Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.2.8.

Árnyékjelenségek
 
 
A térbeli test két legfontosabb árnyéktípusa:
• önárnyék: a tárgynak a fénnyel átellenes oldalán
    megjelenő árnyék
• vetett árnyék: a tárgy környezeti felületeire vetített árnyék


Szerepe van a környező felületek reflexiójának is, ami modulálja mind az önárnyék, mind a vetett árnyék megjelenését. A szín lehet a tárgy, a környezet és a megvilágító fény tulajdonsága.


Önárnyék

A tárgynak a fénnyel átellenes oldalán megjelenő árnyéka függ a megvilágító fény erősségétől és a környező felületek keltette reflexiótól. Az alábbi ábrákon egy matt, nem-átlátszó, világosszürke golyó megvilágítása és önárnyéka.

Önárnyék reflexió nélkül
A tárgy közelében nincs reflexiót keltő felület.
A fénnyel átellenes oldal sötét.
(A színminták a tárgy fény felőli és átellenes oldali színét mutatják)


Önárnyék reflexióval
A tárgy közelében fehér felület kelt reflexiót. A fénnyel átellenes oldal relatíve világos. A tárgy közelében élénk sárga felület kelt reflexiót. A fénnyel átellenes oldal relatíve világos,
tört sárga.



Vetett árnyék

Az egyenesen terjedő fény útjában álló tárgy árnyékot vet, vagyis „kivonja” maga mögött a fényt. A földi légkörön kívül (a Holdon) készült fényképeken éles fekete árnyékot látunk, mert ott teljes a fény-kivonás, a Földön azonban a levegő és a környezeti reflexiók miatt szürke az árnyék, vagyis soha nem teljesen fénymentes.

Természetes fényben
Alapesetben a természetes nappali fény árnyéka sötétszürke, amennyiben a felület –amire az árnyék vetül– semleges színű. Színes felületre eső árnyék az adott szín sötét árnyalata. Úgy is mondhatjuk: az árnyék színe ugyanolyan, mint amikor nagyon gyenge fénnyel világítjuk meg az alapot.

Árnyék színe természetes fényben
Vetett árnyék semleges és színes felületen (szimuláció)
Kiemelve az alap és az árnyék színmintája.


Színes fényben
A színes fényben álló tárgy szintén „kivonja” a fényt, az árnyék színe pedig attól függ, van-e egyéb fény a környezetben. Ha kizárólag egy színes fény világít, a tárgy árnyéka a világító szín sötét árnyalata.

Árnyék színes fényben, 1.
Az alapfelület halványszürke, a golyó világosszürke,
a megvilágító fény zöld – a tárgy árnyéka sötétzöld (szimuláció)


Ha két színes fényforrás egymással nagyjából szemben világít, akkor a testnek a fényforrás felé eső része annak színét reflektálja, vagyis olyan színű, mint a hozzá közelebb eső fényforrás színe. A vetett árnyék színét az átellenes fényforrás világítja meg. Az alábbi ábrán a zöld lámpa által vetett árnyékot a narancs fény „megfesti”, és így barna lesz. A narancs lámpa által vetett árnyék pedig sötétzöld.

Árnyék színes fényben, 2.
Az alapfelület halványszürke, a golyó világosszürke,
a megvilágító fény zöld és narancs. Lent a két árnyék színe.
(szimuláció)

Ha azonban a színes fényforrás mellett a másik „fehér” (vagyis természetes, pl. napfény), akkor érdekes színes árnyék jelenséget tapasztalunk. A napfény árnyéka szürke lenne, de azon az oldalon a zöld fény „megfesti”, és ezért sötétzöld lesz. A zöld fény sötétzöld árnyékot vetne, de ezen az oldalon az összetett (polikróm) fényből „vonódik ki” a zöld, így ennek komplementere, bíborszínű az árnyék !

Árnyék színes és természetes fényben
Az alapfelület halványszürke, a golyó világosszürke,
a megvilágító fény zöld ill. természetes. Lent a két árnyék színe.
(szimuláció)

A két különböző fénynyaláb által megvilágított rész világosabb, mert a fények összeadódnak (optikai-additív fénykeveredés)

» Szubtraktív színkeverés ;
» Az optikai-additív színkeverés egyéb esetei

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Arnheim:
A vizuális élmény, 346.p.

Majoros:
Belsőterek világítása

Majoros:
Belsőtéri vizuális komfort

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)
Árnyékjelenségek
« Szelektív fényelnyelés
A látás folyamatai és biológiai feltételei »
14.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.