséget érzékeltek attól függően, milyen színű (piros, sárga, barna vagy kék) csészéből fogyasztották. Dichter következtetése: az ízt és a minőséget a csomagolás színe alapján ítéljük meg. (Dichter 1974)


Illat

Mint vásárlók úgy véljük, az illatszerek karaktere „leolvasható” csomagolásuk színéről. Kölnivíz és szín kapcsolatát vizsgáltuk kis létszámú, nem reprezentatív női populációval. A kérdés arra vonatkozott, hogy milyen jellegű illatot társítanak különböző színű csomagoláshoz.

Színek és illatok
A különböző színekhez más-más illatokat társítunk


A következő jellemző válaszok születtek:

Csomagolás színe Illatasszociáció
sárga Friss, fanyar (citrus)
zöld Fiatalos, friss (zöldfűszer)
türkizkék Tiszta, könnyű
óarany Elegáns, diszkrét
világoslila Romantikus, nőies, virág
bíbor Nehéz, misztikus, buja
vörös Provokatív, átható, érzéki
szürke Férfias, diszkrét



Tapintás, anyagminőség

Korábban kifejtettük, hogy az anyagminőségeknek saját jelentéseik vannak, mert a hagyományban és a használat során kialakult tudattartalmak asszociációs mezőkbe szerveződnek, a leggyakrabban előforduló anyagszínek és a hasonló színasszociációk összefűződnek.

Szín és anyagminőség kapcsolatát vizsgáltuk kis létszámú, nem reprezentatív populációval. Színmintákat mutatva azt kérdeztük, milyen anyagot/anyagminőséget társítanak hozzájuk. A válaszok szórása viszonylag nagy volt.


Szín Anyag / anyagminőség
fehér   Hó, fal, selyem, ...
fekete   Korom, szén, olaj, ...
szürke   Kő, fém (ezüst), beton, ...
vörös   Vér, bársony, bor, ...
piros/narancs   Gyümölcsök, ...
sárga   Méz, arany, homok, sör, ...
zöld   Növények, ...
türkiz   Víz, jég, üveg, ...
kék   Víz, textil (farmervászon), ...
barna   Állat bundája, magvak, föld, ...



További fogalmak

Nedves – száraz:
A fő színdimenzió a színezet, a telítettségi és világossági értékeknek kisebb a jelentősége. A vörös-bíbor-lila színeknek nincs határozott helye ebben a dimenzióban.
– Nedves-vizes színek: kék-türkiz-zöld,
– Száraz színek: sárga-narancs-világosbarna.

„Nedves és száraz” színek

Sivatag


Kemény – lágy:
színek fő színdimenziója a színezet és telítettség.
– Kemény (vagy éles) színek: hideg kék, türkiz és a szürke,
– Lágy színek: meleg pasztellszínek, pl. rózsaszín.

„Kemény és lágy” színek

Vasrudak Krém





Meleg – hideg
, izgató – nyugtató
A meleg-hideg fogalompárnak közismert és határozott színvonzatai vannak.
Meleg színek: vörös/piros, narancs, melegsárga, rózsaszín,     barna, bíborvörös
– Hideg színek: kék, zöld, türkiz
A citromsárga és a lila a hideg-meleg színek határán van, ezért nincs egyértelmű asszociációs tartalma ebben a dimenzióban.

A meleg-hideg színek kifejezik az izgató-nyugtató fogalompárt is.

A fő színdimenzió a színezet. A világos színek inkább a hideg, a sötétek inkább a meleg fogalmához állnak közel, de vannak szerzők, akik szerint ez fordítva van. A semleges színekhez általában nem fűzünk hőasszociációt, kivéve, ha a szürke valamelyik irányba eltolódott, akkor beszélhetünk hideg (kékes) vagy meleg (sárgás) szürkéről. A leghidegebb szín a zöldeskék, a legmelegebb a narancspiros. (Sivik 1976)

„Hideg/nyugtató és meleg/izgató” színek
Jéghegy Tűz

A hideg-meleg szín asszociáció, vagyis lélektani fogalom, és nem függ össze a színhőmérséklettel, ami fizikai kategória. (» Színhőmérséklet)



Hangok

A zene és a színek kapcsolatáról kutatások folytak és számos tanulmány született az elmúlt 2-300 évben. Sokan számoltak be szín- és fényjelenségek érzékeléséről zenehallgatás közben, ezek olykor eksztatikus élmények voltak. A színes hallás képességét fotizmának nevezik. Nagy kérdés azonban, hogy minden színesen halló ugyanazt a színt látja-e adott hang hallgatása közben. (Gyulai 1965:105)
Több zeneszerzőnek (Sibelius, Szkrjabin) illetve festőnek (Kandinszkij) volt szinesztéziás képessége, és zenei élményeik leírásához gyakran hivatkoznak színekre.

„Ezt a részt játssza egy kicsit lilábban” – Debussy híressé vált megjegyzése zenekari próbán hangzott el.
(Világhíres zeneszerzők, 10.kötet)

Abban többnyire egyetértés van, hogy a hangmagasság a szín világosságával áll párhuzamban, a hangerősség pedig a színtelítettséggel. A színezet az egy oktávon belüli hangsorhoz kapcsolódik, de hogy melyik melyikhez, abban már vannak nézetkülönbségek. Newton éppen hét színre bontotta a szivárványt, és a zenei hangsor mindegyik tagjának egy-egy színtartományt feleltetett meg: a C és D hangok közé helyezte az ibolyaszínt, D-E: vörös, E-F: narancs, F-G: sárga, G-A: zöld, A-H: kék, H-C: indigókék. (A H hangot akkor B-nek nevezték.) (Cole 1994:52)

Newton színköre és a zenei hangsor
A színek közötti osztásokhoz írt betűk a zenei hangokat jelzik
(F, G, A, B, C, D, E)


A különböző hangszerekhez is kapcsolnak színeket, pl. Kandinszkij (1987:52) szerint: a trombitaharsogás sárga, a hegedű zöld, a tuba és a dobpergés vörös, a fafúvósok ibolyalila, a fuvola halványkék, a brácsa narancsvörös, a cselló kék és bíbor, a nagybőgő sötétkék, a mélykék pedig az orgona mély zengésű basszusához hasonlít. A semleges színek némák…

Szkrjabin orosz zeneszerző (1872-1915) színzongorát szeretett volna szerkeszteni, de korának technikai színvonalán ezt nem lehetett megvalósítani. (Gage 2006:183) Prometheusz c. művének van egy luce-(fény)-szólama, melyhez színes, mozgó fényeket képzelt el, továbbá művei előadásához a koncertterem színére vonatkozó instrukciókat is adott. Liszt Ferencnek is volt egy diorama terve színek vetítésére, és más kísérletek is ismertek a szín–fény–zene együttes alkalmazására.

Az elektronikus technika fejlődésének eredményeként a műfaj mára mindennapossá vált a popzenei koncerteken, a látványtechnikát a VJ (visual/video jockey) kezeli.

Koncert és színes látványtechnika
Kép forrás:
http://www.businessinsider.com.au/the-top-10-most-expensive-concerts-2011-10


Nemcsak zenei, hanem beszédhangokhoz is kapcsoltak színeket: Arthur Rimbaud francia költő Magánhangzók (Voyelles) című 1871-ben írt szonettjében színeket és magánhangzókat fűz össze:

„A noir, E blanc, I rouge, U vert, O bleu”

„Szurok A! Hó E! Rőt I! Zöld U! Kék O!”
Tóth Árpád fordítása


Zaj
A zajok erősségének kifejezésére a telítettség és (részben) a világosság alkalmas, a színezetnek kisebb a jelentősége. Az élénk színek egyértelműen az erős zaj kifejezői, a csend és a halk hangok azonban lehetnek egészen halványak és egészen sötétek is, de mindenképpen nagyon telítetlen színek. Az erős zajt több, erősen kontrasztos színnel tudjuk kifejezni.

„Halk és zajos” színek
A „halk” színek lehetnek
világosak vagy sötétek,
de mindig telítetlenek
A „zajos” színek nagyon telítettek



Nőies – férfias

A férfias és nőies színek minden más asszociációnál erősebben kor- és kultúrafüggőek. Más színeket társítottak a nemekhez a régmúltban (ókor, középkor) mint ma, és különbözhetnek a kortárs kultúrák asszociációi is. E színek az öltözködésben, a két nemnek kínált tárgyakban és csomagolásban jelzőfunkciót is betöltenek. Az alábbi ábrán a kortárs nyugati kultúrák „nőies-férfias” színei.

„Nőies és férfias” színek
Nőies: meleg és pasztell színek Férfias: sötétebb, kevésbé telített
és inkább a hideg színek



Évszakok

Az évszakokhoz asszociált színek a természeti környezettől, földrajzi szélességtől és a jellemző klímától függenek. Térségünkben a tavaszhoz a friss, kissé hűvös pasztellszíneket társítjuk, a nyárhoz a harsogó színeket, az őszt a sötétebb színek fejezik ki. A télhez a ködös, telítetlen, hideg árnyalatok illenek, melyek közül csak az örökzöldek (a karácsonyfa) zöld színe emelkedik ki karakteresen.

Évszakok színei
Tavasz
Nyár
Ősz
Tél



Égtájak


Alább az égtájak (szubjektív) színasszociációi. Északhoz a ködös és hideg, délhez a harsány és meleg színeket társítottam. A nyugathoz a hűvös-racionális kéket és zöldet, meg egy kis „forradalmi vöröset” asszociálok, míg a („mesés”) kelet sokféle kultúráját, vallását, természeti tájait az erős, tarka színekkel tudnám kifejezni.

Égtájak színei
Észak Dél
Nyugat Kelet



Még néhány fogalompár színasszociációi

„Könnyű és nehéz”
» Fent és lent, könnyű és nehéz

„Tiszta és piszkos”

„Szellemi és anyagi”

„Racionális és misztikus”

„Vidám és szomorú”

„Aktív és passzív”

„Könnyed és komoly”

„Éles/szúrós és puha”

„Hivalkodó és szerény”

„Nyílt és titokzatos”

„Természetes és mesterséges”

„Veszély és biztonság”

„Fiatal és öreg”

„Erős és gyenge”

„Üde és fáradt”

„Őselemek”
Levegő Tűz
Víz Föld


* * *

Jórészt a színasszociációkra épülnek a színszimbólumok és színkódok, melyek információkat hordozhatnak, és nem a személyes, hanem a kollektív tudatnak szólnak.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Arnheim:
A vizuális élmény

Cole:
A szín

Dichter:
A dolgok rejtett rendje

Gage:
Colour in Art

Gyulai:
A látható zene

Jarman:
Chroma - A színek könyve

Kandinszkij:
A szellemiség a művészetben

Nemcsics:
Színdinamika

Rimbaud:
Voyelles
A magánhangzók szonettje
ford.: Tóth Á.

Sivik:
The Language of Colour: Colour Connotations

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)

Színek és más érzetek
« Színasszociációk – Lista
Tér, tömeg, forma »
113.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2018.04.10.