Az anyag szelektív (v. spektrális) fényelnyelési képessége azt fejezi ki, hogy a felület
nem veri vissza a ráeső összes fényt,
hanem –szelektív módon– a spektrum egyes
részeit visszaveri, más részeit elnyeli.
Az anyag e képességét szelektív vagy spektrális visszaverésnek is mondhatjuk.
(Absorption)
A köznyelvben az anyagnak ezt a felületi tulajdonságát
nevezzük színnek.
Természetes nappali fényben a fehér felület
a fény nagy részét visszaveri, a fekete
majdnem mindent elnyel, a szürke a fény egy részét
elnyeli – de mindegyik esetben azonos arányban történik
az elnyelés–visszaverődés.
Fényelnyelés
és visszaverődés |
|
Fehér,
szürke és fekete felület fényelnyelése
ill. visszaverése
(A beeső fény természetes és
polikróm) |
A tárgy színe annak a fénynek a keveréke,
amit a felület nem nyel el, hanem visszaver. A sárga
felület kéket nyel el, a vörös felület
türkizkéket, a bíborvörös felület
zöldet, stb.
A visszavert fény-alkotórészek hozzák
létre a felület színét, ami ezek szerint
attól is függ, milyen összetételű
fény esik rá. Egy világos színű
felület a fényt nagyobb arányban veri vissza,
mint egy sötét. Pl. a rózsaszín 60%,
a barna kb. 15%, a tiszta kék kb. 20%, a legfehérebb
pigment (a titán-dioxid) a fény 93%-át,
a fekete aszfalt kb. 5%-át veri vissza.
(Majoros 1998:16; Feisner 2006:89)
Szelektív
fényelnyelés |
|
Barna és rózsaszín természetes
fényben: a barna felület több,
a rózsaszín kevesebb fényt nyel el,
de mindkettő relatíve több vöröset
ver vissza |
A bíbor ...
különösen érdekes, mert nem spektrumszín,
a szivárványban nem szerepel, nincs hullámhossza,
vagyis nincs monokromatikus bíbor! Csak színkeveréssel
(vörös + ibolyakék), vagy a napfényből
a zöld „kivonásával” lehet előállítani.
Bíbor |
|
Balról
érkezik a felbontott napfény, ebből
kitakarjuk a zöldet.
Középen a gyűjtőlencse. Az összegezés
eredménye: bíbor. |
Bíbor |
|
A
bíbor szín érzékelése:
polikróm fények színkeveréke,
a bíbor felület csak a zöldet nyeli el |
Infravörös szűrővel
készült fotók
A természetes fényelnyelés jelensége
okozza az infravörös fotók különös
hatását. Az infravörös (infrared, IR)
szűrővel készült kép érdekessége,
hogy rajta a nyári növényzet olyan fehér
mintha vastag hótakaró fedné az ágakat.
Az ég egészen sötét, és a felhők,
távoli tájak sokkal élesebben látszódnak,
mint a hagyományos módon készült képeken.
Infravörös
fotó |
|
A két kép ugyanarról a helyről
készült, pár perces különbséggel.
A jobb oldali képnél infravörös
szűrőt használtak. |
A fehér lombozat magyarázata: a növényi
klorofill elnyeli a spektrum két végén
lévő rövid és hosszú hullámokat
(a kéket és a vöröset), de visszaveri
a zöldet és sárgát – ezért
látjuk (normál körülmények között)
a növényt zöldnek. A klorofill az infravörös
sugárzást nem nyeli el, hanem visszaveri. A látható
sugarakat az infraszűrő nem engedi át, a tereptárgyak
pedig kevesebb fényt vernek vissza az infravörös
tartományból, mint a klorofill, ezért látszik
a növény a legvilágosabbnak, vagyis fehérnek.
A hosszabb hullámok, így az infravörös
sugarak is, jobban megtartják az irányukat, mint
a rövidhullámú (kék színt eredményező)
sugarak, ezért még párás időben
is jól látszanak a távoli tárgyak,
pl. felhők, hegyek. Derült időben a levegőben
kevés az infra-, annál több a rövidhullámú
sugárzás, ezért olyan sötét
a kék ég az IR-szűrős képeken.
(Bernolák 1981:110; Infravörös
fényképezés)
Színszűrőkről: » Szubtraktív
színkeverés
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Absorption (electromagnetic radiation) - Wikipedia
Bernolák:
A fény
Feisner:
Colour
de Grandis:
Teoria e uso del colore, 53.p.
Infravörös fényképezés - Wikipedia
Király:
Általános színtan és látáselmélet
Majoros:
Belsőterek világítása
Nemcsics:
Színdinamika
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|