A nyomdai előkészítést ma szinte kizárólag
számítógépen végzik, a publikálás
folyamatában már nem nélkülözhető
a digitális technika. Tipikus munkamenet, hogy egy képet
(fotót, rajzot) digitalizálnak, azután
szoftverekkel (pl. Adobe Photoshop, Adobe InDesign) további
műveleteket végeznek rajta (retusálják,
montázst készítenek, feliratokat helyeznek
el, stb.) Az így „manipulált” képet
kiprintelik, próbanyomat (proof) készül belőle,
majd kinyomtatják. A műveletek során a színes
kép több digitális berendezésen megy
keresztül: fényképezőgép, szkenner,
számítógép, printer, levilágító,
nyomda – ez azzal a veszéllyel jár, hogy
bármely lépés közben megváltozhatnak
a színek és a végeredmény messze
kerül az eredeti kép színvilágától.
(Bann 2007:44; Color management; Schulz
2002:140)
| Színkezelés
(color management) |
 |
| A
színkezelés jelentősége a nyomdaiparban |
Kép forrás:
http:// www.colormanagement.hu |
A színkezelés (color management) ennek a problémakörnek
a professzionális megoldását jelenti:
• A különböző technikai berendezésekkel
más-más
színterjedelem (gamut) érhető el:
a monitor fényszínei több és élénkebb
színt tudnak megjeleníteni, mint a nyomtatás
festékszínei.
• Mások az alapszíneik: a monitoron az RGB
(vörös-zöld-
kék), a nyomtatványon a CMYK (ciánkék-bíborvörös-sárga-fekete)
az alapszín.
• Más a színkeverés elve: a digitális
kijelző additív, a nyomda
szubtraktív elven működik. A két rendszer
egymásba való átszámítása
(konverziója) nem egyszerű feladat, ehhez egy eszközfüggetlen színmérőrendszer (pl. CIELUV, CIELAB) szükséges
• A színmenedzsment felügyeli, hogy a technikai
berendezések között „közlekedve”,
a folyamat egyes állomásain a kép vizuális
perceptív színadatai mindig állandóak maradjanak. A követésre, valamint a kalibrálásra
csak egy eszközfüggetlen színmérőrendszer
(valamelyik CIE rendszer) alkalmas.
• Szemmel nem lehet pontosan kalibrálni: a monitort
sötétben kellene nézni, a referencia papírképet
természetes fényben – ezek egymást
kizáró követelmények. A pontos kalibráláshoz
célműszer szükséges, mely a szubjektív
színérzet adatait objektív számértékekre
(színmérési koordinátákra)
fordítja.
• A különböző monitorok színei a beállítástól
függően
sokfélék lehetnek, ezért is szükséges
a színkalibráció
• Számít a nyomathordozó is, ugyanaz
a szín más matt és
fényes papíron, más textilen, fólián,
műanyagon stb.
• A nyomtatott anyag vizuális ellenőrzése közben
a
megvilágításnak is jelentősége
van, ehhez szabványos fényforrás szükséges.
A színkezelés célja a színhelyesség (színhűség) biztosítása, mely
igen összetett és kényes feladat. A pontos
technológiára nemzetközi szabványok készültek: CMS (Color Management System),
melyet a ICC (International Color Consortium - Nemzetközi
Szín Testület) határozott meg, és
amelynek minden eleme pontosan beállított és
kontrollált. Az ICC profil minden technikai eszközhöz
egyedi kalibrációra és mérésekre
alapozva készül.
Színkalibrálás
» Számítógépes
színmegjelenítés
WYSIWYG
(What You See Is What You Get, „Amit látsz, azt
kapod”)
Jelentése: a képernyőn az látható,
ami a kimeneti eszközön (pl. nyomtatványon)
végeredményként majd megjelenik. A színes
nyomtatás akkor lesz színhelyes, ha a monitor
színei ICC-profilok segítségével
a nyomógéphez kalibrálva vannak.
(WYSIWYG)
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Bann:
Nyomdai megrendelők kézikönyve
Color Management
Color Management - Wikipedia
Schulz:
Vizuális kommunikáció
WYSIWYG - Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |
