Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.3.1.2.2.1.

A szubtraktív színkeverés egyéb esetei
 
 
A szubtraktív (kivonó) színkeverés során többnyire (de nem kizárólag) festékeket keverünk össze. Tárgyaink többségének felületi színe is így keletkezik: a tárgyra eső fény egy részét elnyeli (kivonja) az anyag, a többi részét visszaveri, mi pedig a visszavert fények keverékét látjuk. (Lukács 1982:79)

A szubtraktív színkeverés törvényei sokkal bonyolultabbak mint az additívé, ahol a fény-alapszínek hullámhosszuk alapján egyértelműen meghatározhatók. Az anyagszíneknek (pigmenteknek, festékeknek, színezékeknek, átlátszó anyagoknak stb.) nagyon eltérőek lehetnek a fizikai-spektrális és kémiai tulajdonságaik, és ezek erősen befolyásolják a keverékszíneket is. A festékgyárak (nyomdafesték-, építőanyag-, kozmetikai-, textilipar stb.), színrecepteket használnak, és színméréssel ellenőrzik a helyes reprodukciót.


Tárgyak, felületek színe

Szubtraktív elv alapján jön létre a tárgyak színe is. Ha egy tárgy nagy mennyiségben és azonos arányban veri vissza a napfényt: a felületet fehérnek látjuk. Ha azonos arányban, de kisebb mennyiségben veri vissza a napfényt, akkor szürke a felület, ha minden fényt elnyel, akkor fekete.
» Szelektív fényelnyelés

Ha a felület elnyeli („kivonja”) a polikróm fénynek pl. a zöld alkotórészét, de visszaveri az összes többit, a felületet bíbornak látjuk.

Fényelnyelés és visszaverődés
Bíbor szín érzékelése



Szubtraktív-elvű színkeverés

Művészfestékek

A művészeti technikákban (festék, kerámia, zománc stb.), illetve a hétköznapi festési gyakorlatban (ipar, háztartás), bár szubtraktív a színkeverés elve, de nem a CMY modellre épül. Az alapszínek, pontosabban a primer (elsődleges) színek itt a vörös-sárga-kék (R,Y,B, Red-Yellow-Blue), az alapszínek száma azonban nincs meghatározva, és sokkal több is lehet mint három. A színek mellett fekete és fehér festéket is használnak, mert színes festékekből fehéret és feketét nem lehet kikeverni. (RYB model)
» A festők alapszínei

Művészfesték – primerszínek (RYB)
Vörös, sárga, kék modell

Művészfesték – primerszínek
Kék, vörös, sárga fedőfestékek
Kép forrás:
http://www.fontanesi.ch/Tecpittoriche/acrilico.html

A művészfestékeket sokféle, és többnyire tiszta árnyalatban gyártják, keverékeik színterjedelme nagy. Gyártanak keverék-színeket is, mint pl. narancsvöröset, sötétsárga okkert, az egészen sötét poroszkéket, a sötétbarna Van Dyck-barnát, bár ezeket keveréssel is elő lehetne állítani. Világos árnyalat létrehozásához a színes festékhez fehéret, a sötéthez feketét kevernek; élénk színárnyalathoz nem adnak sem fehéret, sem feketét, és legfeljebb két közeli telített színt kevernek össze (pl.: sárga + narancs = meleg sárga).

Művészfestékek keverése, paletta
A tiszta színek mellett fehéret és feketét is használnak
Kép forrás:
http://www.polyvore.com/gamblin_artists_colors_basic_high/thing?context_
id=2774152&context_type=lookbook&id=10170944


Abban is különbözik a CMYK-tól, hogy itt nem apró pontok alkotják a keverékszínt, hanem a festőpalettán vagy a festővásznon összekeverve jön létre, és maga a festékréteg hordozza. Igaz, a pointillizmus és néhány újabb festészeti irányzat alkalmazza a színpontok additív keverési elvét is, de a művészet évezredei alatt mindig a festékeket, pigmenteket keverték.

A művészfestékekre vonatkozóan nincs kidolgozva színkeverési képlet a sok alapszín, továbbá a spektrális és a kémiai különbözőségek miatt. Előfordulhat, hogy pl. kék és vörös festék (egyenlő arányú) keveréke az egyik festéktípusnál piszkosvörös, míg a másiknál szép mélybíbor, mert a festékek vegyi összetétele és spektrális tulajdonságai eltérőek.

Művészfesték keverése
A szinte azonos színű, de különböző összetételű kék+vörös festékek
keveréke eltérő lehet (szimuláció)
Kép forrás:
http://www.fontanesi.ch/Tecpittoriche/acrilico.html



Példák különböző színes festékek/tinták
keveredésére:


Természetesen minden színt össze lehet keverni mind additív, mind szubtraktív módon, nemcsak a modellek alapszíneit!

Az alábbi ábrán éppen a R,G,B színeket keverjük szubtraktív módon, vagyis ezek itt nem fény-, hanem festékszínek!

Színes festékek szubtraktív keverése, 1.
Vörös, zöld, kék (R,G,B) festékszínek szubtraktív keverékei.
Két-két szín átfedése sárga, bíbor és türkiz (C,M,Y), sötét és „piszkos” árnyalatokban, hiszen a festékszín-keverékek mindig sötétebbek.
A 3 szín átfedése: sötétszürke.

Színes festékek szubtraktív keverése, 2.
Lila-hidegzöld-narancs szubtraktív keverékei.
Két-két szín átfedése kék, sárgászöld, ill. bíbor, sötét és „piszkos” árnyalatokban, hiszen a festékszín-keverékek mindig sötétebbek.
A 3 szín átfedése: sötétszürke.
A 3 szín „független”, mert egyik sem állítható elő a másik kettőből.

Színes festékek szubtraktív keverése, 3.
Kék, bíbor, vörös szubtraktív keverékei.
Két-két szín átfedésében a bíbor különböző sötét árnyalatai.
A 3 szín átfedése sötétbíbor.
A bíbor „nem-független” szín, mert előállítható a másik kettőből.



Textilfestés

A textilanyagokat (gyapjú, len, pamut, selyem, műszál stb.) elsősorban mint fonalat vagy szövött kelmét szokás színezni (az egyéb eljárásoktól itt eltekintünk). A nyers (szürkésfehér, sárgásfehér) alapanyagot előbb rendszerint kifehérítik, majd színes oldatba mártják, áztatják vagy főzik, miközben a színezék beivódik a textil rostjaiba. Mennél fehérebb a textil, annál élénkebb színt nyerhet, és mennél tovább áztatják az oldatban, annál sötétebb, „mélyebb” a szín – vagyis szubtraktív a színkeverés elve.

Ha a festési eljárás során két vagy több színes oldatba mártják a textilt, először érdemes a világosabba (pl. sárgába) áztatni, a sötétebb színbe (pl. kékbe) csak ez után. Alapszínek viszont –akárcsak a művészfestéknél– itt sincsenek meghatározva. A színezék mellett –a festési eljárás előtt vagy közben vagy után– különféle pácokat (timsó, rézgálic stb.) is használnak, ezek feladata a színezék rögzítése a textil rostjaiban, ugyanakkor befolyásolja a létrejövő szín jellegét is.
(Kemendi 2014:30; Mihalik 1977:25; Ball 2001:197; Dyeing; Dye)

Fonalak festése
Színes oldatba mártják, áztatják,
főzik – a színezék beivódik
a fonalak rostjaiba
Ugyanabból a színezékből különböző árnyalatok nyerhetők, attól függően meddig tartották a fonalakat a festőlében



Lazúrtechnika

A lazúrfesték átlátszó, –nem fedő– festék, a hordozóanyagot nem takarja el a színes réteg. Leggyakrabban fafelületet színeznek ilyen módon, így a fa erezete, színbeli egyenetlensége látható marad, ami természetes hatású és igen dekoratív. A faanyag saját színe a beívódott lazúrfestékkel együtt szubtraktív keverékszínt hoz létre. A színes nyomtatásban az egymásra nyomott CMY színek is lazúrosan fedik egymást. (Ihász 1998:60)

Lazúrtechnika
Lazúrfestés fafelületen



Átlátszó színes anyagok

Optikai-szubtraktív színkeverést tapasztalunk, ha színes szűrőn (üvegen, folyadékon, fólián, plexin) át nézünk a fény felé.
» Optikai tulajdonságok

Mennél többféle színű, vagy mennél vastagabb a színes szűrőréteg, annál sötétebb színű a „keverék”, mert az áthatoló fényből minden színes rétegben elnyelődik valamennyi. Pl. a vörösbor zöld palackban feketének látszik, mert a vörös és zöld komplementerek – ketten együtt minden fényt elnyelnek.

Átlátszó színes anyagok, 1.
A vörösbor zöld palackban feketének látszik A színes üveg több rétegű
átfedésben sötétebb.
Kép forrása:
1. http://www.kudika.ro/comunitate/podgoriavranceana/poze/album/
77004.html
2. http://www.fontanaarte.com/designer/pietro-chiesa/

Átlátszó színes anyagok, 2.
Színes üvegek átfedése optikai-szubtraktív színkeveredést eredményez
Kép forrás:
https://www.flickr.com/photos/light_seeker/2835588174/



Tükröződés

Színes felületen tükröződő színes tárgyról szemünkbe jutó inger optikai-szubtraktív keverék. A magasfényű, színes felületről szubtraktív úton érkezik szemünkbe a tárgy színe, a benne tükröződő másik szín pedig optikailag adódik hozzá. A piros autókarosszérián tükröződő kék ég bíboras árnyalatnak látszik.

Tükröződés, 1.
A magasfényű piros karosszérián a kék ég tükröződése
bíboras színt eredményez
Kép forrás:
http://vk.com/fgdfgdfgdfgdffff

Tükröződés, 2.
A kék csempével burkolt vízmedence mellett sárga fal áll.
A tükröződés zöldes színt eredményez.



Utókép

Ahogy azt a Színadaptáció és utóképhatások c. fejezetben írtuk, optikai keverékszín keletkezik ha pl. sárga foltot fixálunk, majd egy piros felületre pillantunk. A bíborszínű utókép egyszerre optikai és szubtraktív keverék: a sárga folt kék utóképe optikai-jellegű, a piros felület pedig szubtraktív (felületszín).

Utókép és optikai színkeverés
A sárga idom fixálása közben takarjuk el a jobb oldali képet.
Egy perc után a piros mezőre pillantva bíbor színben látjuk a csillagot.

Ebben a szituációban (a monitoron) ugyan fényszíneket nézünk, de a kísérletet el lehet végezni színes anyagokkal, a jelenség ugyanúgy játszódik le. Telített színeket használjunk, akkor erősebb az utóképhatás!


Színes árnyékjelenség

Optikai-szubtraktív színkeveredést tapasztalunk a színes árnyékok létrejöttében is.
» Árnyékjelenségek

Az alábbi képen vörös, zöld és kék (R,G,B) spotlámpákkal világítanak. A színek összeadódnak (addíció): a fal előtt álló lányt színtelen („fehér”) fény éri, hiszen nem látunk rajta színmódosulást. Kezének árnyékai azonban C,M,Y színűek, vagyis az R,G,B komplementerei. Például a ciánkék árnyék így jön létre: a jobb oldalról világító piros fényt a kéz takarja („kivonja”, szubsztrakció), az így keletkező árnyékot a kék és zöld megvilágítja, ezek additív keveréke a ciánkék.

A képen egyszerre láthatunk additív és szubtraktív színkeveredést, sőt a színes árnyékok átfedésein másodlagos szubtraktív színkeveredést is. A CMY-árnyékszínek átfedésein újabb szubtrakció jön létre: a ciánkék és bíbor árnyék átfedése kék; a sárgáé és bíboré piros; a sárgáé és ciánkéké zöld.

Színes árnyék
Megvilágítás R,G,B színekkel. A közös átfedésben összeadódnak
és fehéret hoznak létre. Az árnyékok komplementer (C,M,Y)
színűek és sorrendjük a fényforrások tükörképe.
Kép forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Lighting

A kép alatti ábrán modelleztük a fotón látható helyzetet: a színes spotlámpák bizonyos távolságra állnak egymástól. A fal középső részén összeadódik a 3 szín: fehér jön létre (addíció). Az árnyékok azonban szétválnak, és látszanak a színes fények komplementerei, a CMY-árnyékszínek (szubtrakció).



Fototechnika

A klasszikus színes filmtechnika a CMY színeken alapul. A dia- (vagy transzparens-, fordítós-) film több rétegből épül fel: az átlátszó filmlemezre, mint hordozóra, három különböző színű és színérzékenységű réteget visznek fel, melyek vastagsága kb. 5 µm (millimikron). Felül a sárga színezékréteg a fény kék alkotórészeire érzékeny, alatta a bíbor színezékréteg a zöldre, végül a kékeszöld (ciánkék) réteg, mely a vörösre érzékeny. Kidolgozás után, a diapozitív vetítésekor, az átvilágító fehér fény útjában az egyes rétegek mint szűrők működnek és színhelyes képet hoznak létre. (Ball 2001:290)

Érdekesség, hogy a 20.század első évtizedében más eljárással ugyan, de már készítettek színes fotót. A keményítőből előállított színszűrő szemcséket vörös, kék, zöld színekre festették és összekeverték, erre további védő-, ill. fényérzekeny rétegeket vittek fel, sokszorosítani azonban nem tudták az így készült színes képeket.
(
Autochrome; Autokróm)



Színszűrők

A színszűrők szelektíven engedik át a fényt, hullámhossztól függően szűkebb vagy szélesebb sávban – itt is szubtrakció történik. A sávszélesség határa lehet éles vagy elmosódott. A színszűrő lehet átlátszó vagy diffúz (áttetsző). A monokróm szűrő csak kis sávszélességben, egy rövid hullámhossz-tartományban „egy” színt enged át.

Színszűrőt (filtert) használnak a természettudományokban (pl. csillagászat) és számos művészeti ágban (fotó, film, színpadi világítás). A tudományos kutatásban a színes filter feladata lehet bizonyos hullámhossz-tartományok kiszűrése, azért, hogy más tartományokat látni és tanulmányozni lehessen. A művészi alkalmazásokban hangulatok kifejezésére, különleges vizuális hatások keltésére, napszakok, évszakok fény- viszonyainak mesterséges előállítására használják.

Pl. egy sárga szűrő gátolja a fény kék alkotórészének átjutását, és átengedi a vörös-zöld színeket, (a kék ég sárga szűrőn át nézve zöld – mert szubtraktív keveredésről van szó); a lila szűrő nem engedi át a zöldet, csak a kéket és vöröset.

Színszűrő és adatai
A lila színszűrő fényátbocsátása a függőleges tengelyen %-ban ábrázolva.
A zöld tartományban (560 nm) nem enged át fényt (0%),
leginkább a kékben és vörösben – ezek eredményezik a lila színt.
Kép forrása:
www.rosco.com/filters


Példák színszűrő alkalmazására:

Az alábbi fotón (alapkép) fogjuk szimulálni a három különböző színű szűrő hatását:

Színszűrők
Alapkép 3 színszűrő, mindegyik 50%-os
Kép forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html

A fényáteresztés (transmission) mértékét százalékban adják meg. Mennél nagyobb %-ban engedi át a fényt, annál világosabb és gyengébb (telítetlenebb) a szűrő színe, míg az alacsony % érték sötétebb színt jelent. A 0% a fekete.

Az alábbi ábrán a szűrők színe ugyanaz (hidegzöld), de különböző mértékben engedik át a fényt:
– az első képen 80%-át, ezért a zöld szín igen gyenge
– a második képen 50%-át, a zöld szín határozottan látszik
– a harmadik képen 20%-át, a zöld határozottan módosítja a
    kép színeit

Színszűrő: fényáteresztés mértéke
     
80% zöld szűrő
50% zöld szűrő 20% zöld szűrő


Az alábbi ábrán a három különböző színű (narancs, hidegzöld, lila) szűrő, mindegyik 50%-ban engedi át a fényt:
– a narancs szűrő leginkább a kéket oltja ki, a képen az áfonya egészen szürke.
– a zöld szűrőn a vörös szín jön át legkevésbé, a képen az eper sötét, az őszibarack tompa zöldessárga lett, a kivi pedig még zöldebb
– a lila szűrő alatt a kivi zöldje alig felismerhető, a kék áfonya pedig valószerűtlenül liláskék

Színszűrő: a színezet szerepe
     
50% narancs szűrő
50% zöld szűrő 50% lila szűrő


Az alábbi képeken mindig 2-2 szűrőt használunk ugyanabból a háromból. A fényáteresztés mértéke 25% (50%x50%), tehát sötétebb, a szín pedig szubtraktív keverék.
– az 50-50%-os narancs és a hidegzöld együtt olyan mint egy 25%-os sárgászöld.
– a zöld és lila eredménye kék
– a lila és narancs eredménye vörös

Két színszűrő: a színezet szerepe
     
     
50% narancs +
50% zöld szűrő
50% zöld + 50% lila
szűrő
(szimuláció)
50% lila +
50% narancs szűrő


A 3 színszűrő együtt egészen sötét, 12,5% (50%x50%x50%), alatta a kép eredeti színei alig ismerhetőek fel.

Három színszűrő
 
 
 
50% lila + 50% narancs + 50% zöld szűrő


A szűrők anyaga üveg vagy műanyag (polikarbonát, akril), a színezék pedig lehet a teljes anyagában vagy csak a szűrő felületére felhordva. (Optical filter)

UV szűrővel készített fotó
A speciális filmek és digitális érzékelők érzékenyek lehetnek az UV tartományban, míg az emberi szem nem, sőt kifejezetten veszélyes rá az UV sugárzás. Néhány élőlény, pl. a méh lát az UV tartományban, és az UV szűrővel készült fotók alapján fogalmat alkothatunk arról, mit is látnak a méhek. Pl. a –számunkra– egyszínű virágnak a közepe más, nem homogén színű. Azt nem tudhatjuk, milyen színt lát a méh az UV tartományban, csak azt, hogy ott színkülönbségek vannak, ezért jelenik meg a mintázat. A szűrő nem a színt „varázsolja elő”, mert az UV tartományban nincs (emberi értelemben vett) szín, csak a mintázatot adó eltérést teszi láthatóvá.

UV foto
Virág természetes fényben és UV szűrővel készült felvételen
Kép forrás:
http://larvalsubjects.wordpress.com/2011/10/22/local-manifestation-and-
withdrawal/

Infravörös szűrővel készített felvételekről » Szelektív fényelnyelés.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Autochrom film - Wikipedia

Autokróm film - Wikipedia

Ball:
Bright Earth

CMYK color model - Wikipedia

Dye - Wikipedia

Dyeing - Wikipedia

Ihász:
Művészeti technikák könyve

Kemendi:
Festés növényekkel

Király:
Általános színtan és látáselmélet, 40.p.

Lighting – Wikipedia

Lukács:
Színmérés

Mihalik – Szomolányiné: Kézzel festett textiliák

Optical filter - Wikipedia

RYB model - Wikipedia

Subtractive color - Wikipedia

A szubtraktív színkeverés egyéb esetei
« Szubtraktív színkeverés – CMY
Alapszínek, eszközfüggő és -független modellek »
49.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.