A Gestalt-pszichológia (Gestalt [német]: alak,
alakzat), magyarul alaklélektan – az érzékelés-pszichológiából
fejlődött, a 20.század elején Németországból
indult irányzat. Legfőbb érdeklődési
területe a látás, látványérzékelés,
a vizuális kommunikáció alapvetései
jórészt ebben a pszichológiai irányzatban
gyökereznek. Jellemzően képek segítségével
vizsgálja és magyarázza az érzékelés
jelenségeit, és az asszociációknak
nagy jelentőséget tulajdonít.
(Kardos 1974; Atkinson 2005:31; Gestalt
psychology)
Struktúra és hierarchia
A részektől független tulajdonságot
alaki tulajdonságnak tekinti, a látványt
nemcsak a képi elemek összessége,
hanem struktúrája és hierarchiája is jellemzi. (Arnheim 1979:21)
| Gestalt:
struktúra, 1. |
 |
| Ugyanazon
képi elemek nem-strukturált és strukturált
halmaza |
Kép
forrás:
https://visuallygifted.wordpress.com/2010/08/15/what-does-it-mean-to-be-
a-gestalt-learner/ |
Ugyanez az elv érvényes a színekre is:
| Gestalt:
struktúra, 2. |
 |
A
két ábrán ugyanazok a színek,
ugyanabban a mennyiségben szerepelnek. A bal oldalon
véletlenszerűen helyezkednek el,
a jobb oldalon struktúrát alkotnak. |
A rész és az egész
A Gestalt lényegi megállapítása
volt, hogy a látvány egésze több
és más, mint részeinek összege – mindig egyfajta önálló szerveződés.
A Gestalt az „egész” élménye,
mert mindig az egészet (is) látjuk, nem csak a
részeket. Arcimboldo olasz
manierista festő (1527-1593) már alkalmazta ezt
a tudást.
| A részek
és az egész, 1. |
 |
Az
egész több és más, mint részeinek
összege.
Arcimboldo képe: Vertumnus (1590) |
| A részek
és az egész, 2. |
 |
Az
egész több és más, mint részeinek
összege.
Fotómozaik az Apple termékeiből, az
„egész” kép Steve Jobst,
az Apple alapítóját ábrázolja. |
Kép
forrás:
http://www.smh.com.au/technology/technology-news/outpouring-of-grief-
apple-fans-make-their-feelings-known-at-ivigils-for-steve-jobs-20111007-
1lchi.html |
Az egészlegesség (Ganzheit) szerepét
megfigyelhetjük olvasás közben is, amikor is
szóképeket látunk: egy mondat akkor is
érthető, ha a szavakban a betűk össze
vannak keverve: „Az eségz mdanot étrtehő”.
(A trükk az, hogy a szavak első és utolsó
betűje a helyén marad, a többit keverhetjük.)
Egységben látás
A vizuális kommunikáció analógiás jellegű, vagyis folytonos. Kódjait nem kell
–általában nem is lehet– egységekre
bontani, legalábbis nem lineárisan és szekvenciálisan,
mint a nyelvben/írásban a szavakat. A vizuális
üzenet kódolását és dekódolását
„egységben látva” végezzük,
mégpedig a Gestalt-tulajdonságoknak megfelelően.
A
- közelség,
- folytonosság,
- csoportosulás,
- zártság,
- hasonlóság,
- különbözőség,
- folytathatóság
- arány,
- ritmus, |
ezek mind alakképző tényezők
a Gestalt-pszichológia szerint. A látás
nem a látványelemek mechanikus összegezése,
hanem jelentéshordozó szerkezeti sémák
megragadása.
(Kepes 1979a:9)
Példák:
Az ún. Kanizsa*-háromszög
egymással nem is érintkező elemei között
egy zárt háromszöget vélünk
látni, mely kissé fehérebbnek tűnik,
mint környezete.
*Gaetano Kanizsa (1913-1993), magyar-szlovén
származású olasz pszichológus.
| Gestalt: zártság, közelség |
 |
 |
Folytonosság,
zártság:
az egymással nem is érintkező
elemeket zárt formáknak fogjuk fel,
Kanizsa-háromszög |
Közelség:
az elemek közötti
kisebb távolság miatt azokat
összetartozónak véljük |
| Gestalt:
folytathatóság |
 |
A
felső színsorozat utolsó két
eleme el van rejtve az alsó színsorban.
Válasszuk ki a 6. és 7. helyre illő
színt !
(A gyors megfejtéshez vigyük az egeret a kép
fölé!) |
Az elemek lehetnek (az alábbi ábra):
• Azonosak, ekkor mintázatot (ritmust) alkotnak
(1.);
• Hasonlóak: felismerhetően de nem lényegesen
különbözőek. Az egyik elem sárga,
mely a piros rokonszíne, szintén meleg szín
(2.);
• Különbözőek: lényegesen eltérnek
egymástól. A kék hideg
szín, ellentétes a pirossal (3.);
• A különbözőségnek azonban el kell
érnie egy küszöb- értéket, különben „elrontott” azonosságnak véljük,
ahogy a lenti ábra 4. csoportjában látjuk
a narancsot, ami alig különbözik a pirostól.
| Gestalt: azonosság, különbözőség |
 |
| Azonosság |
Hasonlóság
|
Különbözőség
|
„Elrontott”
azonosság |
A ritmus bármely műfajban (zene, tánc,
vizualitás) viselkedésünk ősi-ösztönös
rétegeit „megszólító”,
érzelmeket gerjesztő és erős figyelemfelkeltő
hatású. A vizualitásban 1D (lineáris),
2D (síkbeli), 3D (térbeli), 4D (tér- és
időbeli) ritmus-elrendezésekkel találkozunk.
| Gestalt:
ritmus |
 |
2D
vizuális ritmusok:
egyszerű ritmus; színritmus; összetett
színritmus |
Alakélmény
A Gestalt-pszichológia azt vallja, hogy a látvány
észlelése (az „alakélmény”)
velünk született képesség és
csak másodlagosan tanult, a kép „belső
erők” működése alapján jön
létre.
Az alaklélektant ma is alkalmazzák a vizuális
oktatásban, és újabban a pattern-
(minta-, mintázat-) elmélete egészíti
ki.
(Sekuler 2000:159 és 172)
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Arnheim:
A vizuális élmény,
55.p., 94.p.
Atkinson - Hilgard: Pszichológia
Gestalt psychology - Wikipedia
Kardos (szerk.):
Alaklélektan
Kepes:
A látás nyelve,
37.p., 45.p.
Sekuler – Blake:
Észlelés, 166.p.
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
