Az emberi kommunikáció a biológiai
kommunikációban gyökerezik, előképei
megtalálhatók az állatvilágban.
A biokommunikáció az állatok közötti
interakció és információ- átadás,
az ezt kutató tudományág határos,
de nem azonos az etológiával. (T.A.
Sebeok zooszemiotikának nevezi).
(Wilson 1977)
Széky Pál szerint
(1986:11): „Egy állat
megjelenése, külleme, mozgása, hangja, testének
vagy kiválasztott termékeinek szaga a fajtestvérek
vagy más fajú állatok számára
mindaddig csupán egyirányú (az adótól
a vevőhöz jutó) információt jelent,
amíg az ezt 'megértő' egyedek azt tudomásul
nem veszik. Ha arra –mint címzettek– megfelelő
viselkedéssel (testtartással, mozgással,
hangjelekkel, vagy kémiai anyagok kibocsátásával)
válaszolnak is, akkor az állatok között
valódi biokommunikáció jön létre.”
Gesztus és mimika
A vizuális üzenetközvetítés olyan
ősi képességeinkben gyökerezik, mint
a mimika, tekintet, gesztus, testtartás, térköztartás,
mozgás, melyek a beszélt nyelvet kísérik
(metakommunikáció) és egy mögöttes
szintet jelentenek.
(Montágh 2003:117)
Az antropológusok felismerték, hogy a testbeszéd
a nyelvtől, kultúrától függetlenül
képes érzelmeket kifejezni, általánosan
érthető üzeneteket továbbítani.
(Donald 2001:45) Az egymás
nyelvét nem ismerő emberek az első találkozáskor
gesztusnyelv segítségével próbálnak
kommunikálni.
(Attenborough 1989:306).
A nem-verbális kommunikáció ösztönös,
az idegrendszer programozottságán és utánzáson
alapul, ez lényegében egyetemes emberi viselkedés.
Az ember jellegzetes mozdulatai maguk is kommunikációs
eszközök, és az univerzális jelleg azt
bizonyítja, hogy jóval a nyelv megjelenése
előtt alakultak ki. A mosoly, az összeráncolt
szemöldök vagy a felrántott váll a legtöbb
emberi közösségben ugyanazt jelenti. (Morris
1997:20)
A kéz- és karmozdulatok tudatos alkalmazása
a modern kommunikáció olyan ágait fejlesztette
ki mint a siketek jelnyelve, a közlekedési kézjelek
stb. (Crystal 2003:500)
Az emberi test-kommunikáció különleges
megnyilvánulása a tánc, jóllehet
vannak előzményei az állatvilágban
is. Sok teoretikus a táncot tekinti a legősibb művészetnek,
melyhez nem szükséges semmilyen eszköz, egyszerű
akusztikus (ritmikus, vokális) kísérettel,
sőt mindezek nélkül is művelhető.
A tánc, akárcsak a színház, egyszerre
tér- és időbeli művészet, de
ezt is lehet „kódolni”, a folyamatot rögzíteni,
később pedig reprodukálni.
Az ember és más élőlények
Állatok
Az ember nemcsak saját testével, ruházatával
és különféle tárgyaival kommunikál,
hanem erre ősidők óta más élőlényeket
is „felhasznál”. Az állat lehet a vizuális
üzenet „kódja” (az általa hordozott
szimbólum révén, pl. a fehér
ló), de lehet az üzenet „fogadója”
is (társállatok szoktatása, vadállat
szelídítése). Ember és állat
közötti kommunikáció sikerét
mi sem bizonyítja jobban, mint számos állatfaj
domesztikálása.
Néhány példa: A hatalom a legpompásabb
lovakat választja státuszának jelzésére,
a ló elsődleges hatalomszíne a fehér.
A vadászó-halászó férfi mindig
és mindenütt ugyanazzal a büszke mozdulattal
mutatja zsákmányát. A virág nemcsak
„dísz”, hanem sokrétű szimbólum,
melynek kifejezőereje van. A veszélyes állatok
bőrének és prémjének viselete
jelzi a tulajdonos bátorságát, testi erejét,
aki „átveszi” az elejtett állat képességeit
is.
Ember
és más élőlények –
viselet |
|
|
Afrikai
törzsfőnök párducbőrben |
Észak-amerikai
indián tollas
és prémes fejdíszben |
Kép
forrás:
1. https://www.pinterest.com/SithabeAC/africa-inspired/
2. http://indigenouspeople1sta.wikispaces.com/Rakel+Clothing |
A gazda önmagáról alkotott képét
és viszonyát az állatvilághoz többnyire
jól tükrözi a társállatok faja
és fajtája, ahogy ezt Walt
Disney 101 kiskutya c. (1961) animációs
filmjének elején láthatjuk.
Növények, kertek
A virágdíszek a testen („élő
ékszer”), a belső terekben és ünnepi
eseményeken ősi és sokrétű szimbólumok
valamennyi kultúrában.
»
Virág
A kert kialakítása pontosan tükrözi
az ember viszonyát a természethez: az ember lehet
„alávetett” a természetnek (pl. a törzsi
társadalmakban), lehet szerves része (a távol-keleti
civilizációkban), és a természet
„legyőzője” (a nyugati civilizációkban).
Ez utóbbi kettőben a természet nem (vagy
kevésbé) a túlélésért
vívott harc színtere, így előtérbe
kerülhet a kert emocionális élménye,
a szimbolikus (vallási, filozófiai) tartalom,
a táj esztétikai és kognitív élvezete.
(Dósa 2006:170)
A kertművészetet számos kultúrában
(pl. angol, kínai) a tájképfestészet
egy ágának tekintik. (Dósa
2006:175)
Alapanyaga lehet természetes: élő (növények),
élettelen (víz, kövek), ill. mesterséges
(kisebb-nagyobb épület, utak, szökőkút,
szobor stb.) Ezek a kompozíció elemei, melyeket
harmóniára törekedve rendez el a tervező
ember.
(Balogh 1971; Surányi 1985:272)
A
kert stílusa és „üzenete” |
|
|
|
Francia
barokk kert, Versailles |
Japán
zen kert |
Természeti
kert |
Kép
forrás:
1. https://www.pinterest.com/notrebonnevie/gardens-iii/
2. http://wallpaperswa.com/Nature/Landscapes/japan_landscapes_sand_design_
garden_zen_backgrounds_1024x768_wallpaper_16217/download_1080x960
3. http://fortikur.com/flowers-garden-design-ideas/cottage-flower-garden-ideas/ |
A legfontosabb elem a növény, melynek fajtái
végtelen forma-, textúra- és színbeli
változatosságot engednek a kert kialakításban.
Az egymás mellett, egyszerre látható növények szilmultán összhatása és az
időben változó (szukcesszív)
harmóniák az esztétikai élmény
fő forrásai.
– A szimultán színhatások elsősorban
a zöld számtalan árnyalatából,
a levegőperspektíva, a fény és árnyék
játékából tevődnek össze.
A virágok, színes cserjék véletlenszerű
vagy inkább tudatosan összeválogatott színei
teszik egyedivé és változatossá
a vizuális élményt.
Kertek
– szimultán kontraszt |
|
Az
egy időben, egyszerre látható színek
szimultán kontrasztot alkotnak |
Kép
forrás:
http://www.hdwallpapersos.com/beautiful-garden-hd-wallpapers.html |
– A szukcesszív színhatások
az időbeli változásból adódnak:
a rövid életű virágok gyorsan cserélődő
színei, a napszakokat és évszakokat kísérő
látványos színváltozások,
ill. a fák, cserjék növekedése, terebélyessé
válása, majd kiszáradása hosszabb
időtávban érvényesülnek.
Kertek
– szukcesszív kontraszt |
|
Ugyanaz
a kert a négy évszakban szukcesszív
színkontrasztot alkot |
Kép
forrás:
http://www.women.newcov.com/?attachment_id=334 |
A kert sok mindent kifejezhet, „üzenetet” közvetíthet
– ezáltal válik a vizuális kommunikáció
részévé, egyik sajátos „élő
csatornájává”.
„A kertek mint természeti környezetek ismert
rekreációs szerepükön túl –kulturális,
vallási és társadalmi kiérleltségük
eredményeként– üzennek nekünk az
adott kultúra/ társadalom tagjainak szükségleteiről,
motivációiról, attitűdjeiről,
értékeiről, ideológiájától
– az adott kultúrán belül és
más kultúrák képviselői számára
is.” – írja Dósa
Zsuzsanna és Dúll
Andrea. (2006:182)
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Attenborough:
Élet a Földön
Balogh:
A kert művészete
Crystal (szerk.):
A nyelv enciklopédiája
Donald:
Az emberi gondolkodás eredete
Dósa – Dúll:
Ázsiai és európai kerttípusok kulturális
- környezetpszichológiai elemzése
Hankó – Kiszely:
Szokatlan szokások – Testdíszítések
és más biológiai és társadalmi
furcsaságok, 550.p.
Montágh:
Közlemények a szavak mögött
Morris:
Az emberállat
Sebeok:
A művészet előzményei
Surányi:
Kerti növények regénye
Széky:
Biokommunikáció
Wilson:
Az állati kommunikáció
Zoosemiotics – Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|