Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.1.5.

Technika és vizualitás
 
 
A fejlett vizuális technikákat és médiát sokáig elsősorban a társadalmi (vagy közvetett, makroszintű) kommunikáció használta. Mind az üzenetet küldő, mind a fogadó nagyobb embercsoport: egy meghatározott célcsoport, társadalmi réteg, nyelvközösség, egy vagy több ország lakossága. Feltételez valamilyen eszközt (instrumentumot, médiumot, szervezetet), mely az üzenetet eljuttatja a befogadókhoz: füstöt, dobot, zászlót, nyomdai terméket, rádió- és tv adót, szerkesztőséget, internet- és mobilhálózatot, stb.
Az internet- és mobilalkalmazások technikájukban és abban is újszerűek, hogy nemcsak egy szervezett csoport, hanem egy ember sok más emberhez tudja eljuttatni üzenetét, és lehetséges a visszacsatolás (interakció) is. (Nyíri 2001a) A küldő és fogadó közötti térbeli, nyelvi és kulturális távolság sem jelent komoly akadályt.

A közvetett kommunikáció értelmezhető időben távoli kultúrák, ill. társadalmak között is. Az elmúlt évszázadok, évezredek „üzeneteit” sokszor ma is megértjük, vagy érteni véljük, máskor csak hipotézisek vannak az üzenet tartalmáról. Az egyiptomi hieroglifákat a kutatók el tudják olvasni, de a megalitikus építményekről (pl. Stonehange), prehisztorikus sziklarajzokról, vagy a perui óriásrajzokról csak találgatjuk mit jelenthettek – ezeket nem tudjuk biztosan dekódolni.
(Petroglyph; Morris 1997:189)

Sziklarajzok
El Castillo barlang,
Spanyolország
Norvégia
Kép forrás:
1. http://thelamplight.ca/schematicoftime/boats.htm
2. http://www.ismoluukkonen.net/kalliotaide/piirros/leirfall/leirfall4.html


A technikailag fejlett civilizációkban a társadalmi kommunikáció számos specializált fajtája jött létre, magukban is sokrétű tevékenységek, hatalmas szervezeti, pénzügyi, jogi, műszaki háttérrel, ismeretanyaggal és infrastruktúrával. A társadalmi kommunikáció gyűjtőfogalom, számos alrendszert foglal magában, pl.: interkulturális, szervezeti, marketing- és tömeg-kommunikáció, – valamennyinek éles vetülete van a vizualitásban.


Tömegkommunikáció és vizualitás

A modern tömegkommunikáció közvetett kommunikáció, előfeltétele a fejlett technikai közvetítők (médiumok) széleskörű használata. A tömegkommunikáció szelektált, redukált, és szerkesztett üzeneteket közvetít, ahol az információs lánc hosszú, a visszajelzés esetleges és lassú.
(Csákvári 1998:34)

Gutenberg
a 15.században indította nyomdáját, 100 évvel később pedig elkezdődtek azok az optikai megfigyelések és kísérletek (pl. camera obscura) melyek a fényképezés, a mozgófilm, majd közvetve a képernyő feltalálásához ill. kifejlesztéséhez vezettek. (Kolta 2003; Kittler 2005:41)

Camera obscura (sötét doboz)
A camera obscurába egy apró nyíláson jut be a fény.
A doboz szemközti falán kicsinyített, fordított állású kép keletkezik.
Kép forrás:
http://pixels.com/featured/camera-obscura-granger.html


A technika fejlődésével egyre nagyobb és változatosabb eszköztár áll rendelkezésünkre a kép reprodukálására, sokszorosítására, közvetítésére, előállítására, de használatban maradt az ősi képkészítési módszerek túlnyomó többsége is. A mennyiségi és a (technikai értelemben vett) minőségi fejlődést szinte naponta tapasztaljuk. Az utóbbi 500 év technológiai fejlődése a kommunikáció céljait is szolgálta, legalábbis a nyugati világban.
A tömegkommunikáció rendkívül erős hatásának érvényesüléséhez az adó, és többnyire a fogadó oldalán is, fejlett technika (pl. képernyő, kijelző), és fejlett képi látás szükséges.

A nyomtatás a könyvek és sajtótermékek számának és fajtáinak növekedését, ennek nyomán az írás-olvasás elterjedését eredményezte. A könyv, majd az újság, fénykép, mozifilm, telefon, rádió, tv, számítógép, mobiltelefon, e-könyv szemléletformáló eszközök, társadalom- és kultúraalakító tényezők lettek, a mindennapok nélkülözhetetlen részeivé váltak. Az új médiatechnikák befolyásolják a percepciót is: ma gyorsabban fogjuk fel a látottakat, a gyorsabb képváltásokat is megértjük, mint akár 50 évvel ezelőtt.


Fekete-fehér vs. színes technika

A médiatechnikák alakítják a művészi értékről való elképzelésünket is: a vizuális technikai médiumok (nyomtatás, fotó, film, tv, e-papír*) fejlődésük kezdetén csak fekete-fehér képeket tudtak előállítani ill. reprodukálni, de a cél azonnal a színes, a valósághű megjelenítés lett, hiszen a természetes látvány mindig színes.

*A kereskedelemben kapható elektronikus papír (e-ink) még nem jelenít meg színes képet (2012).


Miután a színes technikát is sikerült létrehozni és elterjeszteni, rájöttek, hogy a fekete-fehér kép művészi többletértéket is tartalmazhat. A fordulat megfogalmazható úgy is, hogy amikor egy technológia elavul, egyedül a művészet eszközévé válik, mint pl. a sokszorosított grafika, fotogram, fekete-fehér film. A színtelen, fényre-árnyékra redukált kép megkerüli a csak színek által előhívható érzelmeket, a látvány elvontabb, így a néző több individuális tartalmat tud belé vetíteni.

A hétköznapi életben és a tömegkommunikációban azonban –az üzenetek hatalmas mennyisége és gyors áramlása miatt– nem bíznak az időigényes és bizonytalan irányú egyéni projekcióban. A gyors tájékoztatás és hatáskeltés céljára a színes kép sokkal alkalmasabb. A műszaki fejlesztések éppen a tökéletesebb színmegjelenítést és a tömegtermeléssel elérhető alacsonyabb költségeket célozzák. Mindez nem teszi érdektelenné a ma már ritkaságnak számító fekete-fehér médiumok művészi célú alkalmazását, csak a funkcióját változtatta meg.

Az utóbbi évtizedekben a könyv, napilap, magazin, szaklap, reklám és egyéb nyomtatvány túlnyomórészt színessé vált. A nyugati ember „képéhsége”, ellenállhatatlan vonzódása a valóságos –mozgó és színes– látvány rögzítésére, megjelenítésére, reprodukálására és imitálására teremtette meg a modern tömegmédia gazdag technikai eszköztárát.
(Kolta 2003; Kittler 2005)


* * *

Az emberi érzékelés, tudás és segédeszközei fejlődésének főbb állomásai az időben (hangsúly a nagyságrenden van!):

látás 500.000.000 év
színérzékelés 50.000.000 év
emberi agy 5.000.000 év
tűzhasználat 500.000 év
nyelv, beszéd 50.000 év
írás 5.000 év
könyvnyomtatás 500 év
számítógép 50 év

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Csákvári – Malinák: Médiagalaxis

Kittler:
Optikai médiumok

Kolta:
Képmutogatók –
A fotográfiai látás kultúrtörténete

Morris:
Az emberállat

Nyíri:
Az írásbeliségről és néhány új médiumról

Petroglyph – Wikipedia

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)


Technika és vizualitás
« Ember alkotta vizuális jelek
és az írás
A vizuális kód néhány sajátossága »
80.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.