A
fejlett vizuális technikákat és médiát
sokáig elsősorban a társadalmi (vagy közvetett, makroszintű) kommunikáció
használta. Mind az üzenetet küldő, mind
a fogadó nagyobb embercsoport: egy meghatározott
célcsoport, társadalmi réteg, nyelvközösség,
egy vagy több ország lakossága. Feltételez
valamilyen eszközt (instrumentumot, médiumot, szervezetet),
mely az üzenetet eljuttatja a befogadókhoz: füstöt,
dobot, zászlót, nyomdai terméket, rádió-
és tv adót, szerkesztőséget, internet-
és mobilhálózatot, stb.
Az internet- és mobilalkalmazások technikájukban
és abban is újszerűek, hogy nemcsak egy szervezett
csoport, hanem egy ember sok más emberhez tudja eljuttatni
üzenetét, és lehetséges a visszacsatolás
(interakció) is. (Nyíri
2001a) A küldő és fogadó közötti
térbeli, nyelvi és kulturális távolság
sem jelent komoly akadályt.
A közvetett kommunikáció értelmezhető időben távoli kultúrák, ill.
társadalmak között is. Az elmúlt évszázadok,
évezredek „üzeneteit” sokszor ma is megértjük,
vagy érteni véljük, máskor csak hipotézisek
vannak az üzenet tartalmáról. Az egyiptomi
hieroglifákat a kutatók el tudják olvasni,
de a megalitikus építményekről (pl.
Stonehange), prehisztorikus sziklarajzokról, vagy a perui
óriásrajzokról csak találgatjuk
mit jelenthettek – ezeket nem tudjuk biztosan dekódolni.
(Petroglyph; Morris 1997:189)
Sziklarajzok |
|
|
El Castillo barlang,
Spanyolország |
Norvégia |
Kép
forrás:
1. http://thelamplight.ca/schematicoftime/boats.htm
2. http://www.ismoluukkonen.net/kalliotaide/piirros/leirfall/leirfall4.html |
A technikailag fejlett civilizációkban a társadalmi
kommunikáció számos specializált
fajtája jött létre, magukban is sokrétű
tevékenységek, hatalmas szervezeti, pénzügyi,
jogi, műszaki háttérrel, ismeretanyaggal
és infrastruktúrával. A társadalmi
kommunikáció gyűjtőfogalom, számos
alrendszert foglal magában, pl.: interkulturális,
szervezeti, marketing- és tömeg-kommunikáció,
– valamennyinek éles vetülete van a vizualitásban.
Tömegkommunikáció és
vizualitás
A modern tömegkommunikáció közvetett kommunikáció, előfeltétele a fejlett
technikai közvetítők (médiumok) széleskörű
használata. A tömegkommunikáció szelektált,
redukált, és szerkesztett üzeneteket közvetít,
ahol az információs lánc hosszú,
a visszajelzés esetleges és lassú.
(Csákvári 1998:34)
Gutenberg a 15.században indította nyomdáját,
100 évvel később pedig elkezdődtek azok
az optikai megfigyelések és kísérletek
(pl. camera obscura) melyek a fényképezés,
a mozgófilm, majd közvetve a képernyő
feltalálásához ill. kifejlesztéséhez
vezettek. (Kolta 2003; Kittler 2005:41)
Camera
obscura (sötét doboz) |
|
A
camera obscurába egy apró nyíláson
jut be a fény.
A doboz szemközti falán kicsinyített,
fordított állású kép
keletkezik. |
Kép
forrás:
http://pixels.com/featured/camera-obscura-granger.html |
A technika fejlődésével
egyre nagyobb és változatosabb eszköztár
áll rendelkezésünkre a kép reprodukálására,
sokszorosítására, közvetítésére,
előállítására, de használatban
maradt az ősi képkészítési
módszerek túlnyomó többsége
is. A mennyiségi és a (technikai értelemben
vett) minőségi fejlődést szinte naponta
tapasztaljuk. Az utóbbi 500 év technológiai
fejlődése a kommunikáció céljait
is szolgálta, legalábbis a nyugati világban.
A tömegkommunikáció rendkívül
erős hatásának érvényesüléséhez
az adó, és többnyire a fogadó oldalán
is, fejlett technika (pl. képernyő, kijelző),
és fejlett képi látás szükséges.
A nyomtatás a könyvek és sajtótermékek
számának és fajtáinak növekedését,
ennek nyomán az írás-olvasás elterjedését
eredményezte. A könyv, majd az újság,
fénykép, mozifilm, telefon, rádió,
tv, számítógép, mobiltelefon, e-könyv szemléletformáló eszközök, társadalom-
és kultúraalakító tényezők
lettek, a mindennapok nélkülözhetetlen részeivé
váltak. Az új médiatechnikák befolyásolják
a percepciót is: ma gyorsabban fogjuk fel a látottakat,
a gyorsabb képváltásokat is megértjük,
mint akár 50 évvel ezelőtt.
Fekete-fehér vs. színes technika
A médiatechnikák alakítják a művészi
értékről való elképzelésünket
is: a vizuális technikai médiumok (nyomtatás,
fotó, film, tv, e-papír*) fejlődésük
kezdetén csak fekete-fehér képeket tudtak
előállítani ill. reprodukálni, de
a cél azonnal a színes, a valósághű
megjelenítés lett, hiszen a természetes
látvány mindig színes.
*A kereskedelemben kapható elektronikus papír
(e-ink) még nem jelenít meg színes képet
(2012).
Miután a színes technikát is sikerült
létrehozni és elterjeszteni, rájöttek,
hogy a fekete-fehér kép művészi többletértéket
is tartalmazhat. A fordulat megfogalmazható úgy
is, hogy amikor egy technológia elavul, egyedül
a művészet eszközévé válik,
mint pl. a sokszorosított grafika, fotogram, fekete-fehér
film. A színtelen, fényre-árnyékra
redukált kép megkerüli a csak színek
által előhívható érzelmeket,
a látvány elvontabb, így a néző
több individuális tartalmat tud belé vetíteni.
A hétköznapi életben és a tömegkommunikációban
azonban –az üzenetek hatalmas mennyisége és
gyors áramlása miatt– nem bíznak az
időigényes és bizonytalan irányú
egyéni projekcióban. A gyors tájékoztatás
és hatáskeltés céljára a
színes kép sokkal alkalmasabb. A műszaki
fejlesztések éppen a tökéletesebb
színmegjelenítést és a tömegtermeléssel
elérhető alacsonyabb költségeket célozzák.
Mindez nem teszi érdektelenné a ma már
ritkaságnak számító fekete-fehér
médiumok művészi célú alkalmazását,
csak a funkcióját változtatta meg.
Az utóbbi évtizedekben a könyv, napilap,
magazin, szaklap, reklám és egyéb nyomtatvány
túlnyomórészt színessé vált.
A nyugati ember „képéhsége”,
ellenállhatatlan vonzódása a valóságos
–mozgó és színes– látvány
rögzítésére, megjelenítésére,
reprodukálására és imitálására
teremtette meg a modern tömegmédia gazdag technikai
eszköztárát.
(Kolta 2003; Kittler
2005)
Az emberi érzékelés, tudás és
segédeszközei fejlődésének főbb
állomásai az időben (hangsúly a nagyságrenden
van!):
látás |
500.000.000
év |
színérzékelés |
50.000.000
év |
emberi agy |
5.000.000
év |
tűzhasználat |
500.000
év |
nyelv, beszéd |
50.000
év |
írás |
5.000
év |
könyvnyomtatás |
500
év |
számítógép |
50
év |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Csákvári – Malinák: Médiagalaxis
Kittler:
Optikai médiumok
Kolta:
Képmutogatók –
A fotográfiai látás kultúrtörténete
Morris:
Az emberállat
Nyíri:
Az írásbeliségről és néhány
új médiumról
Petroglyph – Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|