Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.2.6.

Színes megvilágítás
 
 
A színérzékelés folyamata sokkal bonyolultabb színes megvilágítás esetén: a színes fény, mely többnyire összetett (polikromatikus, több színes alkotórészből áll), vagy ritkábban monokromatikus (egyféle színt tartalmaz), és a felület spektrális visszaverő képessége együttesen hozzák létre azt a színt, amit érzékelünk. A színes fény is lehet természetes (pl. az alkonyi nap fénye), de többnyire mesterséges körülmények között találkozunk vele. (Király 1977:16)

Színes felület és színes megvilágítás
Színes felület különböző színű megvilágítás alatt,
a felület természetes megvilágításban sárga.
Vörös fényben narancs, türkiz fényben zöld, és kékeslila fényben
szürke színérzet keletkezik ugyanarról a felületről.
A megvilágító színes fény mindhárom esetben polikróm!


Fehér papírra piros és kék foltot helyezünk: piros megvilágításban vagy piros szemüveggel nézve, a piros folt nem (vagy alig) látszik, úgy „viselkedik”, mintha fehér lenne. Ugyanakkor mellette a kék folt feketének tűnik, mert nem tud visszaverni semmit a piros fényből. Ugyanezek a foltok kék fényben pont ellenkezőleg látszódnak: a kék tűnik el és a piros folt látszik feketének.

Színek színes fény alatt
Piros és kék folt természetes fényben (balra).
A piros folt alig látszik a piros fényben, a kék folt pedig fekete
(középen). Kék fényben mindez fordítva látszik (jobbra).


Ezen az elven alapszik az anaglif kép és a 3D mozi térbelisége. (Gregory 1973:40; Anaglyph 3D)
» Kromosztereoszkopos látás


Anaglif szemüveg és kép
A kétszínű szemüveggel nézett képet térbelinek látjuk



Színkép
Színesnek látszik a megvilágítás akkor is, ha a fényforrás színképe eltér a természetes fényétől, ill. ha az nem folytonos.
• A (hagyományos) izzólámpa színképéből látszik, hogy a spektrum szélén (a vörös színeknél) relatíve több fényt bocsát ki (ezért vöröses minden az izzólámpa fénye alatt készült fotón).
• Bizonyos fénycsövek színkép-vonala nem folytonos („ugrál”): pl. a zöld tartományban kiugróan nagy, máshol, (pl. a narancsvörösben) igen kicsi. Egy ilyen fényforrás alatt minden zöldes színű és a narancsszínek élettelenek lesznek.


Megvilágítás hatása a színérzékelésre
Természetes napfény Izzólámpa Fénycső
A különböző fényforrások relatív spektrális eloszlása
Természetes fény Izzólámpa Fénycső
Ugyanaz a tárgycsoport különböző fényforrások alatt (szimuláció)

Kép forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html




Látótér
A színes megvilágításnál fontos látáspszichológiai tényező, hogy a látótér mekkora része van megvilágítva és látjuk-e a színes fényforrást. Ha a teljes látótérben érvényesül a színes fény, akkor agyunk látóközpontja ezt figyelembe veszi (akkomodáció), és többé-kevésbé „korrigálja” a látványt. Amennyiben a térnek csak egy szegletét világítják színesen, a korrekció nem történik meg és megtéveszti a színérzékelést.
» Színkonstancia

A színérzékelést meghatározza, hogy ismert vagy ismeretlen színű tárgyakat nézünk-e. Ha tudjuk milyen színt várhatunk, akkor ki lehet következtetni a megvilágító fény színét, míg ismeretlen tárgyak esetében ez nem működik.

Az alábbi két példában a fény forrását nem látjuk, csak azokat a tárgyakat, amelyeket megvilágít egy lehatárolt szűk térben.

1. példa
Először ismert színű tárgyakat világítunk meg ismeretlen színű fénnyel:

Milyen színűek a tárgyak és a megvilágító fény?
A paprikát színes fénnyel világítjuk meg:
ez a fajta paprika lehet sárga, narancs, piros és zöld.
Nehéz eldönteni, hogy itt éppen melyik van.
Sokat segít, ha ismert színű tárgyak is jelen vannak:
a banánt sárgának, az epret pirosnak ismerjük, ezek mellett
a paprika nem lehet sem sárga, sem piros.
Itt már sejthető, hogy a megvilágító fény színe kék.
Természetes fényben látszik, hogy a paprika zöld és
az asztal színe bézs
(Szimuláció)


2. példa
Hasonló helyzetben ismeretlen tárgyak érzékelt színét agyunk nem tudja „korrigálni”. Színházban, kiállító- és kereskedelmi terekben a mesterséges világításnak gyakran éppen ez a célja: a térnek csak egy szegletét világítják meg (spot fény), mely elhatárolódik a környezettől. Ezzel különleges hatást érnek el, a fény kiemeli a megvilágított tárgyat, de ennek természetes színét általában nem tudjuk biztosan megállapítani.

Milyen színű az autó?
Sem a fényforrást, sem a környezet színeit nem látjuk,
így nem tudjuk, hogy a tárgy vagy csak a megvilágítása színes-e.
(szimuláció)
Kép forrás:
http://lifehacker.com/5773660/park-your-car-on-your-desktop-
with-these-wallpapers/



A színes megvilágítás pszichológiai hatása

A színes fény nemcsak a látott dolgok vizuális megítélését befolyásolja, hanem érzelmileg is hat a szemlélőre.

Különös „színes” megvilágítás látható a budapesti Csodák Palotájának egyik bemutató helyiségében. A csak a sárga tartomány egy igen keskeny sávjában sugárzó kisnyomású nátrium-lámpa alatt minden tárgy (sárgás)szürkének látszik, még az ember is, ha a falon lévő tükörbe pillant. Síkbeli képen gyakran találkozunk fekete-fehér látvánnyal, de a 3D szürkeség kellemetlen és megdöbbentő.

Személyes élményem a színes világításról: a Budapesti Műegyetem színdinamika laborjában négy színes fényforrás volt beépítve, nagy színsűrűségű sárga, kék, zöld és piros. A lámpákat kapcsolgatva megfigyelhettük a hatásokat. A sárga volt a legkellemesebb, mint a nyári késő délután fénye. A kék fény hűvös és éles volt, de nem kellemetlen. A zöld jó lett volna, eltekintve attól, hogy ebben a fényben minden ember arca „béka-szerűvé” vált, püffedtnek, a szem környéke táskásnak látszott. A piros fény pedig sűrű közegnek tűnt, mintha málnazselében lettünk volna...

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Anaglyph 3D - Wikipedia

Gregory:
Az értelmes szem

Király:
Általános színtan és látáselmélet

Majoros:
Belsőterek világítása

Majoros:
Belsőtéri vizuális komfort
Színes megvilágítás
« Mesterséges megvilágítás
Szelektív fényelnyelés »
12.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.