Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.1.7.

A vizualitás jelentősége
 
 
Látás és nyelv

Az emberi evolúció során a látás rendkívül fontos volt a táplálékszerzésben, a veszélyek elkerülésében és a csoporton belüli együttműködésben. A már korábban idézett Bickerton-elmélet (2004:85) szerint az emberi gondolkodás és a nyelv kialakulása szoros összefüggésben lehetett a fejlett látással. A térbeli tárgyak észlelése, éles megkülönböztetése, térbeli viszonyainak (hely, távolság) felismerése tette lehetővé az elsődleges reprezentációs rendszer kialakulását.

A reprezentáció a külvilág tárgyainak leképeződése a megfigyelő érzékszerveiben, ezt követően alakulhattak ki az agyban a megfelelő fogalmi kategóriák: pl. „kő”, „fa”, „gyümölcs”, „madár” stb. A fogalmi kategóriák létrejötte után fejlődhetett ki az ún. másodlagos reprezentációs rendszer, ami lényegében a nyelv alapja. Bickerton szerint az emberi faj nagy agymérete nemcsak következménye, hanem oka is lehetett a nyelv kialakulásának. Ha elmélete helytálló, akkor a fejlett látás vezetett el a differenciált eszköz-használathoz és a beszédhez, mely kiemel bennünket az állatvilágból.

A nyelv és a látás vezérlése agyunknak különböző részein történik, az agyféltekék más-más funkciókért felelősek, az oldalak dominanciája aszimmetriát mutat. Erősen leegyszerűsítve: a jobb agyfélteke az érzelmek, a szintetizáló gondolkodás és a látás központja, és Bickerton elmélete szerint itt lehetett az „előnyelv” kialakulásának helye.
(Hámori 1985:139)

Az agyféltekék funkciói
Kép forrás:
http://wallpapermi.com/Art_Design/Vector

» A látás jelentősége


Főbb különbségek a vizuális és a nyelvi
kommunikáció között:

Farkas Attila Márton szerint: „A nyelvre a sorrendiség jellemző, a képre viszont az egyidejűség, az azonnaliság. (...) A kép a maga összes információjával egyszerre jelenik meg.”
(Farkas A.M. 2005:20)

A főbb különbségek:

Képi szimbólum /
„képi leírás”
Betűírás / szöveg
Komplex egységekből áll Elemi egységekből áll
Szintetizáló szemléletű Analitikus szemléletű
Bokorszerű, hálózatos Lineáris
Csomagszerű Szekvenciális
Tömör (takarékos) Részletező
„Dinamikus” (interaktív) „Statikus” (nem interaktív)
Intuícióval (is) dekódolható Rációval dekódolható
Érzéki Nyelvi
Implicit tudás Explicit tudás


A beszélt/írott nyelv és a „kép” más csatornákon át, különböző információkat közvetít, és szerencsés esetben a kettő kiegészíti egymást. A kép különösen hatékonyan tudja (képes rá!) segíteni az új ismeretek megértését, befogadását. Az iskolai tankönyvekből, az ismeretterjesztő és a tudományos művekből nem maradhatnak el a szemléltető ábrák. Sok mindent lehet „vizualizálni”, képpé fogalmazni, megfelelő ábrákkal szó- és írásbeli információk tömege takarítható meg. (Gombrich 1977)

A kép mást „tud” mint a nyelv, az írott szöveg – van amiben többet, van amiben kevesebbet. Ideális esetben a kettő együtt szerepel: a kép megmutatja „hol és hogyan”, a szöveg elmondja „mit és miért”.


A vizuális kommunikáció feladata
és felelőssége


A tömegkommunikáció feladata a tájékoztatás, ismeretközlés, befolyásolás, meggyőzés, a közvélemény alakítása, szórakoztatás. A média világát ma valóban jobban uralja a kép, mint évtizedekkel ezelőtt, egyre találékonyabb (és olykor agresszívebb) formáit alkalmazva a meggyőzésnek. A látványra, különösen a mozgó és színes képekre (valójában: megrendelőikre és készítőikre) nem kis felelősség hárul, mert a kép (a látvány) nem csak hatásos, de eleve hitelesnek tekintjük: „Hiszem, ha látom” –vagy– „Igaz, hisz' a két szememmel láttam!

Pedig képekkel is lehet hazudni !

A diktatúrákban előfordult, hogy a kegyvesztett párttárs alakját kiretusálták a csoportképből. Egy film vagy képsorozat jelentését meg lehet változtatni pusztán azzal, hogy a képeket más sorrendben vágják össze. A filmipar szinte tökélyre fejlesztette a filmtrükkök arzenálját, melynek feltétele az emberi látás sajátosságainak alapos ismerete. Egy képből ki lehet vágni olyan részt, aminek jelentése más vagy épp ellentétes, mint az eredetié. A montázstechnika vagy a sokat emlegetett „fotosoppolás” képes meghamisítani a valóságot. Jelentésmódosulást eredményez, ha egy képnek különböző címeket adnak, mert a néző az adott címet próbálja belelátni a képbe.
A 3D világban is „hazudhat” a látvány, a szem becsapásán alapulnak a bűvészmutatványok, de ezt a bűvészek (illuzionisták) nem is tagadják...

Propaganda
A befolyásolás szándéka jól megfigyelhető a politikai plakátokon.
Az 1920-as években alkotó El Liszickij non-figuratív, konstruktivista plakátjai a propagandát szolgálták, a szovjet (akkor nagyrészt analfabéta) lakosságnak szóltak.



Kép és ismeretátadás

Az utóbbi évtizedekben egyes filozófiai irányzatok újra „felfedezték” a képet, a vizualitás jelentőségét a gondolkodásban és a tudás átadásában.
Az érdeklődőknek Nyíri Kristóf publikációit ajánlom figyelmükbe.


„A tudomány ma egyre inkább visszatérni látszik a köznapi gondolkodás talaján soha kétségbe nem vont, ám kivált a huszadik század első felének pszichológiája és filozófiája által úgyszólván föld alá kényszerített felfogáshoz, miszerint az emberi gondolkodás eredendően nem szónyelvi formában, hanem lelki képek közegében zajlik. (...) a gondolatok közlésének a puszta szónál alkalmasabb eszköze lehet a képpel kiegészített szó, vagy olykor a puszta kép is. A képi elem az üzenetet tömörebbé, konkrétabbá, a befogadó adott helyzetéhez-helyéhez jobban illeszkedővé teheti.” – mondja Nyíri Kristóf (2001b:59)

Műszaki terv
A rajzot szöveg egészíti ki, de a rajz hordozza a lényegi információt.
Leonardo da Vinci rajza (15-16.sz.)
(Leonardo balkezes volt és tükörírással írt)
Kép forrás:
https://www.pinterest.com/hkiro/leonardo-da-vinci/


Nyíri hivatkozik Latourra, aki „... az írás és képi ábrázolás mesterségét jelöli meg a modern tudomány végső alapjaként. Az írás és a képi ábrázolás technikái a megismerés tárgyait hordozhatóvá s ugyanakkor maradandóvá, a megismerés hatalmi központjaiban összegyűjthetővé, bemutathatóvá, egymással összeilleszthetőkké teszik” (u.o. 69).

A kép-sokszorosítás lehetősége, a nyomtatott képek szerepe messze több mint egy szövegfolyam megtörése esztétikus illusztrációkkal. W.M. Ivins meggyőzően fejtegeti: „... képek nélkül alig létezne modern tudomány, technika, régészet és etnográfia – ugyanis végső soron mindezek a pontosan megismételhető vizuális vagy képi tények által közvetített információn alapulnak. (...) a kép a modern élet és gondolkodás egyik legjelentősebb és legerőteljesebb eszköze.” Példaként említi, hogy az ókori görög botanika fejlődésének fő akadálya a képi technika hiánya volt, ugyanis szavakkal nem lehet felismerhetően definiálni a növények fajtáit, képkészítés és pontos reprodukció híján pedig nem lehet a magasabb szintű tudást továbbadni. (Ivins 2001:10 és 18)

A képalkotás technikájának szerepét emeli ki Nyíri is:
„A természetes emberi életvilágot általában erős vizuális benyomások jellemzik, a hang-nyelv is mimikával és gesztusokkal szövődik egybe, ám maradandó képeket teremteni sokkal-sokkal nehezebb, mint szavakat kimondani; a beszélő ember többnyire tehetetlen, ha képek létrehozásáról van szó. Az alfabetikus írás és kivált a könyvnyomtatás úgyszintén a kép rovására segíti a szót. Csak a digitális fényképezés és a számítógépes grafika eszközeivel válik mindenki számára lehetővé vizuális alkotások létrehozása, s kezdődik meg a képek világának rehumanizálása.”
(Nyíri 2007:4)

Minden társadalom elsőrendű feladata a tudás átadása az új generációk számára. (Bubik 2013)
Gutenberg
megoldotta a szöveges ismeretátadás problémáját, milliók számára tette elérhetővé a tudás írott formáit. Ennek az volt az „ára”, hogy a korábban képeket és színeket tartalmazó könyv –a kódex– helyét átvette a képet alig, színt pedig még kevesebbet tartalmazó, és így sokkal olcsóbb fekete-fehér nyomtatvány.

Ennek következtében („mellékbüntetésül”) a színek szerepe alárendeltté vált, a színekről való tudás háttérbe szorult még olyan területeken is, ahol a szín lényegi elem. (Ma is megjelennek vizualitással kapcsolatos könyvek színes ábra és a színek említése nélkül!)

„A polikróm világot a monokróm váltotta fel” – állapítja meg a színkutató történész, Pastoureau. (2012:156)

A vizuális ismeretek átadása a 19.század végéig nehézkes és hiányos maradt: vonalas rajzok (fa- és rézmetszetek), sokszorosítható, de költséges nyomatok, egyedi festmények csak kevesek számára voltak elérhetőek. Pedig a tudás egy jelentős része a (sík- vagy térbeli) látványhoz kötött, melyben a színnek is meghatározó jelentősége lehet: a természet-tudományok majd' minden ága, az orvosi és mérnöki tevékenység, a vizuális kultúráról való tudás, a térbeli tájékozódás szinte lehetetlen (színes) képek nélkül. Nem szívesen mennénk egy olyan sebész kése alá, aki minden tudását kizárólag írott szövegből szerezte...

A „kép” nem kevésbé alapja és feltétele a kultúrának, mint az írás – és a kép az ősibb. „Merthogy a képhez való visszatéréssel a gondolkodás –s ezen belül a bölcselet– a maga legarchaikusabb formáihoz térne vissza. Így ha ez tényleg megvalósulna, akkor a 'görög csoda' lényegét jelentő, fonologikus szimbólumokra épülő írásbeliség, ill. az arra alapuló gondolkodásmód, egy kétezer éves kitérőnek bizonyulna.” (Farkas A.M. 2005:5)

A látvány alig ragadható meg szavakkal, legfeljebb körülírással próbálkozhatunk. A képek ereje éppen abban rejlik, hogy mélyebben és közvetlenebbül hat, mint ugyanaz leírva, pontosabban: körülírva. A látás az érzelmekkel közvetlenebb kapcsolatban áll, szintetizáló és dinamikus. Az utóbbi 100-150 év technikai fejleményei lassan visszahelyezik –a vizuális tudást hordozó– képet az őt megillető helyre.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bickerton:
Nyelv és evolúció

Bubik (szerk):
Vizualizáció a tudománykommunikációban

Farkas A.M.:
A képi gondolkodás jövője – múltbeli tanulságokkal

Gombrich:
A látható kép

Hámori:
Nem tudja a jobb kéz mit
csinál a bal

Ivins:
A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció

Nyíri:
Az írásbeliségről és néhány új médiumról

Nyíri:
Képjelentés és mobil kommunikáció

Nyíri:
Szavak és képek

Pastoureau:
A fekete – Egy szín története

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)



A vizualitás jelentősége
« A vizuális kód néhány sajátossága
Színkommunikáció a természetben és a társadalomban »
82.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.