Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.1.0.1.

Jel, információ, kommunikáció
 
 
Az információ és a kommunikációs üzenet fogalmát gyakran szinonimaként használjuk, pedig lényegi különbség van közöttük, ezt Grice nyomán röviden így foglalhatjuk össze:

információ természetes jel,
  vagyis nem-szimbolikus és
nem-kommunikatív
   
ember alkotta jel nem-természetes,
  vagyis szimbolikus és
kommunikatív

(Terestyéni 2006:39)

A színekre vonatkoztatva:
A színinformáció természetes jel, melyet –kellő tapasztalat birtokában– dekódolni tudunk: pl. a vörös égalja időjárás változást jelez, a piros gyümölcs érett és édes.

A kommunikáció szándékolt közlés, melyet szintén értelmezünk, dekódolunk. A színkommunikáció nem természetes, hanem szimbolikus jelekre épül: pl. a vörösre festett tábla tiltást jelez, a piros mezt az X sportcsapat viseli.

Színinformáció és színkommunikáció
A piros gyümölcs érett Tilos a behajtás!
Kép forrás:
http://pixabay.com/en/photos/
strawberry/
 


A jelentés fogalmát Terestyéni (2006:24) így határozza meg: „egy dolog hordozta információ értelme megfelelő háttértudás alapján” – érvényes a színjelekre is. (A színek esetében a „háttértudás” lehet pl. a nem-tudatos színasszociáció is.)

A jel alapterminus mind az információ, mind a kommunikáció körében, a jelek világával a szemiotika (jelelmélet) foglalkozik. (Hampshire 2009:188)


Szemiotikai alapfogalmak
(Bálványos 1998:31)

A kód: jelrendszer, ...
a jelek tudománya a szemiotika (szemion [görög]: jel).
Minden érzékszervünk képes információkat felfogni a világról, minden érzéklet (látás, hallás, tapintás stb.) számára vannak kódok.

A jel három fő tulajdonsága:
• Rendszert alkot
• Társadalmi jellegű
• Jelentése van

E három tulajdonság a szemiotika tudományának fő ágait jelöli ki: Szintaktika, Pragmatika, Szemantika

Szintaktika – jelnyelvtan:
– a jel és jel közötti viszony
A jelek kapcsolatrendszerével, a konvenciókkal és szabályokkal (spontán és tudatos megállapodásokkal) foglalkozik, és azzal, hogyan szokás, ill. hogyan kell a jeleket együvé rendezni, kombinálni ahhoz, hogy üzenet jöjjön létre.

Pragmatika – jelhasználat:
– a jel és az emberek közötti viszony
A jel és az azokat használó emberek viszonya, a jelhasználat gyakorlata és története.

Szemantika – jelentéstan:
– a jel és valóság közötti viszony
A jeleknek az általuk jelzett dolgokhoz való jelentéses viszonya, a jelek és a jeleznivaló valóság közötti összefüggések.

Szemantikai szempontból – hogy ti. a jelentő és a jelentett között milyen viszony van – három jeltípust különböztetünk meg: Index, Ikon, Szimbólum

Index
A jel és jelentettje között oksági viszony van: pl. a füst a tűz jele (indikátora); a lábnyom egy korábban arra járt állaté; az eper színe (ami a piros és a zöld között változhat) az érettségi fok jele. Az index a leghitelesebb, legegyértelműbb jeltípus.

Index
a füst a tűz jele, a lábnyom egy állaté
Jel és jelentettje között oksági viszony van


Ikon
A jel és jelzettje között hasonlóság van, az ikon alakilag utal a jelzettre, ezért rendkívül változatos az előfordulása. Ikon típusú jel a piktogram, pl. az olimpiai sportágak jelei. Az angol nyelvhasználatban ikonnak (icon) nevezik a számítógép kezelőfelületén lévő piktogramokat, pl. a nyomtató, nagyító, olló stb., melyek mind egy-egy funkciót jelölnek. A piktogram grafikailag a lehető legegyszerűbb, síkszerű, de még éppen felismerhető ábrázolása a jelzett dolognak. Más ikonok „élethű” ábrázolásai valamely tárgynak: fotó, festmény, rajz. Az ikon-jel emberi szándék és cselekvés eredménye.

Logó, piktogram, ikon
„kagyló”
a Shell cég logója
olimpiai
piktogram
funkciókat jelölő ikonok a számítógépen
Jel és jelzettje között hasonlóság van

Az ikon több jelentésű szó.
Ikon, ikonikus: kép, képi, képpel összefüggő. A képi jelek megkülönböztetése a szövegtől, a nyelvi jelektől.
Ikon, icon: piktogram. Grafikailag a lehető legegyszerűbb, síkszerű, de még éppen felismerhető ábrázolása a jelzett dolognak.
Ikon, szimbólum: egy korszakot kifejező személyiség vagy tárgy. (pl. John Lennon a beatkorszak ikonja, ikonikus alakja)
Ikon, szentkép: a keleti kereszténységben a vallási tartalmú táblakép, melyet szigorú formai követelmények szerint festettek.
Ikonográfia: a művészettörténet segédtudománya, mely ahhoz szükséges, hogy a régi festmények, szobrok jelentését megértsük. (Ikonográfiai jelvény pl. Szt. Márk evangélista mellett az oroszlán)
– Ikonosztáz: a bizánci szertartású templom legjellegzetesebb része, a szentélyt a hajótól elválasztó fal vagy állvány, melyen meghatározott szabályok szerint elhelyezett szentképek láthatók.


Szimbólum
A jel és jelentettje között megállapodásszerű a viszony. A megállapodás (konvenció) kialakulhat
– lassan, akár évszázadok alatt (kereszt, csillag, zászló, címer)
– spontán használat során (státuszszimbólum,
    városszimbólum)
– tervezési folyamatban (tervezett embléma, céglogó,
    közlekedési tábla)

A szimbólum-jel többnyire emberi szándék és cselekvés eredménye, de szimbólummá válhat természeti képződmény (a Fuji-hegy Japánban, Gibraltár és Dover sziklái); valós vagy képzeletbeli állat, növény (a brit oroszlán, a gall kakas, a lengyel, orosz, osztrák sas, az orosz medve, a kínai sárkány, a holland tulipán), stb.
(Bálványos 1998; Semiotics; Szemiotika; Voigt 2008)

Szimbólum
Jin és Jang Párizs szimbóluma Közlekedési táblák
Jel és jelzettje között megállapodásszerű a viszony

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bálványos – Sánta:
Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció.
Vizuális kultúra I.

Gombrich:
A látható kép

Hampshire – Stephenson:
Jelek és szimbólumok

Horányi (szerk.): Kommunikáció I-II.

Maczó:
Infografika

Semiotics – Wikipedia

Szemiotika

Terestyéni: Kommunikációelmélet

Voigt:
Bevezetés a szemiotikába
Jel, információ, kommunikáció
« A vizuális kommunikáció folyamatai
A vizuális kommunikáció megjelenései »
74.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2017.12.03.