A színérzékelés folyamata sokkal
bonyolultabb színes megvilágítás
esetén: a színes fény, mely többnyire összetett (polikromatikus, több színes
alkotórészből áll), vagy ritkábban monokromatikus (egyféle színt tartalmaz),
és a felület spektrális visszaverő képessége
együttesen hozzák létre azt a színt,
amit érzékelünk. A színes fény
is lehet természetes (pl. az alkonyi nap fénye),
de többnyire mesterséges körülmények
között találkozunk vele.
(Király
1977:16)
| Színes
felület és színes megvilágítás |
 |
 |
 |
Színes felület különböző
színű megvilágítás alatt,
a felület természetes megvilágításban
sárga.
Vörös fényben narancs, türkiz fényben
zöld, és kékeslila fényben
szürke színérzet keletkezik ugyanarról
a felületről.
A megvilágító színes fény
mindhárom esetben polikróm! |
Fehér papírra piros és kék foltot
helyezünk: piros megvilágításban vagy
piros szemüveggel nézve, a piros folt nem (vagy
alig) látszik, úgy „viselkedik”, mintha
fehér lenne. Ugyanakkor mellette a kék folt feketének
tűnik, mert nem tud visszaverni semmit a piros fényből.
Ugyanezek a foltok kék fényben pont ellenkezőleg
látszódnak: a kék tűnik el és
a piros folt látszik feketének.
| Színek
színes fény alatt |
 |
Piros
és kék folt természetes fényben
(balra).
A piros folt alig látszik a piros fényben,
a kék folt pedig fekete
(középen). Kék fényben mindez
fordítva látszik (jobbra). |
Ezen az elven alapszik az anaglif kép és
a 3D mozi térbelisége. (Gregory
1973:40; Anaglyph 3D)
»
Kromosztereoszkopos látás
| Anaglif
szemüveg és kép |
 |
 |
| A
kétszínű szemüveggel nézett
képet térbelinek látjuk |
Színkép
Színesnek látszik a megvilágítás
akkor is, ha a fényforrás színképe
eltér a természetes fényétől,
ill. ha az nem folytonos.
• A (hagyományos) izzólámpa
színképéből látszik, hogy a
spektrum szélén (a vörös színeknél)
relatíve több fényt bocsát ki (ezért
vöröses minden az izzólámpa fénye
alatt készült fotón).
• Bizonyos fénycsövek színkép-vonala
nem folytonos („ugrál”): pl. a zöld tartományban
kiugróan nagy, máshol, (pl. a narancsvörösben)
igen kicsi. Egy ilyen fényforrás alatt minden
zöldes színű és a narancsszínek
élettelenek lesznek.
Látótér
A színes megvilágításnál
fontos látáspszichológiai tényező,
hogy a látótér mekkora része van
megvilágítva és látjuk-e a színes
fényforrást. Ha a teljes látótérben
érvényesül a színes fény, akkor
agyunk látóközpontja ezt figyelembe veszi
(akkomodáció), és többé-kevésbé
„korrigálja” a látványt. Amennyiben
a térnek csak egy szegletét világítják
színesen, a korrekció nem történik
meg és megtéveszti a színérzékelést.
» Színkonstancia
A színérzékelést meghatározza,
hogy ismert vagy ismeretlen színű tárgyakat
nézünk-e. Ha tudjuk milyen színt várhatunk,
akkor ki lehet következtetni a megvilágító
fény színét, míg ismeretlen tárgyak
esetében ez nem működik.
Az alábbi két példában a fény
forrását nem látjuk, csak azokat a tárgyakat,
amelyeket megvilágít egy lehatárolt szűk
térben.
1. példa
Először ismert színű tárgyakat
világítunk meg ismeretlen színű fénnyel:
| Milyen
színűek a tárgyak és a megvilágító
fény? |
 |
A
paprikát színes fénnyel világítjuk
meg:
ez a fajta paprika lehet sárga, narancs, piros
és zöld.
Nehéz eldönteni, hogy itt éppen melyik
van. |
|
 |
Sokat
segít, ha ismert színű tárgyak
is jelen vannak:
a banánt sárgának, az epret pirosnak
ismerjük, ezek mellett
a paprika nem lehet sem sárga, sem piros.
Itt már sejthető, hogy a megvilágító
fény színe kék. |
|
 |
Természetes fényben látszik, hogy
a paprika zöld és
az asztal színe bézs
(Szimuláció) |
2. példa
Hasonló helyzetben ismeretlen tárgyak érzékelt
színét agyunk nem tudja „korrigálni”.
Színházban, kiállító- és
kereskedelmi terekben a mesterséges világításnak
gyakran éppen ez a célja: a térnek csak
egy szegletét világítják meg (spot
fény), mely elhatárolódik a környezettől.
Ezzel különleges hatást érnek el, a
fény kiemeli a megvilágított tárgyat,
de ennek természetes színét általában
nem tudjuk biztosan megállapítani.
| Milyen
színű az autó? |
 |
 |
Sem
a fényforrást, sem a környezet színeit
nem látjuk,
így nem tudjuk, hogy a tárgy vagy csak a
megvilágítása színes-e.
(szimuláció) |
Kép
forrás:
http://lifehacker.com/5773660/park-your-car-on-your-desktop-
with-these-wallpapers/ |
A színes megvilágítás
pszichológiai hatása
A színes fény nemcsak a látott dolgok vizuális
megítélését befolyásolja,
hanem érzelmileg is hat a szemlélőre.
Különös „színes” megvilágítás
látható a budapesti Csodák Palotájának
egyik bemutató helyiségében. A csak a sárga
tartomány egy igen keskeny sávjában sugárzó
kisnyomású nátrium-lámpa alatt minden
tárgy (sárgás)szürkének látszik,
még az ember is, ha a falon lévő tükörbe
pillant. Síkbeli képen gyakran találkozunk
fekete-fehér látvánnyal, de a 3D szürkeség
kellemetlen és megdöbbentő.
Személyes élményem
a színes világításról: a
Budapesti Műegyetem színdinamika laborjában
négy színes fényforrás volt beépítve,
nagy színsűrűségű sárga,
kék, zöld és piros. A lámpákat
kapcsolgatva megfigyelhettük a hatásokat. A sárga
volt a legkellemesebb, mint a nyári késő délután
fénye. A kék fény hűvös és
éles volt, de nem kellemetlen. A zöld jó
lett volna, eltekintve attól, hogy ebben a fényben
minden ember arca „béka-szerűvé”
vált, püffedtnek, a szem környéke
táskásnak látszott. A piros fény
pedig sűrű közegnek tűnt, mintha málnazselében
lettünk volna...
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Anaglyph 3D - Wikipedia
Gregory:
Az értelmes szem
Király:
Általános színtan és látáselmélet
Majoros:
Belsőterek világítása
Majoros:
Belsőtéri vizuális komfort
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
