Színes kódexek
A nyomtatott könyvek elődje a kézzel írott kódex, az ókor végén jelent
meg az európai kultúrában. A szín
és a színes kép (miniatúra) lényegi
része volt a középkori kéziratoknak.
(Miniature; Illuminated manuscript)
A szöveg első betűje, az iniciálé kiemelt díszítést kapott (nagy méret,
gazdag rajzolat, színek), ami által a középkori
könyv talán legjellegzetesebb formai elemévé
vált. A kódexlap egyéb oldaldíszei
(szalagfonatok, indák) gyakran összefolytak az iniciáléval.
A festékanyagok ebben a korai időben növényi
eredetű színes tinták és ásványi
festékek voltak.
A bizánciak a legértékesebbnek szánt
kódexeknek az anyagát is színezték,
festőlébe áztatták, mint a textilt.
Ismerünk bíbor (ritkábban fekete és
arany) pergamenből készült kódexeket
(Codex Argenteus, Codex Purpureus, Rossanoi Codex). Illusztrációkkal
az i.sz. 2.század óta díszítik a
lapokat, ezek legtöbbször bibliai jeleneteket ábrázoltak.
(Barbier 2005:55 és 72; Faludy
1982:21; Corvinák; Középkori kódexek)
| Kódexek |
 |
 |
Codex
Argenteus (i.sz. 4.század),
bizánci bíbor pergamen |
Mátyás
Corvinája díszes kezdőbetűvel,
színes szövegmezőkkel,
gazdag oldaldíszekkel |
Kép
forrás:
1. http://www.dlls.univr.it/documenti/Avviso/all/all421589.pdf
2. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Philostratus_k%C3%B3dex_Corvin
_J%C3%A1nos.jpg |
A kódex a középkor folyamán lassan
elvilágiasodott, a kolostorokból kézművesek
műhelyébe is átkerült a készítése.
Az illusztráció, a miniatúra –gyakran
valódi kis festmény,– növelte az értékét,
a díszes könyv vagyontárgy, hatalmi szimbólum
lett. (Középkori kódexek)
Színes nyomtatás
Gutenberg (1400?-1468) nyomdájában
a betűsorok szedése, a szöveg nyomtatása
vált sokkal hatékonyabbá a korábbiakhoz
képest. A díszeket azonban megőrizték,
az illusztrációkat kézzel festették
vagy fametszetként került a könyvbe, melyet
utólag színeztek, olykor sablonokat is használtak
e célra. A fametszet jól illeszkedett a nyomdai
műveletek sorába, azonban megdrágította
az előállítást, mert annyi nyomóformát
kellett készíteni, ahány szín szerepelt
a képen, továbbá nagy precizitást
követelt az összeillesztés. A szövegben
is használtak színeket, a fontosabb mondatokat
pirossal szedték.
(Febvre 2005:53; Gutenberg
Bible)
| Gutenberg
Biblia |
 |
 |
| Színes
oldaldíszek a 15.századi nyomtatványban |
Kép
forrás:
1. http://courses.educ.ubc.ca/etec540/May08/mosherh/researchtopic/
index.html
2. http://tortenet.oszk.hu/html/magyar/kincseink.htm |
Sokszorosított grafika
A nyomtatás fejlődéstörténetében
többféle grafikai eljárás is szerepet
játszott, a sokszorosított grafika maga is több
példányban készíthető nyomtatvány.
A kezdeteknél a fametszet, később a kifinomultabb
rézmetszet vált a könyvkészítők
eszközévé. A modern színes nyomtatáshoz
két új technika kidolgozása nyitotta meg
az utat: a mezzotinto és a litográfia.
(Ihász 1998:18)
Fametszet
Kínában több mint 2000 éve, Európában
a 15.század óta ismert, ún. magasnyomású sokszorosító technika. A falemezekre rajzolt vonalak
mentén kivájják a fát, így
a forma kiemelkedik a síkból, erre viszik fel
a festéket, és ezt nyomják a hordozóra.
| Fametszet |
 |
 |
| Gutenberg
arcképe fametszeten |
Metszett
fatábla |
Kép
forrás:
1. http://retinart.net/beautiful-things/gutenberg-book-changed-world/
2. http://www.eatwell101.com/elegant-dinner-napkins-elegant-cloth-napkins |
Rézmetszet
Sima rézlapba metszik a kép vonalait, a mélyedésekbe
festéket juttatnak és ezt a papírra nyomják.
A papírpénz mintázata ma is így
készül.
Rézkarc
Sima rézlap felületére lakkot visznek fel,
majd ebbe karcolják a képet. A rézlapot
ezután savval maratják, a karcolt részeken
keletkezik a mélyedés, ebbe kerül a nyomdafesték.
Ez utóbbi technika művészi szempontból
rugalmasabb, könnyebben kezelhető, mint a fizikai
erőt is igénylő metszés. A rézmetszet
és rézkarc mélynyomású technika, mert a festékbevonat a lemez mélyedéseibe
kerül.
| Rézmetszet |
 |
| Dürer
metszetének részlete: A lovag, a halál
és az ördög (16.sz. eleje) |
Mezzotinto
A rézmetszet egy változata, lényege, hogy
nem vonalas, hanem átmenetes foltokból áll
elő a kép. A technika magyar neve: borzolás.
A mezzotinto olasz szó, magyarul féltónus,
angolul halftone.
A sima fémlemezt először egyenletesen „felborzolják”,
vagyis egy megfelelő szerszámmal apró lyukakat
vájnak bele. Mennél mélyebb egy lyuk, annál
több festék jut bele és ott sötétebb
lesz a nyomat. A kép úgy keletkezik, hogy a világosabbnak
szánt helyeken a lyukak mélységét
csökkentik, a fehér helyén pedig eltüntetik.
A mezzotinto jelentős állomás a nyomdatechnikában,
mert ez volt az előzménye a színes kép négyszínre bontásának és
árnyalatos kép készítésének,
mellyel először Le Blon kísérletezett. (Le Blon;
Gage 1993:163)
| Mezzotinto |
 |
| R.Dunkarton
angol grafikus műve, 1800 körül |
Kép
forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_Dunkarton |
Litográfia
Síknyomású nyomdai eljárás,
magyarul kőnyomat. A rajz a nyomólap síkjában
van és azon a fizikai jelenségen alapul, hogy
a zsír és víz taszítják egymást.
A simára csiszolt mészkőlapra zsírkrétával
rajzolnak, a kőre hengerelt festék csak a zsíros
helyen tapad meg, innen kerül a nyomathordozóra.
Minden szín részére külön követ
kell előkészíteni, a színek nem átmenetesen,
hanem foltszerűen jelennek meg.
| Litográfia |
 |
| Toulouse-Lautrec:
Divan Japonais, 1892 |
Ez utóbbi két technika feltalálóit
név szerint is ismerjük. A mezzotintot Ludwig
von Siegen dolgozta ki a 17.század közepén,
a litográfiát pedig Alois
Senefelder a 18.század utolsó éveiben.
Ofszetnyomás
Az elv megegyezik a litográfiáéval, de
nem kőre, hanem alumíniumhengerre kerül a nyomtatandó
kép. A nyomtatvány egy gumihenger közbeiktatásával
készül, tehát az eredmény nem tükörnyomat,
mint az előző technikákkal, ezenkívül
alkalmasabb a sorozatgyártásra is. A mai nyomdákban
ezzel az eljárással készül a sokszorosítás.
| Plakátok
a 20.század elejéről |
 |
 |
| Bauhaus
plakát (1923) |
Kereskedelmi
hirdetés
(1930-as évek) |
Kép
forrás:
1. http://bauhaus-online.de/en/atlas/werke/poster-for-the-1923-bauhaus-
exhibition-in-weimar
2. http://nol.hu/archivum/archiv-417508-228234 |
A 20.század első harmadában készült
színes nyomtatványok a fekete mellett túlnyomórészt
piros, ritkábban sárga vagy kék színekből
álltak.
Kéknyomat
Technikatörténeti érdekesség a kéknyomat
(cianotípia, blueprint, Blaupaus) a tusrajzok
fénymásolatának őse. A 19.sz. első
felében német ill. francia vegyész dolgozta
ki a vegyi eljárást, melynek alapja egy vízben
oldódó, vastartalmú (ferri-ammónium-citrát),
fényérzékeny anyag. Kötőanyag
nélküli, nem ezüstalapú fényképészeti
eljárásról volt szó. Napfényben
exponálták a képet, a vegyileg preparált
papír színe kékre változott a nem
fedett helyeken. A kék szín ereje lúggal
ill. savval később módosítható
volt. (Cianotípia)
Vonalas műszaki rajzokról így készítettek
negatív másolatokat: a jellegzetes sötétkék
(poroszkék, vas-cián-kék, Turnbull-kék)
alapon a fehér vonalak erős kontrasztot alkottak.
A technikát a 20.sz. közepéig alkalmazták,
majd az újabb fejlesztéseknek köszönhetően
már az eredeti –fehér alapon fekete vonalas–
rajzokat is színhelyesen tudták másolni
és sokszorosítani.
Mint általában az elavult technikákkal,
ma szívesen kísérleteznek vele a kortárs
művészek.
| Kéknyomat,
blueprint |
 |
| Építészeti
műszaki rajz blueprint-másolata, 1893 |
Kép
forrás:
https://www.pinterest.com/pin/100134791687681240/ |
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Barbier:
A könyv története
Le Blon (Jacob Christoph Le Blon) - Wikipedia
Cianotípia
Corvinák
Faludy:
Bizánc festészete és mozaikművészete
Febvre – Martin:
A könyv születése
Gage:
Colour and Culture, 127.p.
Gutenberg Bible - Wikipedia
History of color printing
Ihász:
Művészeti technikák könyve
Illuminated manuscript - Wikipedia
Középkori kódexek
Miniature (illuminated manuscript) - Wikipedia
Molnár – Németh – Voit (szerk.):
Művészettörténeti ABC
Solymár (szerk.):
A képzőművészet iskolája
I-II.
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
