A jeleket és életbevágó fontosságukat
alighanem nyomkereső ősünk fedezte fel,
majd az emlékeztetés szándékával
maga is készített ilyet, pl. halottainak sírját,
vagy hosszabb ösvények nyomvonalát jelölte
meg. E motívumokat bibliai intelmek, ősi eposzok
(Kalevala), sőt népmesék (pl. Hüvelyk
Matyi) is megőrizték.
„'Járják
be a vándorok a földet, s aki emberi csontra
lel, jelet állítson mellé' (Ezékiel könyve 39:15). ... Nem véletlen, hogy ebben
az ősi jövendölésben látja
igazolását a Talmud annak a régi
szokásnak, miszerint emlékjelet, sírkövet
állítson az ember hozzátartozói,
barátai vagy akár ismeretlen idegenek földi
maradványai fölé.”
(Raj 1993) |
„Jeleket faragj a
fákba, nyiladékokba nyomokat, hogy vaksin
utam ne vétsem, téves ösvényre
ne térjek, míg a bokrosban bolyongok, erdő
kincséért esengek.”
Kalevala, finn népi eposz (14.ének), ford.:
Szente Imre |
A természetben talált anyagokból (kavicsból,
faágból, virágból) mesterséges
tárgyegyüttest – jelet – állított,
vagy a felületeken karcolással, véséssel,
színekkel hagyott nyomot. Az emberi test részeinek
(ujjak, köröm, tenyér, talp) erőhatása
következtében egy puha felületen létrehozott
benyomódás is segítette a tájékozódást,
vagy a tulajdon azonosítását. A gesztus
később rituális, szimbolikus majd díszítő funkciót töltött
be.
(Hampshire 2009:14)
Jel? Dísz? Írás? |
|
|
7-8000
éves pecsét
(Catal-Hüyük) |
Kelta
kőemlék |
Kép
forrás:
1. http://users.stlcc.edu/mfuller/catalhuyuk.html
2. ? |
A jelhagyás eszközei között a legősibb
időktől kezdve ott van a szín mint festék és színes anyag. A színes jel (pl.
köveken, fákon) a legegyszerűbb jelzési
módok egyike, ezt ma is használjuk, ha a turistajelzések
színes sávjait követjük az erdei kiránduláson.
(Turistajelzések Magyarországon)
Turistajelzések |
|
|
Egyszerű
geometrikus formák és alapszínek |
Kép
forrás:
1. http://kisvasut.hu/view_cikk.php?id=319&rfa=85Kemence
2. http://hatizsakkal.blogspot.hu/2010/11/20101114-kirandulas-
pociovalistei.html |
A vizuális jelek sajátossága az elemek
„szokatlan” együttese, elrendezésükben
feltűnő az emberi szándék és
cselekvés. A mesterséges jel felkelti érdeklődésünket,
ezért –tudatosan vagy ösztönösen–
megpróbáljuk kitalálni a másik,
a „jel-alkotó ember” szándékát,
próbálunk értelmet, magyarázatot
adni a jelnek, vagyis dekódoljuk. A dekódoláshoz
segítségül hívjuk saját emlékeinket
és empátiánkat is. Ha végképp
nem tudjuk dekódolni, azt mondjuk rá: díszítmény,
firka, krikszkraksz.
A vizuális jel kiterjedése (sík- vagy térbelisége),
kidolgozottsága (pl. szabályossága, díszítettsége)
nem játszik kitüntetett szerepet: a kereszt, a kör
vagy a csillag jel-szerűsége nem változik,
jelentését megértjük akár a
síkban, papírra rajzolva látjuk, akár
konstruált térbeli tárgyként. Aki
Európában nőtt fel, olyan sokszor és
sokféle kontextusban láthatta a keresztet, hogy
akkor is felismeri és „megérti”, ha
nem hívő keresztény. Távoli kultúrák
szimbólumait nem mindig értjük meg ilyen könnyen.
A kereszt-jel |
|
|
|
Gyerekrajz |
Barokk
oltár |
Modern
kereszt üvegből |
A
kiterjedés és kidolgozottság nem
játszik döntő szerepet |
Kép
forrás:
1. ?
2. http://www.lessingimages.com/search.asp?a=L&lc=202020205B4D&ln=
Church+of+the+Augustinian+Canons%2C+Polling%2C+Germany&p=1
3. http://www.kingscrosses.com/fused.htm |
Írás, kép és
szín
Fejlett, sőt esztétikai igényű jelhagyás
előállítására alkalmas tárgy
volt a pecsét, kötélcsomó, kagylófüzér, valamint a jelek továbbfejlesztése,
az 5-6000 évvel ezelőtt kialakult írás.
Kipu
Az inkák által kitalált és több
mint 2000 éven át használt kipu (quipu)
szempontunkból azért figyelemreméltó,
mert kódrendszerében a színnek fontos szerep
jutott. A fonalak sodrásiránya, a csomók
száma, a szálsűrűség és
néhány más tulajdonság variálása
mellett 24 különböző szín hordozta
az adatokat. Mai tudásunk szerint a kiput numerikus adatok
és szöveges információk (pl. termékfajták
nevének) rögzítésére használhatták.
A zsinór színe valószínűleg
a tárgyat jelezte: például a sárga
az aranyra, a fehér az ezüstre, a zöld a gabonára,
a kék a vallás dolgaira, a bíbor a hadsereg
ügyeire, a vörös az inkák vagyontárgyaira
vonatkozóan rögzítettek adatokat. (Feltárulhat
az inka zsinórírás rejtélye; Quipu)
Kipu |
|
Inka
csomóírás |
Kép
forrás:
http://www.ageacac.org.pt/antropologia-gnostica/os-misterios-incas/ |
Kép és írás,
írás és kép
Az Európában használt, hangokat jelölő
(fonologikus) írás előtt három jelentős
nagy írásrendszer alakult ki: a mezopotámiai
ékírás, az egyiptomi hieroglifikus és
a ma is használt kínai ideografikus-logografikus
írás. Mindegyik a rajzból alakult ki, s
bár igen sikeresnek bizonyultak, hiszen több ezer
éven át voltak, ill. vannak használatban,
de elsajátításuk nehéz. A nyugati
világban használt írás gyors elterjedése
annak is volt köszönhető, hogy mindössze
húsz-egynéhány egyszerű karakterből
áll. Ennek a története is a képpel (pontosabban a rajzzal) indult, kb. 3000 évvel ezelőtt.
(Farkas A.M. 2005:10; Crystal 2003:248;
Donald 2001:246)
Föníciában és a Földközi
tenger keleti partjain eleinte a fontosabb szavak leegyszerűsített
képéből (mai szóval: piktogramjából)
rakták össze a szöveget, hasonlóan a
korabeli, és már sokkal régebb óta
használt egyiptomi hieroglifákhoz. Nagy újításuk
az volt, hogy a szó első hangjára lefoglalták
a piktogram képét, de a betű neveként
megőrizték a szót. Például
az „a” hang neve az „ökör”
jelentésű óhéber „alef”,
piktogramja egy stilizált ökörfej, melyből
idővel a görög „alfa”, majd
a latin „A” betű alakult ki.
A római
betűírás kialakulása |
|
ökörfej
(piktogram) – az óhéber alef –
az ógörög alfa – a latin A betű |
A vizuális kommunikáció üzenetei időtállóbbak,
mint a beszélt nyelvé. Ma már a hangot
is lehet rögzíteni, de az ember alkotta jelek, képek,
tárgyak évezredeket is megélhetnek. A vizuális
nyelv és a beszélt/írott nyelv csak igen
korlátozottan helyettesítheti egymást,
eltérő a funkciójuk, ám vannak közös
metszéspontjaik. Az írott és a képi
nyelv „kereszteződési pontjaiban” nem
választható szét egyértelműen
a kétféle kommunikáció. Ilyen metszéspontok:
a betű ill. szöveg mint kép; szöveg a
képben; szöveg a látványról.
Betű és szöveg mint kép
A betű, mely a rajzból (piktogramból) egyszerűsödött
pár vonalból álló jellé,
fejlődése később „megfordul”,
és képek jelentéshordozó, egyben
dekoratív elemeként jelenik meg. Az iniciálé,
monogram, kalligráfia, kalligramma, majd az utóbbi
évtizedekben a logotípia és a graffiti legfőbb tárgya a betű.
Iniciálé: a kézzel írott
kódexek fejezetkezdő első betűje, méretében
kiemelkedett a szövegképből, gazdag díszítést
kapott és összefonódott az oldal szegélydíszeivel.
A színes-díszes iniciálé Európában
sokáig megmaradt a könyv-nyomtatás elterjedése
után is. (Barbier 2005:55)
Iniciálé |
|
|
Díszes
kezdőbetű a kódexlapokon |
Kép
forrás:
1. https://www.pinterest.com/ebmullen1891/medieval-manuscripts/
2. http://www.library.spbu.ru/exhibition/kn03_eng.html |
Monogram: kezdőbetűkből képzett névrövidítés,
a kézjegy helyettesítése. Gyakran mágikus
jelentést tulajdonítottak e rajzoknak, és
nemegyszer titkos, csak a beavatottak számára
voltak érthetőek: ilyen volt a késő-római
időkben, a keresztényüldözések
idején Krisztus monogramja.
A középkori királyok, akik általában
nem tudtak írni-olvasni, monogramjukkal hitelesítették
törvényeiket. A magyar történelem egyik
legszebb monogramja Szt. István királyé, mely a pannonhalmi apátság
alapítólevelén maradt ránk.
Monogram |
|
|
Krisztus
nevének ókeresztény
kori monogramja |
Szt.
István király monogramja |
Kép
forrás:
1. https://www.pinterest.com/blwainwright/symbols/
2. http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index242.html |
Kalligráfia: ([görög] szépírás)
Kínában a festészet egyik műfaja,
több ezer éves esztétikai szabályrendszerrel.
A kínai festmény szerves része a szépen
rajzolt írás, mely lehet egy név, vers,
vagy bölcs gondolat. (Miklós
1973:59)
Az iszlám művészetben is önálló,
egészen bravúros műfajjá fejlődött
a betűkből alkotott kép. A stilizált,
dekoratív írásképek kialakulásához
az is hozzájárult, hogy az iszlám tiltja
az ember ábrázolását, és
a díszítőművészetnek ad nagyobb
teret. (Calligraphy)
Kalligráfia |
|
|
|
Kínai |
Arab |
Európai |
Kép
forrás:
1. http://www.amazon.com/Professionally-Framed-Chinese-Writing-
Freedom/dp/B004AKWB3U
2. https://www.pinterest.com/edeltrudozdemir/hatt/
3. http://spoodawgmusic.blogspot.hu/2012/12/calligraphy-style-writing.html |
Kalligramma: (képvers) a vers betűit úgy
rendezték el, hogy azok egyben képet is alkotnak,
mely utal a vers mondanivalójára. Leghíresebb
művelője a francia G. Appolinaire (1880-1918), nálunk Kassák
Lajos (1887-1967) volt.
Kalligramma (képvers) |
|
|
Appolinaire
műve (1918) |
Kassák
Lajos műve |
Kép
forrás:
1. http://www.newworldencyclopedia.org/entry/Dada
2. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/ |
Logó: (logotípia, betűlogó)
cégek, intézmények, márkák
nevének képi jele. Tipográfiája
egyénileg tervezett, szerkezete és színvilága
minden részletében meghatározott. Önmagában
(mint betűlogó) is használatos, de gyakoribb,
hogy embléma (szimbolikus kép, rajzolt,
stilizált forma) egészíti ki.
(Bergström 2009:212; Töreky
2002:89)
»
Identitás
Graffiti: a nagyvárosi tereken megjelenő
rajz és felirat, készítőik jellegzetes,
egyéni betűformákkal hagynak üzeneteket
a térfalakon. (Graffiti; Hampshire
2009:48)
A betű mint formaelem |
|
|
Embléma és betűlogó |
Graffiti |
Kép
forrás:
1. https://angel.co/naturalpath-media
2. http://urbalicious.blogspot.hu/2011/09/sever-msk-graffiti-pieces-wallz.html |
A falfirkának ókori előzményei
vannak, a graffiti szó is görög eredetű.
Az ókori görög kerámiaműhelyek
azonosító jeleket (ún. fenékjegyet)
nyomtak az edények aljába, ezek neve graffiti és dipinti volt. A graffiti bekarcolt jel, és
a fazekasáru készítőjének jele,
a dipinti festett, a kerámia festőjének a
jele.
Betű és szöveg a képben
Mind a klasszikus, mind a modern festményeken a felirat,
szöveg, betű jelentésmódosulást
vagy többletjelentést sugall. A 20.század
elején a kísérletező modernisták
(a kubista Picasso, Severini, Braque)
gyakran a montázs- és kollázstechnika alkalmazásával,
egy kompozícióba ötvözték a kép
és a betű esztétikai-, ill. a szó
verbális tartalmát. (Butor
1986; Forgács 1976)
Szöveg a képben |
|
|
G.
Severini képe: A nagy háború |
Picasso
kollázsa
(1910-es évek) |
Szöveg a látványról
Ezzel átlépünk a nyelvi kommunikáció
„térfelére”.
Ide tartoznak a szóképek:
– metaforikus: hasonlóságra épülő
„olyan fehér, mint a hó"
– metonimikus: névcserén alapuló
„a piros-kékek győztek”
A látvány nyelvi leírását
is ide sorolhatjuk: a művészeti írásokat
és műkritikát, irodalmi tájleírást,
vagy egy körözött bűnöző személyleírását.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Barbier:
A könyv története
Bergström:
Bevezetés a vizuális kommunikációba
Butor:
A szavak a festészetben
Calligraphy - Wikipedia
Crystal (szerk.):
A nyelv enciklopédiája
Donald:
Az emberi gondolkodás eredete
Farkas A.M.:
A képi gondolkodás jövője – múltbeli
tanulságokkal
Feltárulhat az inka zsinórírás rejtélye
Forgács:
Kollázs és montázs
Graffiti - Wikipedia
Hampshire – Stephenson:
Jelek és szimbólumok
Kalevala
Miklós:
A sárkány szeme
Quipu - Wikipedia
Raj:
Bevezető. Tanú ez a kőhalom
Töreky:
Vizuális kommunikáció
Turistajelzések Magyar-országon
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |