A modern színes nyomtatás
A könyvnyomtatás és nyomdaipar több
évszázados fejlődésében a számítástechnika
forradalmi változásokat hozott az utóbbi
20-30 évben. A digitalizáció gyökeresen
átalakította a nyomda egész világát.
A nyomdatechnika komplex, soklépcsős munkafolyamatából
itt csak a színes nyomtatásra irányul a
figyelmünk: a digitalizáció ezt a munkarészt
is felgyorsította és relatíve olcsóbbá
tette, de a szín még mindig igen kényes
és költséges része a nyomdai munkának.
(Bann 2007:17; Color printing)
Négyszínnyomás
A színes nyomtatás ma elsősorban négyszínnyomás,
ahol a négy szín: CMYK: cyan-magenta-yellow-black.
»
Szubtraktív színkeverés
| C, M,
Y, K festékek |
 |
Kép
forrás:
https://creativepool.com/rossbicknell/about |
A CMYK nyomtatásban létrejövő (ún. process) színek a fehér papírból
„indulnak ki”, a fehér alap a megjelenő
szín szerves részét képezi. A fehér
papírra különböző sűrűségben
nyomnak színpontokat. A 10%-os kitöltési
sűrűség halvány, a 90-100%-os pedig
telített színeket eredményez.
| C, M,
Y, K – kitöltési sűrűség |
 |
| 0-100%
között, a lépésköz 10% |
A pontok mérete az angolszász
pica-pontrendszerben 0,351 mm (ez a hüvelyk 1/72-ed része),
a Didot-pontrendszerben 0,376 mm.
(Bann 2007:48)
Az emberi szem nem képes ilyen kisméretű
pontokat elkülönítve érzékelni,
hanem a fehér háttér és a környezet
(a többi színes pont) színeivel összekeverve
látja, mint eredőszínt. (Schulz
2002:111)
» Raszterpontok
A nyomdatechnikában tehát egyszerre érvényesül
a szubtraktív és az optikai-additív színkeverési elv
(Hruska 1956:XXVII.tábla):
• szubtraktív: az alapszínek lazúros egymásra nyomtatása
• optikai-additív: raszterpontok, az alapszínek
egymás
mellett, valamint az üresen
maradt fehérrel együtt.
| C, M,
Y, K raszterpontok |
 |
A
fehér papírra ciánkék-bíborvörös-sárga-fekete
pontokat nyomnak.
A kék és sárga pont közösen
fedett része zöld, a bíbor-sárga
együtt
piros, stb. (lazúros átfedés, szubtraktív
keveredés!).
A fehér alap és az apró színpontok
együtt alkotják a színárnyalatokat
(optikai-additív keveredés!). |
Színrebontás, elforgatás
Nyomtatás előtt a színes képet színre
kell bontani (color separation), mégpedig a szubtraktív
színkeverési elveknek megfelelően: ciánkékre,
bíborra, sárgára és feketére,
a nyomtatás során ezek a színrétegek
kerülnek újra egymásra. A színrebontott
képek apró rácspontokól állnak,
ahol a rácspontok egymáshoz képest elforgatva
alkotják a képet: a fekete 45º, a sárga 90º, a bíbor 75º, a ciánkék 105º szögben. Elforgatás nélkül ún. moire-hatás lépne fel. (Bann
2007:38)
| Színrácsok
elforgatása |
 |
| Rácspontok
elforgatása |
Színkeverés CMYK-ban
Például világoskék úgy keletkezik,
hogy apró ciánkék pontokat nyomnak a fehér
papírra, a színkeverékben a fehér
papír mint additív tényező
szerepel. Sötétkék szín nyomtatásához
sűrűbbre nyomják a ciánkék pontokat
és feketét is nyomnak rá; ha még
magentát is tesznek hozzá, akkor sötét
ibolyakék, de ha sárgát, akkor sötét
zöldeskék az eredmény. Szintén az
összetevők arányától függ,
hogy rózsaszínt vagy barnát kapunk-e, ld.
alábbi ábra:
| C, M,
Y, K keverék |
 |
Rózsaszín és barna CMYK színpontokból.
Rózsaszínhez magentát és sárgát,
barnához mind a négy
alapszínt használják. CMYK adatok
(%):
rózsaszín: 0-39-20-0; barna: 29-96-91-33
A rózsaszín mintában a fedetlen fehér
alap adja a szín világosságát. |
A festékpontokat részben egymásra, részben
egymás mellé nyomják (halftone),
tehát a nyomdatechnika nem tisztán szubtraktív
színkeverés, hanem az optikai (additív)
elv is érvényesül benne.
» Raszterpontok
Általános színárnyalat
– CMYK
1. példa
Alább egy általános színárnyalat
nyomtatásának lépéseit látjuk,
sorrendje: C + M + Y + K.
| C, M,
Y, K nyomtatás lépésenként |
 |
A
felső sorban a négy alapszín kinagyított
nyomata, egyenként.
Középső sor: lépésenként
összegezve az alapszínek nyomata.
Az alsó sorban a keverékszín normál
nézetben.
(Szimuláció) |
2. példa
Egy fotó négyszínrebontása és
a nyomtatás lépései.
A bal oldali oszlop egyes képein a fehér foltok
azt jelentik: az adott színből oda nem kerül
semmi. Mennél sötétebb/teltebb valamelyik
C,M,Y,K szín, annál több szerepel belőle
a képen. (Pl. az áfonya színében
sok kék van, míg az eperében semmi.) A
gyümölcsökön megcsillanó fény
fehér, ezért ott egyik szín sem takarja
a papírt.
| 4
színre bontás és a nyomtatás
lépései |
| Színre
bontott kép |
Egymásra
nyomott színek |
 |
|
| ciánkék |
ciánkék |
 |
 |
| bíbor
(magenta) |
ciánkék+bíbor |
 |
 |
| sárga |
ciánkék+bíbor+sárga |
 |
 |
| fekete |
ciánkék+bíbor+sárga+fekete=
a teljes kép |
Kép
forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html |
Hatszínnyomtatás
Nem minden színes grafikai feladatot lehet tökéletesen
megoldani a CMYK színekkel, ezért kidolgozták
a hatszínnyomtatást (hexachrome, CMYKOG),
vagyis a rendszert kiegészítették a naranccsal
(O, orange) és a zölddel (G, green).
Az így létrehozható színkeverékek
terjedelme (gamut-ja) nagyobb, mint a CMYK-é, az elérhető
színhűség jobb és persze költségesebb
is, de pl. művészi reprodukciók, drága
magazinok nyomtatása esetén indokolt a használata.
(Pantone; Hexachrome)
| Hatszínnyomás |
 |
| A
Pantone Hexachrome logója |
Direkt színek
A nyomdai munkák színpontosságát
a direkt (solid, spot) színekkel is lehet növelni,
melyek a megadott Pantone értékek szerint, adott
recept alapján előre kikevert nyomdafesték-színek.
A CMYK-val ellentétben a direkt színek nem lazúrosan
kerülnek egymásra, hanem fedőfestékként.
Cégek arculati színét, márkák
emblémáját így adják meg,
mert ennek a legkülönfélébb nyomdai
kiadványokban és médiumokban azonosnak
kell lennie. (Bann 2007:40)
| Négyszínnyomás
és direkt szín |
 |
Ugyanaz a színpár balra CMYK-val, jobbra
direkt színekkel
nyomtatva és egy részlete kinagyítva.
A bal oldali nagyításban látszik
a papír fehérje is. |
Papír
A nyomdatermék vizuális megjelenése függ
a nyomat-hordozótól is, mely leggyakrabban papír,
de lehet műanyag, textil, fólia és
egyéb anyag. A papír önmagában is
sokféle lehet: összetétele, minősége,
fénye, színe, súlya (gramm/m2).
Nem mindegyik alkalmas minőségi színes nyomtatásra,
árnyalatos színes képek legszebben a fehérített,
fényes műnyomó papíron jelennek meg.
Ezt mázolt (coated) papírnak is
nevezik, a mindkét oldalán kaolinnal vagy krétával
bevont, majd simított papír az ideális
a színes fotók nyomtatására. (Bann
2007:126)
A papír színe meghatározó a szín-összhatásban,
hiszen a nyomathordozó, mint alap, részt vesz
az optikai színkeverék létrejöttében
(ábra lent). A szürkéssárga újrafeldolgozott
(recycled), vagy más színes papíron
ezért nem telítettek a CMYK színek, és
ezeken nincs fehér sem.
| A papír
színe és a CMYK nyomat |
 |
| A
kép fehér papíron |
|
 |
| A
kép szürkéssárga papíron
(recycled, újrapapír) |
|
 |
| A
kép szürkészöld papíron |
Kép
különböző színű papírokra
nyomva:
balra a kép normál nézetben; középen
a papír alapszíne;
jobbra a nyomat kinagyított részlete. (Szimuláció) |
A metaméria jelenség a papíroknál is felléphet,
vagyis a megvilágító fénytől
függően változhat a papír tónusa,
lehet pl. kékes, sárgás vagy más
irányban eltérő. A papír fehérségét
megadni és egyeztetni nem könnyű feladat. (Metamerism
(color))
A raszternyomás technikáját megalapozó
elméleti munkák Le Blon,
Hickethier, Villalobos, Wilson nevéhez fűződnek.
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Bann:
Nyomdai megrendelők kézikönyve
Le Blon (Jacob Christoph Le Blon) - Wikipedia
Color printing - Wikipedia
Hexachrome - Wikipedia
Hruska:
Általános színtan és -színmérés
Metamerism (color) - Wikipedia
Pantone - Wikipedia
Schulz:
Vizuális kommunikáció
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |
